Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Czikkek - Szabályrendeletek és utasítások a dunántúli egyházkerületben

19 Többi indokolásával nem foglalkozhatom, mert azok a „megtisztult", „mély és objectiv" jelzőkre legkevésbé tarthatnak igényt. Ilyen pl. „a tanitó könnyebben végezheti a vallástanítást, mivel ismeri növendékeit"; „mivel nem látná szívesen lelkészétől, ha az hetenként 2—3-szor iskolájába belátogatna." — Ezekről „Difficile est satyram non scribere." Igen óhajtottam volna, hogy ha már t. Iványi úr válaszra érdemesített, ha munkámat figyelmesen átolvasta volna, de ezt nem tette. Nem tehette, ellenesetben nem olvasott volna ki belőle oly állítást, mely eszem ágában sem volt, t. i. hogy az ev. köz­szellem postulatuma a szegénység. — „Egészen más talajban gyökerezőnek" mondtam én azt. Czik­kemből kiviláglik, hogy a bibliára gondoltam. Avagy nem jegyezte-e föl a történelem a valdensek jártasságát a bibliában? Hát Luthernek mi volt első gondja Wartburgban : nem a bibliának német nyelvre való fordítása-e? Higyje el — nem nekem, hanem a legmunká­sabb apostolnak, — hogy nekünk evangyéliomi hitűekuek védelmi eszközünk nagyon sok van ; ezek közül legmegbízhatóbbak : az igazságnak vértje, a hitnek pajzsa s az üdvösségnek sisakja, — de fegy­verünk csak egyetlen — egy van s ez : az Igének kétélű kardja, ha ezt a rozsda marja, ha forgatásá­ban nem gyakoroljuk magunkat — veszve vagyunk ! 100 hasonlóan egyoldalú felfogást ígért évente kiirtani, de ha a többi 99 is ily „oldalú", akkor — kérem — hagyja abba, hogy valamiképen titáni harczba ne keveredjék, mert ugy ön, valamint bárki is az igazság megdöntésére — erőtelen. Szerettem volna ezt igen tisztelt Iványi urnák közmondás alakjában spanyolul megmondani, (mert így csak magyarán van mondva) ha tudnám vagy talán még ez esetben is visszatartana egy „is­meret", a melyet Iványi ur révén sajátítottam el s ez: „a ki nem tud spanyolul, az ne beszéljen spa­nyolul !" (Folytatása következik.) Szabályrendeletek és utasítások a dunantuli egyházkerületben, (Harmadik közlemény.) II. Az egyházközség szervezeti s ügykezelési szabályzata. 1. Az egyházközség saját ügyeit a zsinati tör­vények és felsőbb egyházhatósági rendszabályok korlátain belül önállólag kormányozza. 2. Ezen kormányzat közegei a közgyűlés és az egyházközségi ikerelnökség, alárendelt közegei pedig a közgyűlés által szervezett testületek és az egyház­községi tisztviselők. a) A közgyűlés. 3. Közgyűlés annyiszor tartandó, a hányszor azt az elintézésre váró ügyek igénylik, az egyház­tanács elhatározza, az elnökség szükségesnek látja, vagy az egyház felsőbbség elrendelte. 4. A közgyűlés a Zs. T. 40. §-ban megállapított módon hívandó össze. Kivételnek van helye oly sürgősségi esetekben melyekben a kihirdetési szokott idő elteltét bevárni nem lehet. Azonban a sürgősség esete a közgyűlésben iga­zolandó és a közgyűlés megtartása a lehetőségig minél szélesb körben házankinti meghívás által, vagy czélszerünek mutatkozó más módon közzé teendő. 5. A közgyűlés rendszerint az egyházközség tanácstermében vagy a tanteremben tartatik. A templomban csak oly népesebb gyűlések tar­tathatnak, melyeken választások ejtetnek meg, és melyekben viták előreláthatólag nem fordulnak elő. 6. A közgyűlések imával kezdetnek meg, imá­val fejeztetnek be. 7. A tárgyalás sorrendjét az elnökség állapítja me g" 8. Az egyháztanács és egyéb bizottságok jegy­zőkönyveinek, jelentéseinek egyes pontjait, sőt egész jegyzőkönyveknek és jelentéseknek előadását, ha ezek iránt határozat nem hozandó, időkímélés tekintetéből mellőzni lehet. 9. Megkezdetvén egy tárgy felett a tanácskozás, más tárgyról szólani nem szabad. 10. Szót kérhetnek bármikor, a kik napirendet indítványoznak, az ügyrendre hivatkoznak, személyes támadásra akarnak felelni, vagy szavaiknak félre­értését akarják helyreigazítani. 11. Egy tárgyhoz többször, mint két ízben ugyanazon közgyűlési tagnak hozzá szólni csak az elnökség engedelmével lehet. 12. A szólók szavaikat a közgyűléshez intézik. 13. A szólót az elnökség liivja fel a szólásr a, Sj jelentkezés sorrendje szerint. 14. A szólót beszédében zavarni nem szabad. 15. Egyedül az elnökségnek van joga szólót beszédében megszakítani, s őt a tárgytól eltérés vagy általában a tanácskozás szabályainak meg nem tar­tása esetében figyelmeztetni. 16. A ki kétszeri figyelmeztetés után ismétli azon hibát, attól az elnök elvonja a szót. 17. A ki a gyűlés méltóságával össze nem férő vagy botránykoztató kifejezéseket használ, azt az elnökség rendre utasítja, s ugyanazon beszéd folya­mában ismétlés esetén megvonja tőle a szót. 18. Ha a rend már egyáltalában fentarthat.ó nem volna, az elnökség az ülést felfüggeszti, szükség esetén fel is oszlathatja. 19. A figyelmeztetés, rendreutasitás vagy a szó megvonása ellen felszólalni, azt visszautasítani vagy vita tárgyává tenni nem szabad. 20. Oly közgyűlési tag, ki valamely tárgyalás­nál közvetlenül és személyesen érdekelve van, a tárgyaláson sem a közgyűlésben, sem az egyház­tanácsban, sem a bizottságokban jelen nem lehet. 21. Ha a megelőző közgyűlés valamely határo­zatának megváltoztatása forog szóban, a tanácsko-

Next

/
Thumbnails
Contents