Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Belföld - A mozgolódó secták

147 bírája, Rexa Sándor úr, értesiti a felügyelő urat, hogy az értekezlet megtartását minden hatalmában álló eszköz­zel, sőt szükség esetén karhatalommal is megakadályoz­tatni fogja. Ez ellen a fentczímzett felügyelő úr a nyitrai al­ispáni hivatalhoz felfolyamodott, a mely azonban 13200 sz. alatt kelt rendeletével, mint másodfokú hatóság az első­fokú hatóság rendeletét megerődítette. E rendelet, a vág­újhelyi állomáson lett Mudron Pál úrnak kézbesítve, ki ezzel szemben távirati úton a belügyminisztériumhoz folyamodott, mire O-Turára vonult kíséretével, a hol már nagy néptömeg várta az értekezlet tagjait. Itt a főszolga­bíró úr Dula.Máté úr követelésére kiadta oly értelmű rendeletét, hogy minden a megtiltott egyházi tanácskoz­mányba jött idegeneknek d. u. 3 óráig megengedi az 0­Turán való tartózkodást, azontúl pedig az eltávozásra, ha szüüség, csendőri hatalommal fognak kényszeríttetni. A nagy néptömeg a főszolgabíró úr felhívására távozni nem akart, míg (Julik Lajos, ó-turai lelkész úr felszólítá­sára, imádsága és áldása s az „Erős várunk" éneknek el­éneklése után szétoszlott. Ez a puszta tényállás a dolgok­nak minden kiszínezne nélkül. Ennyire jutottunk tehát a testvérharczczil. Jó lenne még mind a két részen ma­gunkba szállani s meggondolni a következményeket. Kisérjék figyelemmel egyháziak és világiak a sekták mozgolódását, lelkészi értekezletek, egyházi gyűlések készít­sék elő az új egyházi életviszonyokhoz való átmenetelt, hogy az minél kisebb rázkódással történhessék meg, hogy ne veszítsük el Krisztus igaz harczosainak lélekjelenlétét, midőn beteljesül szava ismét: „Nem békét hoztam a földre, hanem harczot és fegyvert", fegyvert, a melylyel az ő szent országának hosszú időkre kiható békéjét, országának békés fejlődését keli egy akarattal, egy lélekkel, az ő mindeneket megújító szellemének segítségével kiküzdenünk. fKBTESSK. — Tanitó-képesitő vizsgálatok. A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerületi eperjesi tanítóképző­intézetben f. tanév végén tartandó tanitóképesitŐ vizs­gálatokra a jelentkezési határidő június hó 1-j e. A fo­lyamodványhoz csatolandók: születési, tanulmányi és mű­ködési bizonyítványok. A képesitő-vizsgálatok ideje: június 22—26 ig írásbeli dolgozatok, június '27. s következő nap­jain szóbeli vizsgálatok. — A folyamodványok kellőképen felszerelve az alulirt igazgatósághoz küldendők be. — Kelt Eperjesen, 1895. április hó 28-án. Gnxmauf György, igazgató. — A trencséni evang. gyülekezet szomorú állapotáról már lapunk mult számában megemlékeztünk és sajnos, most sem áll módunkban valami örvendetesb dolgot hozni köztudomásra. A dunáninneni kerületnek buz»ó püspöke, főtisztelendő Baltik Frigyes úr, mult hó 18. napján kiszállott Trencsénben s a trencséni esperes, nt. Zoe h P á 1 kíséretében a papválasztás következtében beállott visszás állapotoknak békés kiegyenlítését megkisérlette. A püspök úr elnöklete mellett megtartott tanácskozás czélhoz nem vezetett. A püspök úr előadta a nagy számban meg­jelent híveknek a papválasztás ellen megindított pernek lefolyását, mely szerint, miután az egyházmegyei bírósá­got a kerületi egyházi bíróság érdemleges határozat hozata­lára utasította, az pedig a per eldöntésében el nem jár­hatott és a periratokat ismét ő hozzá küldötte, ő pe­dig azokat biróküldés czéljából egyetemes felügyelő úrhoz terjesztette fel: ajánlotta az egyháznak, hogy tekintettel e pereskedés hosszas és a gyülekezetet enyészettel fenye­gető voltára, igyekezzenek békés úton megállapodásra jutni. Az egymással szemben álló két párt azonban a bé­kéltetési kísérletet álláspontjához való merev ragaszkodá­sával meghiúsította. Az egyik párt erősen ragaszkodott választottjához, Krizsán Zsigmondhoz, sőt maga a válasz­tott is hajthatlan maradt jogfentartásában ; a másik párt pedig a beadott keresetnek szabályszerű elint zásét köve­telte. Püspök úr sürgetésére végre egy állandó helyettes lelkésznek alkalmazása kimondatott, a papl«k bérbeadásának püspök úr által helytelenített kérdés j, mint felebbezés alatt álló ügy, nem tárgyaltatott. Végül felhívta püspök úr a gyülekezetet a felügyelői állás betöltésére. A két f egy­mással versengő párt között bomlik a gyülekezet. Ej ez senkinek lelkiismeretét nem háborgatja ! — Az ó-turai értekezlet. E lapban szó volt róla, hogy a régi dunáninneni kerülethez tartozó öt egyházmegye, tehát az árvái, liptói, nyitrai, trencséni és turóczi egyház­megyék, 0-Túrán április hó 25-én képviselőik által érte­kezletre gyűlnek össze. Más tudósítás hiányában a „N a rodnie Noviny" közleményének alapján pusztán a té­nyeket adjuk. Egy tisztelt munkatársunk a lap más helyén saját szempontjából méltatja az esemény horderejét. Már egy április 15-ről kelt M u.d r o íi Pá 1, esperességi felügyelő úrhoz intézett átiratban a vágujhelyi járásnak főszolga- I — Az erdélyi szászok az 1898. évben Brassóban meg­tartandó nagy ünnepsegre készülnek. Honterus János, nagy reformátoruk születésének négyszáz idői évfordulóját fogják tartani, a kit úgy vallásos, mint tudományos ér­demei a szász nép legkiválóbb féifiául avatnak. Ilyennek ismerte őt Melanchthon is, a ki Honterushoz irt leve­lében következőleg szól: „Felette örvendek irántam tanú­sított barátságos indulatodnak, m-lyet hozzám intézett le­veleidből és irudalmi ajándékaidból oly sokszor megértet­tem. De még inkább örvendek az egyház miatt, hogy Pannóniának oly nagy szükségében Téged támasztott fel az Isten az egyház igaz hitének és a kegyes tudománynak megújítására. S kérem Istent, hogy vezéreljen Téged és fáradozásaidban támogasson." 1543-ban kiadta Honterus „Kirchenordnung für Kronstadt und das ganze Burzen­land* czímű tervezetét, melyről Melanchthon azt mondja: „Mennyire tetszett nekem ezen nagy tudományossággal, tisztasággal és hűséggel írott mű." Honterus alapította a brassói gymnasiuraot, mely 1544-ben lett megnyitva, szer­kesztett számára tankönyveket és eszközöket és saját saj­tóján adta ki műveit: egy szóval felölelte az egész szász népéletet nagy munkásságával. Ennek a nagy reformátor­nak emlékére tartják tehát szász hittestvéreink az emlék­ünnepet s neki Brassóban, születése helyén, a nagy férfiú érdemeinek megfelelő emlékszobrot kívánnak emelni. Az adományokat Ridely Frigyes, az emlékbizottság pénz­tárosa veszi át Brassóban f. évi október 31-ig, a midőn a gyűjtés be lesz fejezre. — A pozsonyi diakonissza intézet f. é. április hó 28. igazi vallásos örömünnep t üit első öt nővérének, neveze­tesen: Lenhardt Mária, Halper Paula, Ma­resch Anna, Roy Bozen a, Jarosek Róza felava­tásának alkalmából. Az ünnepély liturgikus része, az egy­házhivek szép részvété mellett a délelőtti istentisztelet után a nagy templomban ment végbe. Az alkalmi szent beszédet tiszt. Schmidt Károly Jenő, a diakonissza-intézet lelkészi vezetője tartotta Ephes. II. 19, 20 alapján fejte­getve a diakonisszák magasztos, komoly, de egyszersmind fáradságos hivatását. A karénekeket s responsumokat a helybeli evang. női dal egylet énekelte. Befejezésül az inté­zet összes nővérei az Lr szent vacsorájával éltek. Délután az intézet helyiségében társas ozsonna volt, melyen az egyház felügyelője, az iutézeti bizottság s a diakonisszaügy más pártfogói vettek részt. A nővérek rokonain kívül in­tézetünknek kedves vendége volt a budapesti „Bethesda" ev. ref. diakonisszaintézet vezető nővére, kinek testvéries részvéte nagy örömet okozott mindnyájunknak. Igy tehát az Úrnak segedelmével ebbeli óhajunk is teljesült; hazai

Next

/
Thumbnails
Contents