Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Belföld - Esperesi látogatás

179 Az első padokban foglaltak helyet: Schmidt lelkész ur és a diakonissák s a diakonissza-bizottság mindkét nem* beli tagjai. A szószéki beszédet Brunner János, diak. bizottsági elnök tartotta s remekül megalkotott s lelkesen előadott mintaszerű szónoklatában kifejtette a diakonissza-ügy áldásos voltát. A rendes „exaudi" evangyéliomra épített beszédnek thémája ama ismert, imaszerű buzdítás volt: Wach' auf du Geist der ersten Zeugen! És pedig: Ébredj fel 1. igazságnak, 2. szeretetnek, 3. vigasztalásnak lelke. A záró énekvers után a helybeli gazdapolgárok énekegyesülete zengedezett el Kossow karnagy vezetése alatt egy megható choralt, mely alatt Schmidt lelkész ur az oltár elé lépett s ékes nyelven lebilincselő előadással iktatta be az általa ide kisért két nővért a szent szolgálatba. A bevezető üdvözlet után elimádkozta a 100. zsoltárt a „dicsőséggel", mire a Máté ev. 24. 42. versére alapított beszéd következett, — melyben az Üdvözítő amaz intését „Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jő el a ti uratok," előbb a gyülekezetnek azután a nővéreknek szivére kötni törekedett. Ha u. m. az egyházközség nem akarja, hogy a világ legyőzze őt, vigyáznia kell és pedig hova tovább, annál inkább s a mi gyászos korunkban kiváltképrn. Hogy az egyház vigyáz, annak bizonysága a belmissiói tevékenység, különösen a diakonisszák működése, A női diakonia nem valami magában álló, hanem egyike azon segédeszközöknek, melyek napjainkban a lelkészi hivatal rendelkezésére állanak, hogy a „ kereszt"-ről szóló igének nagyobb érvény és általánosabb befolyás biztosittassék. Ez értelemben a diakonisszák; „vigyázók", ők a gyülekezetben, a gyülekezettel, és a gyülekezetért vigyáznak. Fogadja e gyülekezet is szolgálatukal szívesen ölelje magához szeretettel és hordozza imádságos lelkülettel. Ha pedig a diakonisszák szolgálatukkal helyt akarnak állani, nekik is vigyázniok kell. Vigyázni mindenek előtt saját szívok állapotára, hogy mindenkoron bünbánatban és hitben álljanak, mert csak ugy lesznek képesek, a bűn és gyöngeség daczára megfelelni nehéz hivatásuknak, mert Krisztusért, Isten kegyelmébe fogadottaknak tudják magokat. De vigyázniok kell munkájuk tekintetében is, hogy ezt mindég hűséggel, alázattal és szerénységgel végezzék. Az Ur előtt való számadás gondolata legyen ebben segédségökre. Igen, vigyázni kell, vigyázni mindenkinek a maga részéről, hogy egykor ama nagy napon mindnyájan megállhassunk s bemehessünk Urunknak örömébe. Végül Brunner János lépett az oltár elé s a bizottság nevében fogadta az uj nővéreket s buzgó imában kérte működésükre Istennek áldását. A felejthetetlen szép ünnepélyt kitűnően előadott karének zárta be. Isteni tisztelet után a pozsonyi vendégek a helybeli diakonissa-bizottsággal együtt a népiskolai vizsgaterembe vonultak, hol Brunner J. üdvözlő szavai után Schmidt lelkész ajánlotta még egyszer meleg szavakban a beiktatott nővéreket a bizottsági tagok és a gyülekezeti felügyelő ur szíves jóindulatába s támogatásába. Délben a pozsonyiak Munker Krisztina úrnőnél tettek látogatást: Ebédre Brunner biz. elnök vendégszerető asztalánál gyűlt össze a társaság s a délutáni órákban Gebhardt J. gyülekezeti felügyelő ur nyaralójában tisztelegtek. Este a „Pannónia" szállóban rendeztek kedélyes ismerkedési estély t. A hétfő délelőtt szintén látogatásokkal telt el. Még csak annyit, hogy a diakonissa-intézet alapszabályai értelmében az ápolónők szegény családokban teljesen díj nélkül teljesitik szolgálatukat ; vagyonos házaktól azonban elvárja az intézet, hogy azok a teljesített szolgálatnak megfelelő adománynyal járulnak a szent ügy felvirágoztatásához. A diakonissa-intézetnek tagjai lehetnek más vallásúak és vidéki lakosok is s ilyformán a diakonissák szolgálatára ők is igényt tarthatnak. Isten áldása kisérje és gyümölcsöztesse a keresztényszeretet-szülte eme nemes intézményt, s tegye lehetővé a soproni gyülekezetnek ama forró óhajtását, hogy a szerződésszerű három év elteltével diakonissza-anyaházat állithasson fel a maga kebelében s ez ügyben is áldólag ragyogtathassa világosságát a dunántuli prot. gyülekezetek között. Isten a mi mennyei Atyánk iránt őszinte hálával telik el szivünk azon tapasztalatra, hogy a Pozsonyban elvetett apró mustármag oly szépen növekszik s e fának árnyékában már a soproni gyülekezet is talál enyhületet szenvedői számára. Adja a kegyelem ura, hogy a diakonisszaügy hazai ev. egyházunknak kedvencz gyermekévé váljék az Urnák dicsőségére, gyülekezeteink és híveink üdvére. Esperesi látogatás. A veszprémi evang. egyházmegye esperese nt. Gyurátz Ferencz pápai lelkész úr május hó 23-án tisztelte meg esperesi látogatásával a dabronyi gyülekezetet. Kíséretében jött a pápai gyülekezet lelkes felügyelője Ladányi Béla ügyvéd úr, mint esperességi felügyelő helyettes. Az ünnepélyes alkalomra megjelent a gyülekezetnek új felügyelője dr. Zelenka Lajos aljárásbiró úr is Devecseről. Az ünnepély 8 órakor vette kezdetét, a mikor is az esperes ur kocsiktól kisérve — harangzugás között — megérkezett. Beharangozás előtt megvizsgálta a az egyházi épületeket és presbyteri gyűlést tartott. Templomba menet kivül a szentegyház ajtójánál 8 fehér ruhába öltözött leány állott és virágbokrétát nyújtottak át a templomba belépő esperesnek. A rendes isteni tisztelet végeztével a gyülekezet azonnal közgyűléssé alakult. A közgyűlést az esperes úr hosszabb lelkesítő beszéddel nyitotta meg.*) A három óra hosszáig tartó közgyűlésnek fontosabb tárgyai a következők. Az esperes ur meleg szavakkal buzdította a gyülekezet nőtagjait egy „Nőegylet" megalkotására. A „Nőegylet" megalapítása annyival Í9 inkább biztosítva lőn, mivel dr. Zelenka Lajos felügyelő úr nagylelkűen felajánlotta, hogy a gyülekezet felolvasott történetét és az esperesi látogatás mozzanatait saját költségén kifogja nyomatni és az abból befolyó egész jövedelmet felajánlja a „Nőegylet"-nek. Az esperes úr és a gyülekezet meleg köszönettel fogadják a felügyelő úrnak ezen áldazatkész ajánlatát. Az esperes úr lelkes szavak kiseretében ajánlotta egy „Aranyköny" megszerzését, a melybe mindazon gyülekezeti jóltévők neve meg lesz örökítve, a kik legalább tiz frtnyi adományt tesznek Isten dissőségére. Továbbá szívére kötötte a gyülekezet tagjainak, hogy gyakorolják a házi istentiszteletet, melynek áldó hatása elkíséri a család tagjait, bárhova vease is őket a sors viharja. *) A megnyitó beszédet külön fogjuk közölni.