Evangélikus Egyház és Iskola 1895.
Tematikus tartalom - Belföld - Válasz Zemán e jegyző úr támadására
ev. reí. ; ntű Reichert Gyula, tormási ág. h. evang. ; ntű Hammel Lajos, kétyi ág. h. evang. ; ntű Torda Lajos, szárazdi ág. h. ev. ; ntű Müller Róbert, kalaznói ág. h. ev. lelkész urak, ntű Varga István és ntű Módra Imre, gyönki ev. ref. algymnasiumi igazgató, illetve tanár urak és felszentelt ev. ref. lelkészek, és Rá j ter János, varsádí ág. h. ev. segédlelkész. Elnökökké választattak : ntű Kálmán Dezső, kölesdi ev. ref. és ntű Lágler Sándor, kölesdi ág. h. ev. lelkész urak; pénztárossá: ntű Kovács Eerencz, miszlai ev. ref. lelkész úr; jegyzővé: Rájter János, varsádi ág. h. ev. segédlelkész. Az értekezletre egybegyűltek, ntű Kálmán Dezső lelkész úr buzdító szavaira, a belmissziói ténykedés felkarolását annyival is inkább mondták ki magukra nézve kötelezővé, mivel ettől bizton remélik zilált egyházi állapotainknak javulását. A belmissziói ténykedést egyelőre a következőkre kívánják kiterjeszteni az értekezlet tagjai : a) a hívek látogatására; b) a katekhizáczió életbeléptetésére ; c) a konfirmácziói oktatás anyagának tüzetesebb tanítására; d) az énektanítás fejlesztése útján ifjúsági egyletek alakulására; e) az ismétlőiskolás ifjúságnak vallásoktatására; f ) valláserkölcsi tartalmú népies iratkáknak ingyen való terjesztésére. Mind ezen irányelvek mindenütt a helyi körülményekkel számolva, minden sablonok alkalmazása nélkül lesznek keresztülviendők. A tüzetesebb megvitatás czéljából jövő évi január hó 26-án újra tartanak az uj (talán első) belmisszió kör lelkészei értekezletet, mely alkalommal az addig is tapasztaltakról és elért eredményekről fognak beszámolDÍ. Felemelő valami, mikor azt látjuk, hogy a két testvérfelekezet lelkészei, komolyan fogván fel magasztos hivatásukat, közös erővel igyekeznek az egyháznak tátongó sebeit a vallásnak balzsamával behegeszteni. Bulkesz. Kottler Ottó ág. ev. lelkész, a mint a bulkeszi (Bácska) tekintélyes egyházat átvette bizony nagyon is tapasztalta, hogy eg3 ?házhíveiben a vallásos érzület vájmi alacsony fokon áll. Teljes erővel neki fogott az Augiásistállójának a kitisztításának s a többi közt a vallásos iratok, könyvek s. t. terjesztését tűzte ki czélúl s azok elárúsítását a 4 tanítója közül a legalkalmasabb s legnépszerűbb tanitóra, Gotthárd Sámuelre bízta. Nevezett tanitó híven járt el lelkészének meghagyásában s évente 100 — 120 frtnyi vallásos könyvet adott el. A könyvek közt voltak 2—3—4 frtos díszkötésű bibliák, énekeskönyvek, imakönyvek, szép kivitelű Lutherképek stb., de bizony azokat a tanitó fáradozása daczára sem bírta eladni, mivel a hívek közönyt mutattak e drága könyvek iránt, de meg drágálották is. Mit tett Gotthárd? A könyveket kettesével hármasával kisorsoltatta úgy, hogy a tanitó 6 frtot az a ki a sorsolási lisztát vitte a faluban fáradsága fejében 3 frtot kapott. A tanitó erre a czélra egy agg, de emellett vallásos s szegény embert szemelt ki, ki ha a házhoz jött, vagy a könyvekre, vagy pedig az öreg szánalmas alakjára tekintve raktak 10 krt önként egy-egy számra. Alig egy év leforgása alatt a bulkeszi ev. egyházhívek kezei közt igen sok disz- és nem diszkötésű könyv forog, úgy hogy ma már a kisorsolás fölöslegessé vált, belátván azt, hogy a könyvek csak lelki hasznukra vannak s immár meg sem kérdezik drága-e vagy olcsó, hanem amint nekik megtetszik, megveszik. Hogy mennyire állt helyre a vallásosság már is 5 évi terjesztés alatt, illetve Kottler Ottó lelkészi-működése alatt, bizonyítja azon körülmény, hogy lelkészünket e hó 16-án majdnem egyhangúlag megyebizottsági tagnak megválasztották, a mi eddig Bulkeszen lelkész nem volt soha. Eyy bulkeszi. Válasz Zemán e. jegyző úr támadására. (Folytatás.) I. „Az egyházmegyébe való belépése óta hol egy, hol más, — de a legtisztességesebb egyének ellen áskálódik. Legelőször kiadta a pánszlávok ellen viselt nemes harcát nyomtatásban." Ez az első vád, legelőször tehát foglalkozzunk ezzel. — En beismerem, hogy a pánszlávok is lehetnek tisztességes emberek, de sőt Zemán úr szerint a legtisztességesebb egyének is, a magok szempontjából tekintve a dolgot, de még igy is csak Oroszországban, ahol a pánszlávizmus a hazaszeretet egyik fajta nyilvánulása s a szlávságot mindenütt függetleníteni akarja eddigi koronás felsőbbsége alól Oroszország hegemóniája mellett. Ez azonban hazánk tönkretételét jelenti ; amiért is, ami Oroszországban érdem, az nálunk a legocsmányabb bűn, nálunk ez hazaárulás. Ugy hogy nálunk a pánszláv „tisztességes", annál kevésbé „a legtisztességesebb egyén" egyáltalán nem lehet. Nálunk a panszlávnak hazaáruló a neve. Es ezt vallja magyarhoni evang. egyházunk is. Ep ezért, ha írtam is a pánszlávok ellen, — ezt nem tekinthetem bűnnek. De inkább én kérdem Zemán urat, hogy mer ezért engem igy megtámadni ? hol vagyunk, hogy a panszlávokat mondja köztünk a legtisztességesebb egyéneknek ? Tehát akkor püspökeink, papjaink, tanítóink ugyancsak nem tisztességes emberek, — hiszen a pánszlávok ellenlábasai ! Tehát akkor evang. egyházunk ugyancsak nyomorult gyülekezet, hiszen a „legtisztességesebb egyének" ellen harczol ! Ugyan hol vagyunk, hogy a legnagyobb impertinentiával még a főtisztelendő urat is merészeli fölhívni, — botozza meg papját, mert ez „kiadta a pánszlávok ellen viselt nemes harczát nyomtatásban ?" Ugyan hol vagyunk, hogy mind ezt egy magyar, de sőt egy magyar és ahhoz evang. lapban meri megtenni ? Hiszen egyházunk kimondta, hogy hivatalnoka pánszláv érzelmű nem lehet, — honnan e vakmerőség ? Ez csak ugy lehet, hogy vagy azt hiszi, hogy itt már a pánszlávizmus oly erős, hogy azt megtámadni nem lehet, vagy azt, hogy egyházunk oly gyönge, hogy a pánszlávizmus ellen hozott törvényét végrehajtani nem képes. Reményiem, hogy csalatkozik. II. „Azután elkezdett a derék fő esperes ellenvádaskodni s egy 25 évig esperesi hivatalt viselt s köztiszteletben megőszült lelkésztársa ellenalegtisztességtelenebb stylben, mozsdatlan szájjal összehalmozott rá fogásait csomag iratban az esperességi gyűlés elé terjesztette." Ez a másik vád, amelyre felelnem kell.