Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Belföld - Figyelmeztetés

15 Figyelmeztetés. Általánosan ismert dolog ev. egyházközségeinkben, hogy az Angol bibliai kiadó és elárusító társulat utazó elárusítókat szokott évente az országba szerteszét küldeni, a kik részint Szt. bibliákat, részint valláserkölcsnemesi tő és terjesztő olvasmányokat egyházközségeinkben is házról házra ajánlva elárusítani szoktak. Ilyféle elárusítók többnyire Karácsony és Újév közeledtével özönlik el a vidéket, mert tudják már ők azt, hogy ez az idő legalkalmasabb arra, sőt szokásos idő, hogy a szülők gyermekeiknek s más emberek is kedveseiknek karácsonyi vagy újévi ajándékul szép és hasznos olvasmányú könyveket vásárolván, nekik is nagyobb hasznot tesznek. — Ezen intézmény maga nemében áldott egy intézmény ! Es ha a czélja tisztán és igazán egyedül csak az, hogy a nép közt vallásosságot és erkölcsiséget terjesszen, akkor ez intézmény előtt mindenki csak a legnagyobb elismeréssel hajol meg. — Nincs is ezen intézmény ellen semmi kifogásunk, de egyházközségeinket, híveinket mégis óva figyelmeztetnünk kejl arra, hogy az ily Sz. biblia és más olvasmányú könyvek elárusitóit jól figyeljék meg, mert ez^k közt vannak ám sokszor báránybőrbe bujt farkasok is, a kik képesek a Sz. Biblia és más nemes és hasznos vallás és erkölcsfejlesztő könyvek közé becsempészett, az ő elveiket valló és szellemi irányukat terjesztő könyveket is árulni és ezekkel a békés, nyugott, saját vallásukkal és felekezetükkel megelégedett híveket felzaklatni és nyugtalanítani. Az ilyen elárusítókat sőt azt is, miféle könyveket hoznak egyházközségeinkbe elárusitás végett, anélkül, hogy abban a lelkiismeret szabadságát megsértenők szemügygyei kellene tartanunk és ellenőriznünk. Miért? E Kérdésre való feleletül szabad legyen itt e következőket elmondani : Legközelebb múlt év deczember hóban karácsony előtt Pest megyében a mi vidékünkön és D községünkben szintén egy ilyen Sz. biblia elárusitó három napig tanyázott. Szent könyvei közt leginkább ajánlotta és kinálta az „Ujrakeresztelés" czimű és czimének megfelelő tartalmú füzetkét és ebből legtöbbet is adott el. E füzetke valóságos lázítás, bujtogatás és ami keresztelési dogmánkkal ellentétes olvasmány vala. Nem is hihető, hogy e füzetke is a bibliai társulat kiadványaiból és könyvraktárából került volna ki. Sőt mi több az ujtestámentomok közt is, a melyeket híveink közt eladott sok hibás és hiányos: például Lukács evangyéliumának szövege csakis 7-ik résztől kezdődik s igy 6 rész hiányzik ; sok helyütt a vers szövege meg van rövidítve, vagy teljesen megmásítva. Az első a bekötés hibája, a második a betűszedő és korektor hibája lehet; de mégis ilyen könyveket elárusitás végett piaczra vinni nemcsak nem lehet, de tilos különösen a Szentirásnál, szent könyveknél, melyek iránt népünknél — hála az úr Istennek — még elégséges nagy a kegyelet. Ezen elárusitó a kiről szólok a hová jött valóságos konventikulomokat rendezett. Rendesen oly helyeken, a község felső vagy alsó végén, urasági, gazdasági majorokban ütött tanyát, oly népség közt, a hol tudta és érezte, hogy az ő konkolyvetése alkalmas talajra talál, Tudjuk azt hogy a munkás — ha az, — cseléd, szolganép a mostani élet körülményeivel és viszonyaival semmivel és senkivel nincs megelégedve és az tud csak nekik szájizük szerint jól és okosan beszélni, a ki a közrend, csend és nyugott állapot ellen lázit és bujtogat. Ezen boldogtalan füles szemtanuk szerint, kik szintén jelen voltak, a csőcselék összejövetelén eképen beszélt: „Hogy a szentírásban sehol sem foglaltatik a kisdedek keresztel ésének meghagyása. Jézus a kisdedeket csak áldotta, de nem keresztelte, sőtazapostolok sem kereszteltek kisdedeket, hanem csak felnőtteket és ez Jézus tanításának és a keresztény hitvallásnak is megfelelőbb, mert ha annak a ki megkeresztelkedett valamely felekezetnek hitvallására, vallani kell azt a hitvallást, a melyre megkereszteltetik, nem-e hathatósabb az a hitvallás tekintetéből és a Jézus Krisztusnak is kedvesebb, ha már olyan keresztelkedik, a ki a Krisztus tanítását és a hitvallást érti, mintsem a kisded a mely még azt sem tudja a mikor keresztelik él-e"? Es valamint a kisdedek keresztelésérő 1 a Szentírásban semmi meghagyás nem foglaltatik, ugy az sem lehet sem az Istennek sem a Jézus Krisztusnak akaratja, hogy a hitvallás valami földi kötelékhez kényszeri tsen. A hitvallás lelki szabadságnak indulatja, a melyet nem lehet sem kötni, sem külső nyomás által kényszeríteni arra, hogy valaki hitvallásánál fogva ez vagy amaz felekezethez tartozzék. Ez csak a papok találmánya a kiknek abból hasznuk van, ha az ember hitvallásilag az ő kötelékeikbe tartozik mert mindjárt mindenféle rendű fizetésekre kényszerítik őket." Ilyféle beszédjéből és szavaiból nyilvánvaló, hogy az én biblia elárusítóm vagy Nazarénus vagy Anabaptista volt. Más nap már az egész község tudta és beszélte is, hogy milyen bölcs Nathanael hált múlt éjjel a községben. — Oly bölcsen, okosan tudott Istenről és Jézusról és annyit beszélni. E bölcs Nathanael ezek után a paplakra és az iskolába is merészkedett betérni és Sz. bibliákat és egyéb más könyveit ott is ajánlani. Mi azonban hallván már a hirt az ő viselt dolgairól, elővettük és amúgy becsületesen tudományával együtt is sarokba szorítottuk. Kisült, hogy ő kiskőrösi születésű, ev. egyházunknak egykor híve volt, mesterségére szabó és igy tű-, czérna-, gyűszűforgatás a tudománya, de most az Istennek különös sugallata folytán a Szentirással foglalkozik és azt a népnek olvassa és magyarázza, a mihez neki szabadalma van. Mi erre egyházközségünkből kiutasítottuk, szelíden megintve őt, hogy menjen el azonnal községünkből, hacsak nem akarja azt, ha ugyan meg van másodszor is és újra keresztelve, hogy amúgy laikus módon harmadszor is megkereszteljék. Ezek után tanuságúl és intésül az a kérdés merült fel : vájjon az ilyen utazó köny velárusitók nem lennének-e kötelesek amint valamely egyházközségbe bejönnek, előbb a helyi lelkésznél és a hol esetleg lelkész nincs, iskolatanítónál magukat és könyveiket, melyeket eladni óhajtanak — megmutatni és magukat igazolni. Különben mindenképen őrködjünk egyházközségeink felett, ez kötelességünk, hogy a mieinket őrizzük meg. „Vigyázzatok, mert a ti ellenségtek az ördög, mint az ordító oroszlán széllyel jár, keresvén kit elnyeljen, kinek ellene álljatok erősek lévén a hitben." A minden kegyelemnek Istene pedig örökké