Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Tárcza - Történeti adatok a dunántúli ev. püspökök és ker. felügyelők sorrendjéhez (Payr S.)

176 hanem mikor teljesen önzéstelen; nem szégyen hibáink s bűneink elismerése, megbánása, hanem elengedhetlen föltétele a megigazulás mennyei boldogságának s általában az Isten, felebarátaink s önmagunk iránti kötelességek teljesitése nem, hogy terhe volna a földi életnek, sőt inkább abban fekszik az a mennyei jutalom, mit a Gondviselés és Jézusunk szavai a jóknak igér: nem a kötelességek teljesitéseért nyerünk valami jutalmat, hanem ez a teljesités az maga az a jutalom, melyen kivül más egyebet a jó keresztyén nem vár, nem remél, nem kiván. A mindennapi életből merített akár valódi, akár költött, de valószínű példákon kell szemlélhetővé tenni mindazon bibliai közhelyeket, melyek azt a gondolatot fejezik ki, miszerint az Isten országa az ember szivében vagyon s a hit lángoló lelkesedésével, a meggyőződés szilárdságával hirdessük szóval és tettel a nagy igazságot, miszerint ezen Isten országán kivül megelégedés, nyugalom, boldogság az ember életének folyamán nem létezik sem kunyhókban, sem palotákban. Sass János. ïàiiiâ, Történeti adatok a dunántuli ev. püspökök és kerületi felügyelők sorrendjéhez. 9. Sok huza-vona után választotta meg a kerület a sorrend szerint kilenczedik püspökét 1742 febr. 7. Tóth- Síp ko vi ts János, téthi Ik. személyében. A rendezetlen viszonyok között nehéz szervező munkát végzett. Tudományával és nemes jellemével egyaránt kitűnt. XJgy nála, mint utódainál tekintettel volt a kerület arra is, hogy egyházi elnöke ezen nehéz időkben a nemesi osztályból való legyen s ez által védve legyen némileg a folytonos zaklatásoktól. Összes egyházait meglátogatta s az erről szóló jegyzőkönyvek fenmaradtak. 1742. óta a kerületi gyűlések jegyzőkönyvei is rendesen vannak vezetve. Kerületének 50 frtot hagyott végrendeletileg. Egy új agendának kiadása végett felhivta a lelkészeket, hogy küldjék be hozzá dolgozataikat (Téthen 1744. márcz. 17.) Meghalt 1746. jan. 22. Hivaíaloskodási ideje tehát nem 1734—1745., hanem 1742 — 1746. 10. Utóda lett Per lak y József, nemeskéri lelkész nem 1745-től, hanem 1746. ápril 23-tól 1749. okt. 30-ig. Nagy tudományát szintén dicsérik, de betegsége miatt nem, fejthetett ki kellő tevékenységet. Midőn Balogh Adám, a tehetséges és ambiciosus várpalotai pap őt kíméletlenül megtámadta, a kerület papjai védelmükbe fogadták és bizalmat szavaztak neki. 11. Fábri Gergely, vadosfai lelkész 1750. ápr. 21-től 1753. ápr. 13-ig. Az ó szövetségnek magyar nyelvre fordítását és magyar theologiai kézi könyvek irását vette tervbe részletes munkafelosztással (Felpéczen 1750. jun. 18.) A vadosfai vallási zavargásnak lett áldozata. A helytartó tanács a legnagyobb igaztalansággal fosztotta meg püspöki és vadosfai lelkészi hivatalától. Meghalt Nemes-Csoón, mint itteni magyar lelkész 1766. jan. 1. 12.Német h Sámuel, az 1749. márcz. 17. Győrből kitiltott s később Téthi e hivott lelkész, csak 1754. máj. 15. választatott meg Fábri utódjának. Mind eddig reménykedtek, hogy a királynő vissza fogja adni Fábrinak elvett tisztségét. Két évig sem tartott püspöksége alatt 1755. Téthen agenda és postilla kiadásáról tanácskoztak, a három seniorra bízatván ez ügy. Az ő idejében is több egyházat veszítettünk. Németh is megyegyülés elé volt idézve, de mielőtt megjelenhetett volna, meghalt 1756. január 13. 13. Az 1756. ápr. 7. dömölki gyűlésen a szavazatok többsége a jeles Sartorius János n. csoói papra esett. De Vitnyédy János felügyelő azon ajánlatot tette, ne válaszszanak mindig öreg, beteg papokat egy-két évre, hanem a jelesebb fiataloknak is adjanak munkatért. Erre Bárány János és Balogh Ádá m fiatal papokat jelölte, kik közül Bárányt nyomban meg is választatták, be is iktatták. Sartorius e tisztségre már alig vágyott, mert még ez évben meghalt. Szeniczei Bárány János, felpéczi pap volt, a hires tolnai esperesnek, Györgynek fia. E fiatal püspökünk is folyton betegeskedett. S utóbb már a kandidátusokat is szobájában ágyán ülve szentelte fel. Meghalt 1568. jan. 15. 14. Balogh Ádám püspökké váiasztatásakor, 1758. maj. 24. N. Dömölkön, szintén Vitnyédi akarata volt a döntő. Mert két öregebb jelöltet kihagyott s ezek helyébe a fiatal Baloghot és Kiss Zsigmondot tette, a kiknek személye ellen nagy kifogásuk volt a lelkészeknek s a tolnaiak protestáltak is, de hasztalan. Nehéz volt a kormányzás oly időben, midőn vizitációkat épen nem s gyűléseket is csak félve lehetett tartani. 1759. jun. 27-én a Gergelyiben tartott kerületi gyűlésen az ágenda és a különféle esetekre alkalmazott imádságok gyűjteménye már be lőn mutatva, felülvizsgálva s kinyomatása elhatározva. (Tudtommal ezen imák közül néhány csak azon imakönyvben látott napvilágot, melyet Horváth Sámuel, b. tamásii lk. adott ki Győrött 1799.) Meghalt 1771. márcz. 25., mint nemeskéri lelkész. 15. Perlaky Gábor, n. dömölki lelkész 1771. évi máj. 9 én választatott püspökké. Az ő korába esik egyházainknak feléledése a türelmi rendelet után. 76 templomot avatott fel személyesen vagy megbízottai által s alatta a kerület egyházai 50-ről 126-ra szaporodtak volt. Nagy barátja volt egyházi énekügyünknek. A graduai az ő felügyelete alatt adatott ki újra 1784-ben. 1781. évi febr. 6-án Bajza Pálnak, Zichy Miklós várpalotai gróf számtartójának és archivariusnak, ki előbb ev. tanitó volt, egy gyászos áriát küld, hogy keresse ki a gradualban, melyik nótára megy, azután feleségével együtt betanulván, mikor a nagyságos gróf urnák jó kedve lesz, énekeljék el neki, mint magyar fitól küldetett szíves kesergést. (Ma énekeljen valaki Zichy Nándornak a graduálból!)Ugyanekkor irja: „Elfogytak tanulóifjaink,