Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Külföld - Németország

32 te rtott emlékünnepélyen pedig nemcsak nagy német ev. egyesületek követei, hanem a német tengerihad tisztjeinek élén Ő császári és királyi Felségének fenséges testvére is részt vett. És ennek ellenében a német népnek egy kép­viselője merészkedik az ünnepelt hőst gyilkolással és gyuj­togatással vádolni?! Szövetségünk valamennyi tagjának és azon százezerek­nek nevében, kik decz. 9-ét együtt ünnepelték, ezen ultra­montán gyűlölködés nyilatkozatával szemben, felemeljük óvásunkat és ezt mint namcsak a nagy svéd királynak és népének, hanem a német evang. népnek meggyaláztatását visszautasítjuk. De nem lehet és nem szabad elhagynunk egy szót, melyet a nyilvánossághoz intézünk. Szövetségünknek egy szónoka igen helyesen kérdezte Barmenben : „Nem fog-e a centrum (mi hozzáteszszük : és a szocial-demokratia) helyeslése között tisztán és világosan elmondott szó „Gusztáv Adolfról, a gyilkos gyujtogatóról" mint egy gyújtó villám becsapni azon gondtalan protestánsok szivébe, a kik szerint még nem állanak oly rosszul a dolgok?" Mi még többet remélünk. Mink azon istentelen és hazátlan veres internationaléval szemben, mely német földön csapatait döntő ütközetekre egybegyűjti, össze fogunk tar­tani mind azon katholikus néptársakkal, kik Isten után a hazát mindenek felett szeretik. De nem kevésbbé köteles­sége valamennyi német evangélikusnak ezen római ultra­montanismus üdvtelen üzelme ellen zárt sorokban állást foglalni. Másrészről minden német katholikusoknak köteles­sége, egyszer valahára már ez ellen felemelni szavukat, hogy lássák, hogy vannak még köztünk a római kath. egyháznak oly tagjai, a kik a német névre érdemesek. — Merseburg, 1895. január hó 16-án. — A német protestáns érdekek megóvására alakult evang. szövetség központi elnöksége," Ha ilyen dolgok történnek abban az ev. protestáns Németországban, melyben az evangyéliom hivei anyagi és szellemi tekintetben oly óriási túlsúlyban vannak, mit vár­hatunk mi hazánkban szemben az óriási túlerővel? Mi, egy­mással viszálykodó protestánsok ? S ha a német ev. szö­vetség az ultramontán párt ellen tömörülésre hivja fel a protestáns híveket : talán nekünk is hasznos és ajánlatos volna a tömörülés. ffiïiliîL — Kétszázados évforduló. Békésmegye január 13-án ünnepelte hálaadó isteni tisztelettel a török hódoltság alól történt felszabadulásának emlékünnepét. Ugyanis 1695. év jan. 12-én lett visszbhódítva Gyula vára s bizonyosan Szarvas vára is, mely a mostani nagy templom helyén állott s a megtisztított, de elvadult s elpusztított vár­megyében kezdetét vette a telepítés. Messze földről jöttek a másutt zaklatott protestánsok, e megyében szabad vallás­gyakorlatot nyervén. S már 1717-ben épült Csaba, Szar­vas, legnagyobb evang. egyházaink s 1744 ben megalakult Orosháza is. Ennek emlékét megünnepelte a megye minden­felé templomi ünnepléssel, mert az Isten országa volt ez iijjászületésnek legfőbb tényezője. — Elégedetlen tanitók. A szarvasi egyház tanyai iskoláinak tanítói egy idő óta elégedetlenek a fizetéssel. I Ennek javítása érdekében kérvényeztek is az egyháznál, mert kivált a mostani ínséges gabonaárak mellett, meg­élhetésök nincs biztosítva. Az egyház halasztgatta a kér­vény elintézését, de megígérte, hogy javít a kérvényezők sorsán. Miután az igéret beváltása késett, e tanítók közül többen beadták lemondásukat s némelyek újévkor el is hagyták állásaikat, mire az egyház a fizetés rendezéséhez komolyan hozzá fogott. Igaz, hogy ez a fizetés, mely eddig érvényben volt, csekély. Negyven pozsonyi mérő buza és 200 frt, de hát nem az volt a fő, hanem azon feltétel, hogy ha az illető tanító kifogástalanul tölti be hivatását évszolgálati sorrendben bejut a városi megüresedett vagy újonnan létesített iskolába, a mint két év óta már öten bejutottak. Szarvasnak különben inkább érdeke az, mint magoknak a tanítóknak, hogy a tanyai iskoláknál alkal­mazottaknak, a tanítók kérvénye értelmében olyan fizetést adjon, mint a városban bent lévő legkisebb fizetés, ez pedig 80 pozs. m. buza és 200 frt. Legutóbb a presbyterium ilyen értelemben határozott. Ez egész helyesen van úgy, mert legalább szabadul egy ilyen tekintélyes egyház azon kényszerhelyzetből, hogy a tanyai tanítókat sorrendben behívja, akár megfelel az illető a városi magasabb követel­ményeknek, akár nem. Szarvas választhat tanítót az egész ország tanítói karából és még mindig tehet ígéretet a tanyán működő tanítók ösztönzésére, hogy tekintettel lesz igyekezetökre és kiválóságukra. Most már remélhető, hogy a betöltetlen négy vagy öt tanyai tanítói állásra akad elég pályázó. Ez különben egyáltalán nem elijesztő állás egyik sem. Ezeket a tanyai iskolákat körülvevő tanya­csoportok fölérnek 3—4.egyesített felvidéki faluval és a tanítónak jó néppel van dolga, melynél szép missziót tel­jesít. Nyáron pedig 4 hónapig teljesen szabad és független. Szarvas határán vasút megy keresztül egy év óta, mely­nek csaknem minden iskolához elég közel vannak megálló helyei. Csakis a tájékozottság hiányának róható fel, hogy addig is tanítószükség volt ezen tanyai állásoknál. — Valamennyi kint működő tanító, eg^sz a mostani — gabona­árak tekintetéből — Ínséges esztendőig, meg volt elégedve sorsával és nem pályázott másfelé. A különböző híresz­telésekkel szemben szükséges volt ezt a tényálláshoz hiven megírni. — A békés csabai ev. egyháznál az 1894. év folyamán született: fi 602, nő 632, összesen 1234. Meghalt: fi 425, nő 434, össz. 859. Házasult 274 pár. Konfirmáltatott 625. Úrvacsorához járult 12,663. — A szarvasi ev. egyháznál született 876 gy. (a Kondoroson keresztelt szarvasiakkal együtt 984). Elhalt 628 egyén. Esketés : 225. Konfirmált gy" 464. Iskolás nö­vendék 3588. — A kondorosi ev. egyháznál kereszteltetett 194 (kondorosi 126). Elhalt 71 egyén. Esketés: 13. Konfirmálva 71 egyén. Úrvacsorához járult 1116. — Az orosházi ev. egyháznál szül. 668 gy. (354 fiú, 314 leány). Meghalt 480 egyén (254 fi, 226 nő). Házas­ságra lépett 160 pár. Nazarénus szül. 27, meghalt 20 egyén. — Csorváson szül. ev. gyermek 74, meghalt 47 ; esketés : 14 pár. — Magukra vették? Egy plébános kioktatta hiveit, hogy vannak bűnök, miset a pap meg nem bocsáthat és ezek alól fel nem oldozhatja a híveket, csak az Isten. Ilyen bűn a gyilkosság. Csakis ez a 8 nap van rendelve arra (a napokban történt ez), mikor ezeket a bűnöket is meggyónhatják, s csak e 8 nap alatt van hatalma megadni a feloldozást. Es mi történt? Alig birta a szegény lelkész meghallgatni ostromló híveinek gyónását, mert e farsangi 8 nap egyikén 40 gyónója volt! Nem hihető ugyan, hogy a megbocsáthatlan bűnök kergették az illetőket, de meg­történt, hogy ezt az időt választották gyónásuk idejéül, talán úgy gondolkozván : „papunk ilyenkor a legerősebb és leghatalmasabb lehet." WIGAND F. K. NTO DÁJA, POZSONYBAN,

Next

/
Thumbnails
Contents