Evangélikus Egyház és Iskola 1894.
Tematikus tartalom - Belföld - Dunáninneni új kerületi gyűlés
414 ezen kérésnek engedve átadja a iratot a jegyzőnek felolvasás czéljából. A gyűlés sajnálattal és fájdalommal bár, de tekintetbe véve az okokat, az aggkort és a megrongált betegséget, tudomásul veszi e lemondást, de a bosszú évek alatt szerzett dús és bokros érdemekért emiekét jegyzőkönyvileg megörökíti és köszönetet szavaz. Ugy a világi, mint egyházi elnök meleg szavakat szentelnek azon férfi emlékének, ki 35 éven keresztül és bizony válságos viszonyok közt az átalakulás körében mintaszerűen vezette a kerület ügyeit. Hogy azonban lemondásának semmifele más ok ne tulajdoníttassák, mint a fent említettek, püspök úr felolvassa a felügyelő úrnak az utolsó előtti hozzá intézett átiratát, melyben úgy nyilatkozik, hogy alig várja már a zsinati törvények szentesítését, hogy letegye hivatalát. Minthogy a gyűlés e lemondást elfogadta, legközelebb eső feladata az uj kerületi felügyelő választásáról gondoskodni s e tekintetben a gyűlés a zsinati törvény értelmében a következőleg határoz : a szavazatok Pozsonyba küldendők, a beküldésnek határnapja 1895. évi május hó 15. napja, a szavazatbontó bizottság tagjaivá a püspök úr elnöklete alatt a következő urak választattak : Trsztyénszky Ferencz pozsonyvárosi főesperes, Simko Frigyes nógrádi alesperes, Bodiczky Kálmán mosoni főesperes, Solymosi Ödön fehérkomáromi egyházmegyei felügyelő, Kosztolányi Sándor, a barsi egyházmegye felügyelője, a bizottság jegyzője pedig, Samarjay Emil, a pozsonyi konvent elnöke. Azután br. Eötvös Loránd ő méltósága a kerülethez intézett leirata olvastatott fel, melyben jelenti, hogy magyar kir. közoktatásügyi miniszternek neveztetett ki. A gyűlés ezt tudomásul veszi és üdvözlő felirat intézését határozta el. Úgyszintén helyeslőleg vette tudomásul dr. Müller Frigyes úr átiratát, melyben jelenti, hogy erdélyi szász püspöknek választatott. — Meleg szavakkal emlékszik úgy a püspök, mint a világi elnök, a nem rég elhunyt br. Yay Miklós koronaőrről és a református egyház főgondnokáról, valamint a szintén ez évben elhunyt dr. Samarjay Károly, a pozsonyi egyház és középiskola felügyelőjéről, méltatva annak áldásos munkásságát egyházunkra nézve. Fájdalomtelt szívvel emlékezi < meg a gyűlés az elhunytról s ezen érzésének a családdal szemben is kifejezést kiván adni egy részvétirás intézését határozván el. Időközben a bizottság, mely a követek megbizó leveleinek megvizsgálására volt kiküldve, elkészülve munkájával, előterjeszti a szavazati joggal biró követek névsorát, melyből kitűnt, hogy három esperességből, u. m. Liptó, Nyitra és Trencsénből követek nem jelentek. Az első egyházmegyét illetőleg annak felügyelője Bobrovniczky jelenti, hogy ő a zsinati törvények értelmében egybehívta volt az esperességi gyűlést, melynek tárgya lett volna, a kerületi gyűlésre küldendő követek megválasztása. Alig tette meg azonban erre vonatkozó nyilatkozatát, midőn nagy zaj s tombolás keletkezett, melyből azt lehetett kivenni, hogy ők követeket küldeni nem akarnak. Miután a lárma nem csillapult, sőt fokozódott s így a választás megejthető nem volt, a felügyelő kénytelenítve érezte magát, a gyűlést feloszlatni. Hogy ez tényleg igy történt s hogy a felügyelő úr teljesen törvényesen járt el, azt bizonyítja annak a jelenetnek egyik szemtanúja, Szentiványi József is, mire a gyűlés a felügyelő úr eljárását helyeslőleg tudomásul veszi. A trencséni és a nyitrai egyházmegyék felküldték az esperességi gyűlések jegyzőkönyveit a püspök úrhoz, melyekben benfoglaltatnak az okok, melyek következtében követeket nem küldöttek. A trencséni esperességi gyűlés jegyzőkönyvének erre vonatkozó pontja így hangzik : A trencséni esperességnek 1894. évben decz. 5-én Trencsénben tartott gyűlése jegyzőkönyvének 5-ik pontja : Olvastatott a kerület főtiszt, elnökségének folyó 1894. évi november 16-áról 2628. szám alatt kelt átirata, melylyel a kerületi gyűlés f. é. decz. 19-ére s következő napjaira hivatik össze, a kerület rendezetlen ügyeinek elvégzése, a kerületek kikerekitési törvényének keresztülvitele czéljából, mely tekintetben különböző eltérő vélemények adattak elő, mig végtére egyértelmű megállapodás után, hogy ez esperességben a dunáninneni kerülettől való elszakadásra senki sem gondol, előterjesztettek és szabályszerű szavazással, valamennyi szavazattal kettő ellen elfogadtatott a határozati javaslat és mint gyűlési határozat hirdettetett ki, következő tartalommal : A mi trencséni esperességünk homagialis alattvalói tisztelettel és tántorithatlan fiúi odaadással megalázva magát 0 Felségének legkegyelmesebb urunknak, Isten egyháza legmagasabb felügyelőjének és védnökének szava előtt, hitvallásával és lelkiismeretének erejével lekötelezettnek érzi magát ünnepélyesen kijelenteni, hogy bekövetkezett az időpont, midőn inkább illik engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek és megemlékezve az 1894. évi május 16-án tartott kerületi gyűlésen hozott határozatra, a kerületeknek új beosztását s következőleg az ujjonnan alakított dunáninneni kerület joghatóságát Isten egyházára nézve üdvösnek elismerni és ezen irányban áldáshozólag egy üttműködni nem képes. De az urak legmagasabb Urának és a királyok Királyának határtalan kegyelme iránt való bizalmában mindent béketűréssel elvárva és elviselve, a mit Isten reá mért, soha nem szűnik meg előbbeni természetes, egyházunk elveinek megfelelő, 130 évi intéz vényekkel régi diesőséges és fájdalmas múlttal megpecsételt állapotának visszatérítéséért imádkozni és alkotmányos uton munkálkodni és ezért közvetlenül az Úr születésének évi ünnepei előtt megtartandó kerületi gyűlésre kebeléből követeket nem küld ki. Kivonat a nyitrai ág. hit. ev. egyházmegye 1894. decz. hó 18-án Turolukán tartott közgyűlésének jegyzőkönyvéből. Nagy tiszteletű esperes úr beterjeszti a kerületi elnökség 2627. szám alatt 1894. évi nov. 16-áról kelt átiratát melyet az esperességi gyűlés, mivel azon ismét és ismét jegyzőkönyvileg kifejezett jogosult kívánságának, hogy t. i. a kerületi elnökségnek esperességünkhöz intézett átiratai tót nyelven legyenek szerkesztve, eleget nem tesz, olvasatlanul ad acta tette. A nagytiszteletű esperes urnák azon jelentésére, hogy 1894. évben decz. 19-én és következő napjain kerületi gyűlés fog tartatni, melynek tárgya lenne kivált az új beosztással kapcsolatos ügyeknek elintézése, a nyitrai ág hitv. ev. esperesség minden körül-