Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Belföld - A mozgolódó secták

147 bírája, Rexa Sándor úr, értesiti a felügyelő urat, hogy az értekezlet megtartását minden hatalmában álló eszközzel, sőt szükség esetén karhatalommal is megakadályoztatni fogja. Ez ellen a fentczímzett felügyelő úr a nyitrai alispáni hivatalhoz felfolyamodott, a mely azonban 13200 sz. alatt kelt rendeletével, mint másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság rendeletét megerődítette. E rendelet, a vágújhelyi állomáson lett Mudron Pál úrnak kézbesítve, ki ezzel szemben távirati úton a belügyminisztériumhoz folyamodott, mire O-Turára vonult kíséretével, a hol már nagy néptömeg várta az értekezlet tagjait. Itt a főszolgabíró úr Dula.Máté úr követelésére kiadta oly értelmű rendeletét, hogy minden a megtiltott egyházi tanácskozmányba jött idegeneknek d. u. 3 óráig megengedi az 0Turán való tartózkodást, azontúl pedig az eltávozásra, ha szüüség, csendőri hatalommal fognak kényszeríttetni. A nagy néptömeg a főszolgabíró úr felhívására távozni nem akart, míg (Julik Lajos, ó-turai lelkész úr felszólítására, imádsága és áldása s az „Erős várunk" éneknek eléneklése után szétoszlott. Ez a puszta tényállás a dolgoknak minden kiszínezne nélkül. Ennyire jutottunk tehát a testvérharczczil. Jó lenne még mind a két részen magunkba szállani s meggondolni a következményeket. Kisérjék figyelemmel egyháziak és világiak a sekták mozgolódását, lelkészi értekezletek, egyházi gyűlések készítsék elő az új egyházi életviszonyokhoz való átmenetelt, hogy az minél kisebb rázkódással történhessék meg, hogy ne veszítsük el Krisztus igaz harczosainak lélekjelenlétét, midőn beteljesül szava ismét: „Nem békét hoztam a földre, hanem harczot és fegyvert", fegyvert, a melylyel az ő szent országának hosszú időkre kiható békéjét, országának békés fejlődését keli egy akarattal, egy lélekkel, az ő mindeneket megújító szellemének segítségével kiküzdenünk. fKBTESSK. — Tanitó-képesitő vizsgálatok. A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerületi eperjesi tanítóképzőintézetben f. tanév végén tartandó tanitóképesitŐ vizsgálatokra a jelentkezési határidő június hó 1-j e. A folyamodványhoz csatolandók: születési, tanulmányi és működési bizonyítványok. A képesitő-vizsgálatok ideje: június 22—26 ig írásbeli dolgozatok, június '27. s következő napjain szóbeli vizsgálatok. — A folyamodványok kellőképen felszerelve az alulirt igazgatósághoz küldendők be. — Kelt Eperjesen, 1895. április hó 28-án. Gnxmauf György, igazgató. — A trencséni evang. gyülekezet szomorú állapotáról már lapunk mult számában megemlékeztünk és sajnos, most sem áll módunkban valami örvendetesb dolgot hozni köztudomásra. A dunáninneni kerületnek buz»ó püspöke, főtisztelendő Baltik Frigyes úr, mult hó 18. napján kiszállott Trencsénben s a trencséni esperes, nt. Zoe h P á 1 kíséretében a papválasztás következtében beállott visszás állapotoknak békés kiegyenlítését megkisérlette. A püspök úr elnöklete mellett megtartott tanácskozás czélhoz nem vezetett. A püspök úr előadta a nagy számban megjelent híveknek a papválasztás ellen megindított pernek lefolyását, mely szerint, miután az egyházmegyei bíróságot a kerületi egyházi bíróság érdemleges határozat hozatalára utasította, az pedig a per eldöntésében el nem járhatott és a periratokat ismét ő hozzá küldötte, ő pedig azokat biróküldés czéljából egyetemes felügyelő úrhoz terjesztette fel: ajánlotta az egyháznak, hogy tekintettel e pereskedés hosszas és a gyülekezetet enyészettel fenyegető voltára, igyekezzenek békés úton megállapodásra jutni. Az egymással szemben álló két párt azonban a békéltetési kísérletet álláspontjához való merev ragaszkodásával meghiúsította. Az egyik párt erősen ragaszkodott választottjához, Krizsán Zsigmondhoz, sőt maga a választott is hajthatlan maradt jogfentartásában ; a másik párt pedig a beadott keresetnek szabályszerű elint zásét követelte. Püspök úr sürgetésére végre egy állandó helyettes lelkésznek alkalmazása kimondatott, a papl«k bérbeadásának püspök úr által helytelenített kérdés

j, mint felebbezés alatt álló ügy, nem tárgyaltatott. Végül felhívta püspök úr a gyülekezetet a felügyelői állás betöltésére. A két f egymással versengő párt között bomlik a gyülekezet. Ej ez senkinek lelkiismeretét nem háborgatja ! — Az ó-turai értekezlet. E lapban szó volt róla, hogy a régi dunáninneni kerülethez tartozó öt egyházmegye, tehát az árvái, liptói, nyitrai, trencséni és turóczi egyházmegyék, 0-Túrán április hó 25-én képviselőik által értekezletre gyűlnek össze. Más tudósítás hiányában a „N a rodnie Noviny" közleményének alapján pusztán a tényeket adjuk. Egy tisztelt munkatársunk a lap más helyén saját szempontjából méltatja az esemény horderejét. Már egy április 15-ről kelt M u.d r o íi Pá 1, esperességi felügyelő úrhoz intézett átiratban a vágujhelyi járásnak főszolga- I — Az erdélyi szászok az 1898. évben Brassóban megtartandó nagy ünnepsegre készülnek. Honterus János, nagy reformátoruk születésének négyszáz idői évfordulóját fogják tartani, a kit úgy vallásos, mint tudományos érdemei a szász nép legkiválóbb féifiául avatnak. Ilyennek ismerte őt Melanchthon is, a ki Honterushoz irt levelében következőleg szól: „Felette örvendek irántam tanúsított barátságos indulatodnak, m-lyet hozzám intézett leveleidből és irudalmi ajándékaidból oly sokszor megértettem. De még inkább örvendek az egyház miatt, hogy Pannóniának oly nagy szükségében Téged támasztott fel az Isten az egyház igaz hitének és a kegyes tudománynak megújítására. S kérem Istent, hogy vezéreljen Téged és fáradozásaidban támogasson." 1543-ban kiadta Honterus „Kirchenordnung für Kronstadt und das ganze Burzenland* czímű tervezetét, melyről Melanchthon azt mondja: „Mennyire tetszett nekem ezen nagy tudományossággal, tisztasággal és hűséggel írott mű." Honterus alapította a brassói gymnasiuraot, mely 1544-ben lett megnyitva, szerkesztett számára tankönyveket és eszközöket és saját sajtóján adta ki műveit: egy szóval felölelte az egész szász népéletet nagy munkásságával. Ennek a nagy reformátornak emlékére tartják tehát szász hittestvéreink az emlékünnepet s neki Brassóban, születése helyén, a nagy férfiú érdemeinek megfelelő emlékszobrot kívánnak emelni. Az adományokat Ridely Frigyes, az emlékbizottság pénztárosa veszi át Brassóban f. évi október 31-ig, a midőn a gyűjtés be lesz fejezre. — A pozsonyi diakonissza intézet f. é. április hó 28. igazi vallásos örömünnep t üit első öt nővérének, nevezetesen: Lenhardt Mária, Halper Paula, Maresch Anna, Roy Bozen a, Jarosek Róza felavatásának alkalmából. Az ünnepély liturgikus része, az egyházhivek szép részvété mellett a délelőtti istentisztelet után a nagy templomban ment végbe. Az alkalmi szent beszédet tiszt. Schmidt Károly Jenő, a diakonissza-intézet lelkészi vezetője tartotta Ephes. II. 19, 20 alapján fejtegetve a diakonisszák magasztos, komoly, de egyszersmind fáradságos hivatását. A karénekeket s responsumokat a helybeli evang. női dal egylet énekelte. Befejezésül az intézet összes nővérei az Lr szent vacsorájával éltek. Délután az intézet helyiségében társas ozsonna volt, melyen az egyház felügyelője, az iutézeti bizottság s a diakonisszaügy más pártfogói vettek részt. A nővérek rokonain kívül intézetünknek kedves vendége volt a budapesti „Bethesda" ev. ref. diakonisszaintézet vezető nővére, kinek testvéries részvéte nagy örömet okozott mindnyájunknak. Igy tehát az Úrnak segedelmével ebbeli óhajunk is teljesült; hazai