Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Belföld - A magyarhoni ág. h. ev. egyetemes egyház „Gyámintézetének” XXXV. közgyűlése

313 államsegély, kérjenek többet ; hadd nevezzen ki a miniszter még vagy két tanárt: ennyivel több vagy kevesebb, — az most már úgyis egyre megy. Az igy megtakarított 2500 frtot pedig adják az ottani tauitóképezdének szánt 700 frthoz s emeljék ezen intézetet ki eddigi szégyenletes állapotából s tegyék kissé versenyképessé. 3200 frt ezen intézetnek már számottevő, szép segitség lenne. Itt felelek meg Bartha ur azon kérdésére is, hogy miért egvházibb jellegű a „felekezeti" tanitóképezde a felekezeti népiskolánál vagy gymnáziumnál ? Hát egyszerűen azért, mert míg a felekezeti elemi és középiskolákban buzgó egyháztagok a t igyekezünk nevelni, addig a felekezeti tanitóképezdékben olyan tanitók, tehát szakférfiak lesznek képesítve, kik mint a lelkészek munkatársai, az elemi iskolák növendékeit a hitben tanitsák erősítsék, s őket buzgó egyháztagokká neveljék. A felekezeti tanitóképezde tehát bizonyos tekintetben épen olyan egyházi szolgálatban álló szakiskola mint a theol. intézetek; s épen azért fentartásuk, s fokozatos fejlesztésük az egyház legfontosabb kötelességei közé tartozik. Végezetül még Bartha úrnak az 18-18. 20. t. czikk megvalósítására vonatkozó észrevételére akarok kiterjeszkedni. Bocsánatot kérek : az, hogy valamely egyház tagjai között egyes pánszlávok, pángermánok stb. vannak, nem hépezhet gátló akadályt ama törvényczikk életbeléptetésére vonatkozólag. Mutatja ezt azon tény is, bogy ez éven az államsegélyt ép oly arányban emelte fel a kormány az evang. egyház részére is, mint a ref. egyháznál. Az állam ugyanis igen jól tudja azt, hogy az evang. egyház, daczára annak, hogy tagjai között vannak egyes pánszlávok s talán elvétve „ Schul vereinlerok" is, egészében s vezetőségében kifogástalanul hazafias. Azt is jól tudja az állam, hogy a nem magyar nemzetiségek megmagyarításában, a hazafiatlan elemek leküzdésében s a magyar nemzeti érzés terjesztésében, egyetlen felekezet sem tett és tesz annyit mint tettünk és teszünk mi evangélikusok, gyakran saját egyházi érdekeink koczkáztatásával is ! A református egyház épen nem tett s nem tesz ezen a téren semmit, legfeljebb ártott és árt a magyarságával űzött kérkedés és gyakran sértő henczegés által : pedig a születés mint egyáltalán nem, ügy ezen a téren sem érdem. De épen azért, mivel az állam és a kormány igen jól ismeri azon hnzafias missziót melyet épen a lutheri egyház teljesit s mivel tudja azt is, bogy ezen egyház hazafias érzelmű (ha nem is épen magyar nyelvű,) zöme és kifogástalanúl hazafias vezetősége egy árva garast sem juttat az államsegélyből hazafiatlan czélra: szivesen fog az említett törvényczikknek korszerű megvalósítására vállalkozni, csak sürgessük és követeljük azt oly erélyesen, mint a tiszai kerület legutóbbi közgyűlése tette. S lia ezt a segélyt elnyertük s ennek, valamint tehetős egyháztagjaink áldozatkészségének folytán olyan állapotba jutottunk, hogy a szoros értelemben vett egyházunk testén tátongó s fentebb felsorolt sebeket mind begyógyítottuk s hozzá lelkészeinket esetleg még az elvesztett anyakönyvezés okozta kárért is kárpótoltuk, valamint híveink árváiról, betegjeiről hülyéiről, süketnémáiról, szóval nyomorultjairól is megfelelő szeretetintézetek felállítása által is gondoskodtunk s ha majd mindezek daczára is marad még az évi költségelőirányzat egybeállítása után néhány ezer forintnyi feleslegünk: akkor segélyezzük majd az eperjesi jogakadémiát vagy létesítsünk, nem bánom, akár egy lutheránus egyetemet is. De mig a legszükségesebbekre sem telik, szerényen figyelmeztetem az összegyházat, hogy ne költekezzék luxus-czikkekre: addig ne vádoljon engem senki szeretetlenség, türelmetlenség és eszélytelenséggel, — legkevésbé egy kálvinista professzor! Ágfalva. Solcz Ödön. ev. lelkész. 3 1l f I i I. A magyarhoni ág. hitv. ev. egyetemes egyház „Gyámintezetének" XXXV-ik közgyűlése. (Folytatás és vége.) Gusztáv Adolf, a hős király születése 3 százados emlékünnepének minden egyház templomában megtartása tárgyában hozott m. évi határozat végrehajtatott. Az erre felkért püspökök és egyházkerületi gyámintézeti elnökök megtették a szükségelt intézkedéseket, Eredménye már közölve lett lapunkban. A központi pénztár zárjelentése f-zerint a Gusztáv Adolf-alapra offertoriumokban befolyt: a bányakerületből 493 frt 48 kr, a dunáninnenről 511 frt 20 kr, dunántúlról 859 frt 07 kr, tiszai kerületből 488 frt 73 kr, összesen 2357 frt 48 kr, mely összeggel a központi alap most már létesíttetett. Legyen áldva az Ur, ki minket erre is képesített. Növelje ezt az alapot nagyra a közhála azon férfiú iránt, ki valóságos életáldozattal hozta ki a vérmezőkről a szent evangyéliom s vele az evangyéliomi egyház diadalát. Bognár Endre egyetemes jegyző a gyámintézet 11 éves lapját és Lőw Fülöp a 2 éves Fiugschriftot ez évben is ügyesen, aőt az egyházszeretet nagyfokú kedvtelésével szerkesztették és kiadták. Jobb időkben bizonyára tót nyelven is megindul az egységes propaganda, az elválhatlan egy egyház ezen intézetének népszerűsítésére, törekvése és sikere biztosítására. Elismerése szellemmunkásoknak! A közelebbiekre nézve utalok a napirend illető pontjai alatt előadandókra és az egyházkerületi gyámintézetek elnökeinek jelentéseire. Tiszteletteljes jelentésem befejezéseül visszabocsátom immár a tisztelt közgyűlés s általa az egyetemes gyámintézet szabad rendelkezésére azt a kiváló helyet, melyben szerencsés voltam 9 éven át vezethetni: az egyházi elnök teendőit. Visszaadom pedig legmélyebb hálával kitüntető kegye iránt, melylyel mindig a közegyház javára irányult köztörekvésnek sikerhez vezető irányt adni méltóztatott. Nehezemre esik, megvallhatom őszintén, ép e gyámintézettől a megválás. Nyilvános pályám kezdő idejétől össze volt az szorosan forrva hivatásommal. Nagy mesterem már az 1862-ik évben besorozott. E gyűlés itt 1865ben a számadások összeállításával kitüntetett. E gyűlés