Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Czikkek - Szabályrendeletek és utasítások a dunántúli egyházkerületben

46 mentes papírokba s takarékpénztári könyvecskékre, melyek után adót közvetlenül nem fizetnék. Az egyházközségek a reájok kivetett közalapjárandóság fedezéséről szabadon intézkednek. Igénybe vehetik az egyház alkotmány 250 — 258 § okban kijelölt összes forrásokat. A hol azonban az egyházközségnek minden más jövedelmi forrása kiapadt és az egyháztagokra az egyházközségi kivetés a közalap érdekében csupán csak az évi egyenes államadó alapján lehetséges; a hol továbbá az egyháztagok az egyházalkotmány 306. §. a) pontjából megtanulták, hogy évi egyenes államadójuknak csak is félszázaléka erejéig adóztathatnak meg; és a hol e mellett végül vannak családfők az egyházközségben, kik — 306. §. a) negyedik bekezdés — évi egyenes államadójuk félszázalékának húszszorosát a közalap javára egyszerre befizetvén, saját személy ökre nézve a közalaphoz járulás kötelezettsége alól felmentettek : — ott az egyházközség közös birtokára kivetett egyenes állami adó alapján követelt közalap-járulék fedezése a legnagyobb viszásságot fogja okozni. Mind ezeknél fogva azt tartom, hogy az egyes egyházközségek birtokai után járó állami adó a közalap javára történő összeirásoknál kihagyandó, és a hol az netán felíratott, a felülvizsgálat közegei által törlendő. Szabályrendeletek és utasítások a dunántúli egyházkerületben. (Hatodik közlemény.) IV. Az egyházmegye szervezeti s ügyviteli szabályzata. 1. Az egyházmegye a zsinati törvények, az egyetemes- és kerületi közgyűlés határozatának korlátain belül önállólag kormányozza ügyeit. 2. Az egyházmegyei közigazgatás közegei a közgyűlés és a közgyűlés által választott tisztviselők. A) A közgyűlés. 3. Az egyházmegye évenkinti rendes közgyűlését az egyházkerületi közgyűlés előtt 6 — 8 héttel tartja. 4. Az évenkinti rendes közgyűlés helyét az egyházmegye szabályrendelettel vagy esetről esetre határozza meg. 5. A közgyűlés tárgysorozatának megállapíthatása, s az ügyek előkészíthetése végett ez egyházközségek elnökségei, az egy hm. tisztviselők és megbízottak jelentéseiket két héttel a közgyűlés előtt az elnökséghez beadni kötelesek. 6. Kérvények, önálló indítványok, felebbezések is ezen időpontig adandók be az egyházközségi elnökség utján az espereshez. 7. Az egyházközségi elnökségek az egyházmegyei elnökségnek a közgyűlést megelőzőleg Írásban bejelentik egyházközségük képviselőinek neveit, szinte a tanitói egyesület is. 8. A közgyűlés imával kezdődik meg és imával fejeztetik be. 9. A közgyűlésen felveendő tárgyaknak sorrendjét az elnökség állítja egybe, és a közgyűlés megnyitása után, illetve az előértekezleten bemutatja. 10. A sorrendet a közgyűlés megváltoztathatja ; valamint a 6. pontban megállapított időpontnál később beérkezett beadványok is tárgyalhatók, ha ez iránt tett sürgősségi indítvány a közgyűlési tagok többsége által elfogadtatott. 11. Rendkívüli közgyűlésen csak azon ügyek tárgyalhatók, melyeknek czéljából a közgyűlés egybehivatott, esetleg azok is, melyek 48 órával a közgyűlés előtt indítványkép beadattak. 12. A megbízottak, kiküldöttek, tisztviselők, valamint az egyházmegyei bizottságok jelentéseikben, jegyzőkönyveikben megokolt határozati javaslatot tartoznak tenni, az általuk beterjesztett azon ügyekről, melyek a közgyűlés érdemleges határozathozatalát igénylik. 13. Jelentésüknek, jegyzőkönyvüknek felolvastatását egészben vagy egyes részeiben időkimélés tekintetéből mellőzni lehet, ha a megbízott, illetve a bizottság elnöke vagy előadója ez iránt azon megokolással tesz indítványt, hogy az elhagyni indítványozottak határozathozatalt nem igényelnek. 14. Az elnökség vezeti a tanácskozást. 15. A tanácskozás alá vett tárgytól eltérve más tárgyról szólani a gyűlés engedelme nélkül nem szabad. 16. Azonban szót kérhetnek bármikor, kik a) napirendet indítványoznak, b) az ügyrendre hivatkoznak, c) személyes támadásra akarnak válaszolni, d) szavaik félreértését akarják helyreigazítani. 17. Egy és ugyanazon tárgyhoz mindenki csak egyszer szólhat; több izben pedig csak az elnökség engedelmével. 18. A szólásra jelentkezőket — jelentkezésök sorrendje szerint — az elnökség hívja fel szólásra. 19. Az elnökségnek jogában van szólót beszédében megállapítani, sőt a tárgytól eltérés vagy általában a tanácskozás szabályainak meg nem tartása esetében figyelmeztetni. 20. Ha valaki kétszeri figyelmeztetés után ismétli ugyan azon hibát, az elnökség tőle megvonja a szót. 21. Ha a szóló a gyűlés méltóságával össze nem férő, vagy botránkoztató kifejezéseket használ, az elnökség őt rendre utasítja, s ha ugyan azon beszéd folyamában ismét azon hibába esik a szóló, az elnökség tőle megvonja a szót. 22. A közgyűlés mindenkor kinyilatkoztathatja, hogy a tanácskozás alatt levő tárgy ki van meritve. 23. Ha valaki a vita befejezése iránt indítványt tesz, a gyűlés szavazással dönt az indítvány felett. 24. Ha ily indítvány nem tétetett, de szólásra immár senki se jelentkezik, az elnök a vitát bezárja.