Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Belföld - Tolna-Baranya-Somogyi esperesség

'242 kipróbált, a tüzpróbát is már kiállott eró' áll előtte, ki nem „terra incognita"-ra lép e pillanattal. 0 bátran előlegezi nékie a bizodalmat, kérheti ugyan arra az egész esperességet teljes megnyugvással ; de viszont várja a collegialitás és barátság érzetével kapcsolatos ugyancsak ezen feltétlen bizodalmat és eddig fennállott szerető viszony hű fenntartását, ápolását. Üdvözli szivéből. Isten áldását és megsegitő kegyelmét kéri mindkettőjükre a távozóra és beiktatottra egyforma szeretettel, a jegyzőkönyvi elismerés köszönetét a lelépő alesperes részére, ki sokszor kettős sáfárkodásában, néha erejét felülhaladó kitartással hű vala az utolsó perczig. Es miután ennek utána az uj jegyzői kar Wies* ner Boldizsár majosi lelkész, volt alesperes candidatus, Becht Henrik lelkész és Thiringer Lajos lelkes egyházfelügyelő személyeiben, a kipróbált buzgó régi erő, Kurcz Vilmos egybázm. főjegyző oldala mellé feleskedtetett, és elhatároztatott titkos szavazás útján a kerületi képviselők választása, melyre szavazattöbbség jogán Sántha, Wiesner és Graf, sorshúzás útján Tom ka lelkész, valamint Fördös Vilmos, Thiringer Lajos, Ivurcz Vilmos és Pesthy Mór világi urak küldettek ki; — felolvastattak sorban az átés leiratok. Fő esperes urunk jelentése kapcsán felhívja ujolag egyrészt az összes keresztyénséget érintő országos, másrészt a zsinati törvények iránti úgyis fokozódó figyelmünket. Az előbbiek — úgymond — megbolygatni látszanak a lelkész és hivek közötti eddigi szoros kapcsot, de bizik népünk vallásos érzületében, melylyel bátran küzdelembe mehetünk az egyes, esetleg eltévelygők vallási közönyösségével; de meg főkép a tiszta ev. erejében, melyen, ha hivatott kezelői részéről, tiszta, önzetlen szándékkal, igaz, lelkesült buzgósággal folytattatik a küzdelem, a benne elhelyezett mérhetetlen isteni kegyelménél fogva, még a pokol kapui sem vehetnek diadalmat; — ezen evangeliumi hit erejében, mely nemcsak hogy legyőzendi, de — jólehet akad és kell is, hogy akadjon munkája, teendője, küzdelme és diadalma, néha több, néha kevesebb a világ végezetéig— máris legyőzte a világot; és ennek következtében a lelkészek ténykedését — (igen, ha teljesen függetlenek lehetnének, megengedhető, de mikor még az egyesek önmagukra hagyatottaknak a „prudentia pastoralis" révén nagy nehezen és el valahára sikerült és közölt „robott" megváltását és az egyházmegye csak „ad personam" fogadja el, biztosítom a főesperes urat, ha szolgatársak jó munkáját szolgatársak rontják, igen kétséges eredménynyel) — a „belmissió- és curapastoralis"-ra utalhatja. A zsinati törvények pedig az immár tárgyalandó kerületi és egyházmegyei és határozottan minden egyháznak készítendő községi szabályrendeletekkel, lassan bár, de biztos eredménynyel a megvalósulás, megtestesítés stádiumába lépnek és így a jelenleg egyházhivatalban levő generatio — egész természetesen — legnehezebb, készséges és odaadó munkálkodását kívánja és igénybe is veszi. Egyidejűleg örömest felemlíti a jelentésében, bogy Bonyhád algymn. könyvtára Jókai diszművét ajándékba kapta, jubileuma lélekemelő ünnepélyességgel lefolyt; de sajnálattal, ugyancsak Bonyhád presbyteriumának renitentiáját, melylyel a közalapi ivek aláírását megtagadta és őket e miatt legalább keményen megfedetni kéri. Sajnálattal továbbá Mucsfa lelkészének paphoz méltatlan kihágásai miatt történt hivatalos felfüggesztését. Péter Lajos bidasdi pap elhalálozását, ennek özvegye kielégíttetését. Kis-Tormás eltávozott felügyelőjének 25 frt toronyórai adományát és helyébe Sass László borjádi nagybirtokos megválasztatását. Szeibold Károlynak bidasdi administratorrá és Miillernek kalasznói rendes lelkészszé történt alkalmaztatását. Távozó alesperesünk utolsó jelentésében, — de azért hinni és reményleoi akarjuk nem hattyúdalában — aggódva említi tanerőink fokozódó hiányát, mely főképen onnét ered, bogy tanfelügyelőink foJyton csak sürgetik és sürgetik az osztályok szétválasztását, a szükséges tantermek felépíttetését, a nélkül, hogy hatalmukban állana a szükséges tanerőkről is gondoskodniok és ennek következtében az eredményt, mely zsúfolt iskola daczára, de egy állandó tanerő vezetése mellett, sokkal örvendetesebb nemcsak bogy hátráltatják de koczkáztatják e sokszori tanerőhiány s a még többször előforduló személyváltakozás miatt, mely bajon egyedül a segédtanítói állomások rendszeresítésével lehetne segíteni oly formán, hogy az egyes érdekelt erőtlen egyházak, az 1893. 26. t. cz. által biztosított jogaiknál fogva az állam segítségét igénybe vennék ; de sőt a milleniumra való tekintettel sikerrel igénybe is vehetnék. A tanítók nyugdíjhányadát illető kérvényezésére, illetőleg annak törvény magyarázatát és a ministeri kettéosztásos rendelet megszüntetését czélzó, alesperesünknek, az egyetem által történt, saját felterjesztésére, még eddig válasz nem érkezett. Örömmel említi Murga példáját, bogy tanítói fizetését önként megjavította és Döröcske tanítója a nagyreményű Hetvényi Géza „Ünnepi szórakozás" czímén egy kötet költeményeit, melyet mint pártolásra igen érdemes első zsengéjét a közönség becses figyelmébe ajánlja. A pénzügyi bizottság jelentésében, Bonyhád dédelgetett algym. érdeklő része vonta magára a közfigyelmet. E gym. részére jövőre a ministerium 5000 frt évi subventiót, a vármegye pedig 50,000 frtos millenniumi alapítványt ígért. Ezen örvendetes kettős ígéret terhére immár a tanári kar, a minister azon egyik kijelentése túlságos előtérbe helyezésével, miszerint az állam segélye főképpen a tanárok jobb dotálására adatik ; egy tervezetet nyújtatott be, melyben többiek között a tanerők fix fizetése 1200, 1400 és 1600 írtban az azonfelüli 5 öd éves pótlék és lakbér illetményekkel propagáitatik. Könyv- és szertárra 550 frt. Ephorusnak 200 frt, még az iskolabizottsági tanárjegyzőnek is 100 frt tiszteletdíj, valamint 100 frt a szegény tanulók ú sz o dajegyeik vásárolhatására. Contempláltatik e mellett még jövőre egy külön vallástanári állomás is, igaz egy időre 600 frt fizetéssel. De már most kérem, ezen, mi kedves, gazdag algym. a szegény küzködő egyházak a még 800 frtos minimumot sem élvező, a gabonaárak csökkenésével jövedelmükben folyton károsodó papok és szegény tanítók filléreiből állíttatott, tartatott sokáig egyedül, és tartatik fenn nagyobbrészt most is. Ezen szegény papok igy legfeljebb két újságot járathatnak sajátjukból, hogy valahogyan végkép el ne penészedjenek, tudományos kiadványokra éppen nem jut; tbeologiai egyetemes akadémiánknak könyvtárára is csak 200 frt juthat; és itt egy algym. 550 frt tételével