Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Irodalom - Nyílt levél Keviczky László lelkész Úrhoz (Gaál Mihály)

58 törvényeink, egyházi szabályrendeleteink, kapott utasításaim szerint hiven, pontosan és lelkiismeretesen kezelem, a bevételeket és kiadásokat, nyugták és ellennyugták szerint rendezve pontosan bejegyzem, a pénzt sem saját, sem más szükségekre, mint a melyekre rendeltetett, nem használom, kellő óvatossággal kamatoztatom, a számadásokat bármikori megvizsgálásul mindenkor készen tartom, és az év végével vizsgálat alá bocsátom ; szóval minden kötelességeimnek tiszta lélekkel eleget teszek. Isten engem ugy segéljen ! 70. Az ügyész ügyvédi oklevéllel biró egyének közül választatik. 71. Az ügyész teendői: a) az egyházmegyei közgyűlés vagy elnökség kivánatára megokolt véleményt ád jogi kérdésekről az egyházat illető ügyekben, b) a reá bizott pereket az illetékes törvényszékek előtt meginditja, folytatja, befejezésre juttatja; c) behajtja az egyházmegyének birói uton érvényesítendő követeléseit és az általa behajtott pénzekről beszámol; d) átvizsgálja a kiállított adósleveleket, valamint az egyházmegyei alapítványok javára eszközölt telekkönyvi bekeblezéseket; e) eljárásáról az egyházmegyei közgyűlésnek írásban jelentést tesz. 72. Hivatala tiszteletbeli, kész kiadásai azonban azok által, kiknek érdekében eljárt, megtéríttetnek. 73. A levéltárnok őrzi a levéltárt, rendben tartja a gondozására bizott irományokat, okiratokat és nyomtatványokat, a beérkezett ügydarabokat jegyzékbe veszi s illető helyeikre elhelyezi; ezekről az egyházmegyei közgyűlésnek jelentést tesz. Megbízható egyéneknek a levéltárban a búvárkodást saját jelenlétében megengedheti; eredeti okiratokat csak az egyházmegyei elnökségnek, másoknak csak az elnökség vagy a közgyűlés engedélye mellett adhat ki, de mindig elismervény ellenében, másolatokat annak költségén, a ki kéri, leíratva s hitelesítve szolgáltat ki. 74. A levéltárnok esküje ez: ün . . . egyházmegyei levéltárnoknak megválasztatván esküszöm az élő istenre, ki atya, fiu és szentlélek egy igaz isten, hogy a reám bizott levéltárt egyházmegyei határozataink, szabályrendeleteink és kapott utasításaim szerint hiven megőrzöm, jó rendben tartom, abból semmit elveszni, eltévedni, vagy rossz ezélra fordítani nem engedek, sem magam el nem idegenitek. Isten engem ugy segéljen. 75. Az iskolavizsgálókról a másik albizottság tesz javaslatot. E. A dijakról. 76. Pecsétdij az egyházmegye pecsétjével megerősítendő minden okiratért, — kivéve a hivatalból kiadandókat és a lelkészek, tanítók, özvegyek, kiskorú árvák által személyi ügyökben kért kiadványokat, — 4 korona, hiványok megerősitéseért 6 korona. 77. Egyházi cselekvényekért (papiktatás, iskola avatás stb.) szinte templomavatáskor is az esperesnek 10 korona stóla jár a vitelbéreken és napidijakon felül. 78. Egyházi ügyekben tett minden utazás után ' a vitelbéreken felül felszámitható dijakat az egyházmegye állapítja meg. 79. Ily dijaknak és egyéb költségeinek megtérítésére az egyházmegyei közpénztárból igényt nem tarthat, a ki mint egyházközségi képviselő vesz részt gyűlésen, bizottsági ülésen vagy kiküldetésen. F. Határnapok. 80. Határnapok kitűzése a Zs. T. 242., 247., 273., 277. §§., egy szóval számadási ügyekben — a másik albizottsághoz tartozik. 81. Jelen szabályzat kötelező mindazon egyházmegyékre, melyek külön szervezeti szabályzat jóváhagyását az egyházkerülettől ki nem eszközölték. Kund Samu. 11®BAL

m Nyilt levél Keviczky László lelkész úrhoz. (A magyar Tranoscius ügyében.) Szeretett Testvérem az Úrban 1 Nagy örömmel olvastam ezen egyházi lapunkban „Magyar Tranoscius" cz. jeles czikkét. Láttam ebből, mily remény és aggodalom közt várják jobbjaink azon munkának eredményét, melyben Isten kegyelméből fáradozom. És ezt tudnom jól esik azon tapasztalattal szemben, melyet más oldalról szereztem. Megerősít ezen tudat azon elhatározásomban, hogy az ügy elébe gördült akadályokkal a küzdelmet tovább folytatom. Midőn ily a végczél iránt lelkesülő, s dologhoz értő férfiú szól az ügyhöz, az ennek csak javára válik, mert magam is, a ki kétségen kivül sokat javíthatok vagy ronthatok rajta, szívesen fogadom a tanácsot és útbaigazítást, tudván azt, hogy főfeladatom a közszükségletet kielégíteni, s az irányadó hangulatot érvényesíteni. Elfogadom tehát azt az elvet, hogy főfigyelemmel kell lennünk a Tranosciusra, mely tót népünknek második szentirása, s a melytől, ha hasonló értékűt nem adunk kezébe, még megmagyarosodása esetén sem fog akarni megválni. Mi a Tranosciusnak jellemző sajátossága? Egyik, a régi latin és huszita énekek megőrzése, másik — inkább formai — a liturgikus beosztás (Kyrie, Gloria, Credo). E két dologra eddig is gondot fordítottam, mégis úgy, hogy felvettem néhány eredeti magyar és a református atyafiak által használt franczia melódiát is. A mi az egész énekeskönyv tartalmi felosztását (rendszerét) illeti: itt is lehetőleg a Tranosciust kívánom követni, mindazáltal némi logikai rendnek figyelembe vétele mellett. Az, hogy a próbafüzetek milyen sorrendben jelentek meg, nem határoz. Már előbb is kijelentettem, hogy a legutóbb megjelent III. rész tulajdonkép az énekeskönyv középső részéül van szánva. Most van sajtó alatt a negyedik füzet, mely nem lesz egyéb, mint az első füzetnek javított alakja. E részben tehát talán megnyugtattam tisztelt Testvéremet. A többiben köszönettel vettem a figyelmeztetést. Csak arra az énekröviditésre nézve nem tudunk teljesen egyet-