Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Czikkek - Szabályrendeletek és utasítások a dunántúli egyházkerületben

sőt a hátralékosokat sem volna szabad a választásból kizárni etc. ; mindazonáltal szükséges, hogy a népnek annyi szabadságot adjunk, a mennyit annak és egy­házunknak jóléte követel, mert egyházunknak jólé­tétől függ az autonómiának határa. A második érvre azt mondom, hogy meglehet, hogy fiatal lelkész tehetségesebb sok, nálánál koro­sabb lelkésznél; azonban ez sem baj, mert ha meg is történik, hogy egy kevésbé tehetséges öregebb jelölt korlátoltabb választási rendszer mellett jobb állomásra kerül, akkor annak legalább annyi érdeme leend, hogy évek hosszú során át fáradozott, jogos reményekkel ringatta magát és mint olyan is meg­érdemelte már az előreléptetést ; de a méltányosság­tól és pietástól el is tekintve, az öregséggel járó tapasztalatokat és mélyebb megfontolási tehetséget épen a pásztorkodásnál magasabbra kell becsülni, mint egy fiatal lángészt! ... A mi a nép „hajla­mát" illeti : a papválasztások alkalmával nem jó azt egészen mellőzni ott, a hol a viszonyok annak tekintetbe vételét megengedik; de nagyon subjectiv dolog volna, ha egyházunk választási szabályrende­leteit hajlamokra építené ! Jól tudjuk, hogy a nép­hajlam mától — holnapig van. Persze a nőtlen fia­tal jelöltek előnyben részesülnek ; mert majdnem minden községben vannak vagy kisasszonyok, vagy rokonok, a kik nagyszerűen intriguálnak a fiatal jelöltek mellett, mint az öregebb lelkészek ellen. Vannak esetek, hogy fiatal nőtlen papjelölteknek jegyesei nagyobb községeknek lelkészeit elevenen eltemették, csakhogy minél előbb megürüljön vala­mely papi állomás. Hihetetlen, de mégis igaz ! Nem is csoda; mert a „határtalan" autonomia csak ke­serves gyümölcsöt teremhet ! Bezárólag még annyit : mivel a „szeretet" és az „önérdek", a világnak ezen két főmozgatója, minden cselekedetnél és szónál számításba jő, ki kell jelen­tenem még azt, hogy ezen czikk irásáuál engemet sem önérdek nem vezérelt, mert jövőm — hála az Istennek — biztosítva van; sem ellenszenv a nép iránt nem vezérelt, mert népbarátnak neveznek ; sem elfogultság nem vezérelhetett, mert épen elfogu­latlanságom és igazságszeretetem szülték ellensé­Spannágel József, á. li. ev. lelkész. (Tizenharmadik közlemény.) VIII. A lelkipásztori hivatalról. Utasítások. 1. A lelkipásztori hivatal az egyházban az evan­gélium szerinti keresztyén élet ápolása végett áll fenn. 2. E hivatal teendőinek teljesítésére a törvény­szerűen meghívott lelkipásztor van feljogosítva s kö­telezve. 3. A lelkészek felavatásuknál fogva egymásközt mint lelkipásztorok egyenlők és tisztöket az egyház­kormányzás különböző fokain és a lelkipásztorkodás mezein az egyház nevében és megbízásából gyako­rolják törvényes hatáskörükön belül. A segédlelkészekről és helyettes lelké­szekről. 4. A lelkipásztornak kisegítő munkatársa a se­gédlelkész-káplán, helyettesítője a helyettes lelkész — administrator. 5. A helyettes lelkész a lelkipásztornak minden hivatalos teendőit saját személyes felelőssége mellett végezi. 6. A segédlelkész a lelkész elnöki teendőinek kivételével az összes papi teendők elvégzésére jogo­sítva vau, de ebben főnökének, mint első sorban felelősnek, utasításaihoz van kötve. 7. A püspök oldala mellett alkalmazásban levő segédlelkész a püspök távollétében a lelkipásztor minden hivatalos teendőit végzi saját személyes fele­lőssége mellett, mint másodlelkész. 8. A helyettes lelkész, a segédlelkész csak a püspök s illetve az esperes tudtával és jóváhagyása mellett alkalmazható; még pedig helyettes lelkésznek a gyakorlottabb segédlelkészek sorából, segédlelkész­nek ellenben a papi vizsgát sikerrel kiállott minden hitjelelt alkalmazható, ha magyar honpolgár, szemé­lye s előélete kifogás alá nem esik és a lelkészi hivatalra felavattatott. 9. Segédlelkészt a lelkész vagy csak saját fele­lősségére s költségére, vagy pedig a gyülekezettel együtt hiv, a gyülekezettel ez esetben a segédlel­késznek díjazására nézve megegyezvén. 10. Az egyházi hatóság közbenjárásával az egy­házközség akkor is hivhat segédlelkészt, mikor ezt az illető lelkész szükségesnek nem tartaná. Ilyenkor azonban a lelkész nem kötelezhető, hogy a segéd­lelkész ellátásához vagy bárminemű fizetéséhez hozzá­járuljon. 11. A segédlelkésznek javadalma az egyház­megyei elnökség befolyásával állapittatik meg. 12. A meghívó levél a lelkész és felügyelő által aláírva az esperes utján megerősítés végett a püs­pökhez felterjesztendő. 13. A rendesen meghívott segédlelkészt sem a lelkész, sem az egyházközség önhatalmúlag el nem bocsáthatja, de indokolt esetben a püspöknek közben­járásával áthelyezhető. 14. Az ideiglenes helyettesítést tiszttársuk rövi­debb betegsége, igazolt távolléte vagy a papi állo­másnak törvényes határidőig tartó üressége esetében a szomszéd lelkésztársak lévén kötelesek az esperes vagy a püspök megbízása folytán teljesíteni, állandó lelkész-helyettesítésnek csak a következő három eset­ben van helye : a) ha az egyházközségben a rendes lelkipásztor

Next

/
Thumbnails
Contents