Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - Egyetemes közgyűlés

383 mondta, hogy mivel ez az ügy közjogi jelentőségű és na­gyobb megfontolást igényel, azt az egyet, gyűlés elé ter­jeszti határozathozatal czéljából. Az egyet konvent ma tárgyalta az ügyet. Ro hőnyi Gyula orsz. képviselő, esperességi fel­ügyelő ismertette az ügyet behatóan. Horvát-Szlavon-or­szágban 12 ág. ev. egyház van 25,000 lélekkel. E?ek közül 15,000 tartozott a bács-szerémi esperességhez, a többi szer­vezeten kivül áll. Ismerteti az egyházak helyzetét a mult század végétől kezdve, történeti alapon. A volt határőr­vidék telepítéshez tartoztak az ág. h. ev. hivek többnyire; autonómiájuk nem volt, mert a zágrábi Generalkommando alá tartoztak, s ez nem respektált semmi autonomikus szervezetet. De fennálltak a konfliktusok még a kiegyezés után is és csak 1878 után nyertek némi önrendelkezési jogot. Felolvassa a kivált egyházaknak Zágrábban hozott határozatát, melynek indokolását is ismerteti és kimutatja annak lehetetlenségét, czitálva az 1791. évi törvényeket, melyekre a zágrábiak hivatkoznak. Kéri az egyetemes gyűlést, higgadt megfontolása alá vegye a kérdést, melyet talán még békés uton lehet rendezni, hiszen vannak még horvát-szlavon egyházközségek, a melyek a magyar egy­házhoz ragaszkodnak. Belohorszky Gábor hosszabb indokolással indít­ványozza, hogy kérje meg a konvent az elnökséget, hogy lépjen érintkezésbe az ev. ref. egyház elnökségével s együttes lépéseket tegyenek a horvát országos kormány­nál. E lépések eredményéről a legközelebbi konventnek tegyenek jelentést. Sztehlo Kornél forradalmi kísérletnek tartja a különválás kimondását s ennek okát az ottani szeparatisz­tikus törekvésekben keresi. Azt hiszi, hogy vagy kényszer utján kell őket visszatérésre birni, vagy szelid rábeszélés­sel. A kényszer alkalmazását itt veszélyesnek tartja, de szép szóval kell őket meggyőzni arról, hogy semmi érdekük nincs nekik ebban, hogy a horvát viszonyok szerint külön alakuljanak. Elmondja, milyen sanyarú hetyzetük van a szegény horvátországi protestánsoknak, saját tapasztalatá­ból sorol föl néhány esetet az erőszakoskodás és zsarnok­ságról, melynek az ottani hatóság részéről ki vannak téve. Indítványozza, hogy békés uton kiséreljék meg a vissza­térést. St enczel vinkovce-neudorfi lelkész hosszabb beszéd­ben vázolja a horvátországi ágostaiak helyzetét s kijelenti hogy a nép nem ért egyet azokkal, a kik a különválást szorgalmazzák, mert fél a nagy költségektől, a melyeket nerc fognak megbirni. Azok azzal édesgetik a népet, hogy majd az országos kormány fizeti a költségeket. Kéri az egyet, gyűlést, hogy tartsa meg tovább is jóindulatában a horvát-szlavon egyházakat. Győri Elek hosszabb beszédben sorra veszi az előtte mondottakat. Az ügy megoldásának halasztását veszélyesnek tartja. — Határozott fellépést kiván az egyet, részéről : de szükségesnek tartja, hogy midőn a kormányhoz fordul az egy­ház, saját körében is tegye meg a tőle telhetőt. — A fél­re vezettek kel szemben intést, figyelmeztetést egyszóval szeretetteljes bánásmódot kiván alkalmazni, de a félrevezetők irányában semmi tekintetet és kíméletet nem ismer. — Beterjeszti következő hármas indítványát : 1. A magyar kormány a miniszterelnök utján megkeresendő, hogy érint­kezésbe tévén magát a horvát kormánnyal, egyházunknak a magyar király álta! szentesitett zsinati törv-'nyben biz­tosított jogait megvédelmezze. — 2. Felkérendő a bánya­kerület, hogy ezen ügy előzményeit, fejlődését alapos tanulmány tárgyává tegye, s eredményéről az egyetemes gyűlésnek jelentést tegyen. — 3. A bácsszerémi esperesség felhívandó, hogy a zsinati törvény adta jogával élve a Horvát-Szlavonország területén lakó ág. hitv. ev. egyház­hiveket egyházközségekbe ossza be s felettök a közvetlen hatósági jogokat gyakorolja. — Miután Radó Kálmán a beterjesztett indítványt pártolja: Sztehlo Kornél és Belohorszky Gábor pedig mert indítványaik lényegileg a Győry indít­ványában bennfoglaltatnak, azokat visszavonják s báró Prónay egyet, felügyelő Győry-nek közhelyesléssel üd­vözölt indítványát elfogadottnak jelenti ki s a kormány­hoz intézendő felirat elkészítésével az egyetemes gyűlés nevében, az indítványozót bízza meg. — Egyetemes gyűlés 3. napján, nov. 10-én a folyó ügyek letárgyaltattak. — Az ág. hitv. ev. egyetemes egyházi gyámintézet és a Luther-társaság jelentései felol­vastattak s ajánlólag tudomásul vétettek. — A felebbezési bizottság jelentésére az orosházi és hódmezővásárhelyi egyházak között fennforgó ügy a zsinati törvény értelmé­ben peres útra tereltetik ; az óbudai egyház anyásitásra engedélyt kérő felfolyamodása, miután az anyásitást óhajtó egyház anyagi fennállása biztosítva nincs, tagadólag intéz­tetik el. — Tdbb kisebb jelentőségű ügy elintézése után elnöklő egyetemes felügyelő záró szavaival és Zelenka püspök hálaimájával a f. é. egyetemes gyűlés véget ért. — ygOYKSKK. Lapunk tisztelt olvasóit hátralékaik törlesz­tésére kérjük. Szerkesztő. — A dunáninneni egyházkerület f. évi deczember hó 19. s következő napjain Pozsonyban tartja rend­kívüli szervező közgyűlését ugy, hogy decz. 18-án a lyceumi könyvtárteremben d. e. 9 órától kezdve esetleg délután is folytatandó értekezlet leend, melyen a közgyűlés napi­rendje fog megállapíttatni s egyes fontosabb ügyeket meg­beszélik a küldöttek. — Adja a kegyelem ura, hogy a békés egyházépítés szelleme uralkodjék a gyülekezeten. — A késmárki ev. egyház ujont épített temploma f. évi decz. 2.-án következő renddel fog fölszenteltetni : 1. d. e. 9 órakor a régi templomban b ú cs ú i s te n ti s z t e le t : 106. ének 1. és 2. vse, Linberger István lelkész imád­sága, 106. ének 5. vse. 2. Kivonulás az uj templomba. A menetet megnyitja a püspök az egyházi felügyelővel, követik a világi tisztviselők, a lelkészek, meghívott ven­dégek, hölgyek ; erre az egyháztanács és az egyház tagjai. 3. Az uj templom átadása, dalkar énekli „Erős várunk nekünk az Isten." Kéler Pál felügyelő beszéde, Zelenka Pál püspök a harangokat avatja fel. 4. Bevonulás az uj templomba harang- és orgonaszó mellett. 5. T e m­p lomavató istententisztelet: a) 27. sz. ének. b) Oltári szolgálat, c) Avató beszéd Zelenka Pál püspök­től. d) karének: „Az Ur az én pásztorom", e) Linberger István ünnepi beszéde, f) A helybeli dalegylet karéneke : „Dicsérünk téged" Beethoven-től. g) Esetleg keresztelés

Next

/
Thumbnails
Contents