Evangélikus Egyház és Iskola 1895.
Tematikus tartalom - Belföld - A bonyhádi ev. algymnasium
'219 között itt terjeszti nemcsak a tudományt, hanem a magyar nyelvet és szellemet is. Mig Szentió'rinczen a tanulók száma évente alig haladta meg a 30-at, Bonyhádon ma már 200-on felül van a tanulók száma. Méltó a följegyzésre, hogy az iskolát, mint a tolna-baranya-somogyi Esperesség iskoláját az esperességbeli egyes egyházközségek, lelkészek és tanitók évenkénti önmegadóztatás által tartják fenn, a már hatalmasra nőtt tőkén kivül. E tőke ma már 40000 írton felül van, — az állam ad évenként egyelőre kétezer forintot, — Tolnavármegye ad a jövő évben milleniumi adományul ötvenezer frtot. A tápintézet tőkéje tizenhatezer forint a tanári nvugdijalapé 10700 frt ; ezenkívül van többféle (Fördös-, Balogh- s Petőfi-) stipendium ; a tornacsarnok 8000 frtba került. A gyönyörű iskolaépület mellett (melyben a tantermeken, szertárakon, rajztermen, tápintézeti helyiségen, tornacsarnokon stb. kivül három tanár számára van négy-négy szobából álló szép lakás) terül el az árnyas nagykert. Nagy érdeme van ez iskola körül Marhauser és Gyalog tanárnak. Marhauser virágoztatta fel az intézetet s Gyalog gyümölcsözteti azt; Marhauser vetette a széles erős alapot, Gyalog tetőzi be az épületet, s ketten teszik fel reá a koronát. Sokan mondjuk: mindkettőnek „Fény nevére, áldás életére!" A többi tanár is hivatása magaslatán áll s dicséretes buzgósággal s szakavatottsággal tölti be a fontos működési tért. Forberger a tornát és rajzot kitűnően tanítja, saját uszodájában is edzi a tanulókat. Bonyhádnak szép vidéke, egészséges, jó levegője van ; a német fiu itt megtanulja a magyar, a magyar pedig a német szót. Az ünnepély fényesen sikerült jun. 24. és 25.-én. A közelről és távolból összesereglett ünneplők közt ott voltak: Perczel Dezső belügyminister, Zsilinszky Mihály kultuszministeri államtitkár a kormány képviseletében, Perczel Gyula, Nádosy Kálmán esp. felügyelő, Bauer Adolf főesperes, Támer, Sántha, Graf, Guggenberger, Wiesner, Thomka stb. lelkészek, Dőry Pál, Madarász Elemér, Tolth Ödön, Gömbös, Fördös Vilmos, Kurcz Vilmos, Dr. Láng Frigyes, Dr. Moldoványi István, Thiringer stb. urak s a volt tanítványok közül számosan. Június 24.-én a rajzkiállítás megszemlélése után a disztornázás következett, melyet Forberger tanár kiváló szakavatottsággal vezetett. Utána a zene és szavallati előadás keltett tetszést a szép számmal megjelent hölgyközönség körében is. Másnap folyt le a főünnep istentisztelettel, melyen az imát Marhauser tanár, az egyházi beszédet Támer alesperes tartotta a négyes kar megható éneke mellett. Ezt követte a lefolyt 25. év történet ismertetése Beke Andor tanártól előadva. Ezután Sántha Károly következő ódáját szavalta Faix A. tanár : A bonyhádi evang. algymnázium negyedszázados ünnepére. Kikelt a mag. Köszöntlek, lombos erdő, Mit Lőrincz plántált, Bonyhád öntözött. Jelenre vált az álmodott jövendő, Múzsák fészkelnek ágaid között. Oh szent berek te, itt pelyhedzett szárnya Fülemilénknek, zengvén a tavaszt ; Almából a nép tölkelt s „Talpra" álla — Dala most is hív, most is halljuk azt. Versenyre hív, hogy észszel, kézzel áldozz, Hogyha szivedben honfitűz lobog : Az ezredéves hirnév templomához Kellenek izmos, élő oszlopok. Nézd, Libanonnak czédrusából épül Bölcs Salamonnak fényes temploma: A magyar ifjúságnak erdejébül Erősbödik a magyarok hona. Magyar ifjúság, nemzetem virága, Nőjj, teljesedjél őseid nyomán; Nem vész el a nép, nem hull éjszakába, Kit táplál földi s égi tudomány. Nép, melyet szép, jó és igaz vezérel, Nép, mely Istent fél és hazát szeret, Nép, mely küzd s ugy száll szembe a veszélylyel: Méltó, hogy éljen minden nép felett. Ha mi akarjuk — és akarjuk: élünk, Életre hívta Isten a magyart; A népek versenyén ki birna vélünk, Ha élesül az ész s nemcsak a kard. Az iskolák a,z észnek mívelői, S szívnemesítés melegágyai ; Ennek vagyunk most boldog hirdetői, Az iskolát jöttünk mi áldani. Jöttünk, hogy áldjuk a szent magvetőket, Kik porlanafe bár, szép emiékök él ; Jöttünk, hogy áldjuk a hű jóltevőket, Kik által egyház s haza fényre kél. Áldás fejökre, a kik itt nevelnek, Áldás nevökre, kik neveltek itt ; Mi mély, mi forró hálát érdemelnek, Kiknek keze nyit, plántál s nemesít. Áldás reátok, itt e déli szélen, Magyar nyelvünknek apostolai ! A ki magyar, mind magyarul beszéljen, S mi leszünk az Isten ostorai. Döngeti váltig a kaján irigység Alkotmányunknak sziklafalait; De mi az ellent visszaverjük ismét — Erőnk a jog, a tudomány s a hit. A tudománynak, Istennek, hazának Áldozni, szent heiy, meg ne szűnj soha ! Élj, nőjj, virulj — imáink égbe szállnak — Oh veteményes kertünk, iskola ! A kegyelet, az öröm és a hála, Téged csókolva, ül ma ünnepet, S nézvén jövődnek fényes csillagára, Legjobb erőnket szenteljük neked ! Ezt az igazgató záróbeszéde, az ösztöndíjak kiosztása és a hymnus eléneklése fejezte be. Az ünnepség bevégezte után az előkelő nagyközönség jelenlétében Zsilinszky államtitkár tartott nagyhatású, magvas, gyönyörű beszédet, kiemelve, hogy e lefolyt szép ünnep nem csupán Bonyhád nagyságának s ezen intézetet fentartó egyházmegye erejének örömünnepe, hanem örömünnepe minden magyar embernek, a magyar kultura minden lelkes hivének; az iskolát biztosította a magas kormány jóakaratú támogatása felől s annak, mint a mely nemzeti missiót teljesít, fényes jövőt jósolt. Riadó éljenzés és taps kisérte a beszédet. <X> XX» BEGYESEK. — Lapunk érdekében kérjük kedves Tiszttársainkat, szíveskedjenek a körükben történő eseményekről, különösen egyházi gyűléseikről idejekorán és kimerítően tudósítani. — Ezzel nemcsak a lapnak tesznek szolgálatot, hanem ev. egyházi közönségünknek is. Olvasóinkat előfizetéseik megújítására, hátralékosainkat tartozásaik törlesztésére kérjük. Szerkesztőség. — Értesítés. A magy. Prot. írod. Társaság tagjainak tisztelettel jelentem, hogy a f. é. julius hó 1-én tartott közgyűlés által megválasztott titkárnak Nt. Szőts Farkas theol. igazgató úrnak (IX. Pipa u. 23.) és t. Bendl Henrik pénztárnok úrnak (Budapest IV. Deák tér 4.) a társaság titkári és pénztári hivatalát átadtam s ennél-