Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Irodalom - A m. prot. irod. társaság

4 meg mindazt, a mit a zsinati törvény egyházunknak „ágostai hitvallású evangelikus keresztyén"-nek elnevezésével követel, mert azért törvény a törvény, hogy tartsuk meg és ne kicsinyeljük. Egyházunknak „ágostai hitvallású evangelikus keresztyén" elnevezése követeli a következőket : 1) Egyházunkat semmiféle más néven ne nevezzék, mint „ágostai hitvallású evangelikus keresztyén egyház" néven. Ne nevezzenek se „ágostai hitvallású evangélikusának, se „evangelikus ágostai hitvallásuknak, se „evangelikus protestáns"-nak, se „ágostai evangélikusnak", se ágostai evangelikus hitvallású "-nak, se „ágostai hitvallásuknak, se „lutheránusának, se „evangelikus keresztyéninek, a mint egyházunkat e 9-féle névvel úgy saját embereink, mint mások a legtöbbször illetik. Micsoda bábeli zavar és tájékozatlanság ez. Ennek a bábeli zavarnak megszüntetése végett : a) tiltsa meg az egyház egyházunk hivatalainak és hivatalnokainak büntetés terhe alatt egyházunkat, egyházunk hivatalait és hivatalnokait, illetőleg tisztviselőit másképen nevezni, mint „ágostai hitvallású evangelikus keresztyén"-nek; b) hagyja meg az egyház egyházunk hivatalainak és hivatalnokainak büntetés terhe alatt, hogy egyházunkat, egyházunk hivatalait és hivatalnokait csakis „ágostai hitvallású evangelikus keresztyéninek nevezzék ; c) irassa az egyház a telekkönyvekben az „ágostai hitvallású evangelikus keresztyén egyház" fekvő birtokait az „ágostai hitvallású evangelikus" egyház nevéről az „ágostai hitvallású evangelikus keresztyén egyház" nevére; d) viseljék az „ágostai hitvallású evangelikus keresztyén egyház" gyülekezeteinek és lelkészi hivatalainak pecsétnyomói és ruggyanta bélyegzői az „ágostai evangelikus hitvallású keresztyén egyház" feliratot; e) hasson oda az egyház minden erejével és minden tekintélyével, hogy egyházunkat más egyházak és világi hatóságok se nevezzék másképen, mint „ágostai hitvallású evangelikus keresztyén egyházinak; f) vesse latba az egyház minden tekintélyét és minden befolyását, hogy se a politikai, se az egyházi lapok ne nevezzenek bennünket mindenféle névvel, hanem csak a mi igazi, becsületes, a zsinati törvényben kimondott s koronás királyunk által szentesített „ágostai hitvallású evangelikus keresztyén" nevünkkel; 2) Tartsa meg az egyház az ágostai hitvallás rendelkezéseit. Nem pap prédikálni, keresztelni ne merészeljen; az egyház senkinek, ki nem pap, papi ténykedés végzését semmi áron meg ne engedjen, a mint ezt az ágostai hitvallás 14. czikke elég világosan és elég érthetően meghagyja ezen szavakkal : „Niemand in der Kirche öffentlich lehren oder predigen oder Sakramente reichen soll ohne ordentlichen Beruf." Vessen végre az egyház valahára véget annak a rendetlenségnek, hogy tanítók és tanulók prédikálnak s a mi még csúnyább, hogy bábák keresztelnek. 3) Egyenlítse ki az egyház az ágostai hitvallás és az evangyéliom között levő ellentétet. — Az ágostai hitvallás azt tanítja : „. . . werden verdammt . . az evangyéliom meg azt: „. . . verdammet nicht . . .!" (Luk. 6, 37.) — Vagy az ágostai hitvallást javítsák az evangyeliom szerint, vagy az evangyéliomot az ágostai hitvallás szerint*), de az ágostai hitvallás és evangyéliom között levő ellentét meg ne maradjon. 4) Nyomassák ki az ágostai hitvallást, hadd ismerjük! Nem szabad a népet hit dolgában tudatlanságban hagyni. Hadd lássa, mi az ő hitvallása ! Az „ágostai hitvallású evangelikus keresztyén egyház" „ágostai hitvallású evangelikus keresztyén" elnevezése ezeket követeli; ezen pontokban foglaltaknak megvalósítását kívánom én, én az „ágostai hitvallású evangelikus keresztyén egyház" egy tagja. Sass Béla. liiiaiii, A M. Prot. írod. Társaság 1893-ik évi november hó 15-ikén tartott választmányi ülése határozatából, a nevezett Társaság pénzügyi és irodalmi bizottságának megállapítása szerint, a jövó' évben tartandó közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében, nemzetünk ezredéves fennállása örömünnepe (1896) alkalmára a következő' irodalmi pályázatot van szerencsénk kihirdetni: Adassék elő a protestantismus valláserkölcsi, közmüvei ó'dési és nemzeti hatása Magyarországon kezdett ó'l fogva máig. — Az irandó munka 20 (húsz) nyomtatott ívnél nagyobb terjedelmű nem lehet. Ebben a keretben tüntetendő fel művelődéstörténeti szempontból, történeti és statisztikai adatok alapján az a befolyás, amelyet a protestantismus gyakorolt népünk valláserkölcsi életére, úgy nyilvános istentiszteleti, mint magán és közéleti valláserkölcsi irányban, valamint a családi és polgári életre, a szokásokra, az egyéni és nemzeti jellemre, s egyébb felekezetekre való hatásában ; továbbá a protestantismus hatása nemzetünk közművelődésére, különös tekintettel iskoláinkra, tudományos és irodalmi életünkre; végül a nemzeti politikai fejlődésre, tekintettel a nemzetiségre, az alkotmányra, a közszabadság érzésének az ébresztésére és a törvényhozásra. A pályázat sikere érdekében a Társaság kettős pályázatot hirdet; u. m. először kívántatik az egész mű vázlatának teljes tartalom jegyzékének összeállítása és valamely tetszés szerint választandó önálló fejezetének részletes kidolgozása. Az egész munka vázlata, s valamely önálló fejezet kidolgozása 1894. szeptember hó 1-ső *) De még mit? Szerk.