Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Tárcza - A pozsonyi ág. h. ev. Lyceum történetéből (Markusovszky)

1 îr» nem csakhogy mindeddig fel nem hagytak, hanem makacsul tovább folytatták, mitsem törődve ő felsége patronatusi jogaival, melylyel a király minden templom fölött Magyarországon bir: ennélfogva ő felsége most újólag azt parancsolja, hogy az építkezéssel legottan hagyjanak fel és a mit már építettek, azt haladéktalanul bontsák le. Az egyházgyiilekezet arra azt válaszolta, hogy mivel az épitkezés dolgában a múlt évben a királyhoz küldött küldöttség Regensburgban a király elé nem bocsáttatott, hogy ügyét előterjeszsze és az épitkezés szükségességéről ő felségét meggyőzze : most is tehát kategorikusan nem nyilatkozhatnak, hanem hajlandók újból egy ktildötséget a királyhoz küldeni. E határozatukat közölték a nádorral is, kérvén őt, hogy közbenjárásával támogassa ügyöket a felségnél, mit a nádor előbb meg is igért, de néhány nap múlva kereken megtagadta. Erre elindült a küldöttség Regensburgba a királyhoz. Útközben azonban meghallották, hogy a felség már visszatérőben van Bécs felé. Ezért abban állapodtak meg, hogy az uton nyújtják át ő felségének a kérelmüket és megigérte, hogy ügyökben igazságosan fog eljárni. Erre a követek haza jöttek. Nemsokkal erre a gyülekezet értesittetett, hogy ügyök a nádornak adatott át, ki ő felségét informálja az épitkezes terve felöl. Eközben meghalt II. Ferdinánd és nemsokára reá Pázmány Péter, az érsek is, ki a templom épitésének leghevesebb ellenzője volt és kinek hatalmas befolyása okozta mindazon zaklatásokat, melyek ez evangélikusokat az épitkezés ezen egész ideje alatt érték. Most nyugodtak és zavartalanul folytatták megint az építkezést 4 és fél hónapig. 1637-ben julius hó 8 án a városi tanács letette a hódolati esküt III. Ferdinánd királynak. A hódolati eskü letétele után egy királyi parancs olvastatott fel, melyben az uj király haladéktalanul a templom épitésének beszüntetését kivánja. A gyülekezet erre megint a nádorhoz fordult tanács végett. A nádor elcsodálkozott, hogy már az uj fejedelemtől is betiltó parancsot kaptok, ő azt hitte, hogy most már akadály nélkül fogják templomuk épitését befejezhetni. Tanácsa az volt, hogy ügyüket terjeszszék az uj király elé. Egy küldöttség vitte fel a gyülekezet kérelmét a király elé, mire a nádor utján következő 5 pontból álló királyi resolutiot kaptak : 1) hogy templomukon a legközelebbi ország-gyűlésig mely ezen év szeptember hó 21-én kezdődik, akadály nélkül építkezhetnek, de mig ő felsége az országgyűlés ideje alatt Pozsonyban lesz, az építkezéssel szünetelniök kell. 2) az egész országgyűlés tartama alatt benne isteni tiszteletet tartani nem szabad; 3) az épület azon része, melyet sekrestyének építettek s melyből két szobát csináltak, egészen lebontandó, különben az épület nem lenne négyszögalakú, hanem olyan, mint egy sanctuarium; 4) az ablakok és ajtók szintén négyszögletüek legyenek; 5) az egész épület egy közönséges háznál magasabb nem lehet, ezért a már eddig épitett falakról a köveket egy ölnyire le kell hordani. Egyben kijelentette a nádor, hogy az épitkezés dolgában többé semmiféle küldöttséget hozzá ne küldjenek, mert többé ő felségénél közbenjárást nem vállal. A gyülekezet ezen pontozatok mindegyikére megtette a maga észrevételeit és ezeket a nádornak fel is terjesztette, mire a nádor a II. pont kivételével valamennyit visszavont és a templom az eredeti terv szerint épült fel. A második pont is az országgyűlés megnyittával a protestáns rendek felszólalására kedvező megoldást nyert és nemcsak német, de magyar istentisztelet is tartatott benne. Az országgyűlés bezárása után gyorsan hozzáfogtak a templom befejezéséhez. Szeptember hó 22-én már a tetőzetet kezdték reárakni, melyet W i ndis c h Orbán ácsmester készített. A hitbuzgó hivek a sok és méltatlan zaklatásokban, melyeknek az épitkezés ideje alatt ki voltak téve, nem vesztették el türelmüket. Allhatatosságukat az ég áldása kisérte és 3 évi küzdelmes épitkezés után templomuk készen állott. Belseje is igen díszes volt: közepén a tetőzeten ez a felirat állott: Sancta Trias Domus haec Tibi sacra est Numine nomen, Et Tua conserva dogmata Sancta Trias. Tetőzete és falai aranynyal voltak gazdagon kirakva. A szószék fekete fából volt aranynyal díszítve, szintúgy az orgona is. Az oltárt négy rovátkás márványoszlop alkotta, melyek íölött öt fából faragott embernagyságú alak volt: u. m. a közepén Krisztus álló alakban, az egyik szélén Mózes, a másik szélén Szt. János evangelista, mindenik ülő alakban és ezek mögött két fekvő angyal. Az oszlopok közötti középrészen egy nagy kép az Úri szent vacsorát ábrázolta. A templom 1638. deczember hó 20 án szenteltetett fel, mely alkalommal a „Szent Háromság" nevé.t kapta. A hivek mindenek előtt gyónáshoz és az Úrvacsorához járultak, ezt követte zenés liturgia, mire Wegelin Józsua lelkész a szószékre lépett és a szent háromság nevében megkezdte prédikáczióját Mózes negyedik könyve 6. részének 22—27 verseiből vévén a szent leczkét, A szent beszéd elmondása után áldást kért a királyra, az ország rendeire, a hatóságokra, az egész gyülekezetre és mindazokra, kik ezen egyház felépülését elősegítették. Végül a felszentelt Baier Jeromos mestert, ki a nagyszombati egyház lelkészének választatott meg, végül a pozsonyi egyház lelkészei felvették az Úr vacsoráját. Az egyház lelkészei voltak: Wegelin Józsua mester, senior, Götz András és Schmidt Dániel. A városi tanácsban következő 7 evangelikus tag ült : Szeletczky Jakab, városi biró és syndikus, Ce 11 á r i u s János, polgármester, H a r k János, K a r n e r Dániel, egyházi és iskolai inspector és a templomépitési bizottság elnöke és az épitkezés felügyelője, Wenczel Márton, Pogner János és Szegner András. ^oiyt. köv.) Markusovszky Sámuel.