Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - Egyetemes közgyűlés

383 mondta, hogy mivel ez az ügy közjogi jelentőségű és nagyobb megfontolást igényel, azt az egyet, gyűlés elé terjeszti határozathozatal czéljából. Az egyet konvent ma tárgyalta az ügyet. Ro hőnyi Gyula orsz. képviselő, esperességi felügyelő ismertette az ügyet behatóan. Horvát-Szlavon-országban 12 ág. ev. egyház van 25,000 lélekkel. E?ek közül 15,000 tartozott a bács-szerémi esperességhez, a többi szervezeten kivül áll. Ismerteti az egyházak helyzetét a mult század végétől kezdve, történeti alapon. A volt határőrvidék telepítéshez tartoztak az ág. h. ev. hivek többnyire; autonómiájuk nem volt, mert a zágrábi Generalkommando alá tartoztak, s ez nem respektált semmi autonomikus szervezetet. De fennálltak a konfliktusok még a kiegyezés után is és csak 1878 után nyertek némi önrendelkezési jogot. Felolvassa a kivált egyházaknak Zágrábban hozott határozatát, melynek indokolását is ismerteti és kimutatja annak lehetetlenségét, czitálva az 1791. évi törvényeket, melyekre a zágrábiak hivatkoznak. Kéri az egyetemes gyűlést, higgadt megfontolása alá vegye a kérdést, melyet talán még békés uton lehet rendezni, hiszen vannak még horvát-szlavon egyházközségek, a melyek a magyar egyházhoz ragaszkodnak. Belohorszky Gábor hosszabb indokolással indítványozza, hogy kérje meg a konvent az elnökséget, hogy lépjen érintkezésbe az ev. ref. egyház elnökségével s együttes lépéseket tegyenek a horvát országos kormánynál. E lépések eredményéről a legközelebbi konventnek tegyenek jelentést. Sztehlo Kornél forradalmi kísérletnek tartja a különválás kimondását s ennek okát az ottani szeparatisztikus törekvésekben keresi. Azt hiszi, hogy vagy kényszer utján kell őket visszatérésre birni, vagy szelid rábeszéléssel. A kényszer alkalmazását itt veszélyesnek tartja, de szép szóval kell őket meggyőzni arról, hogy semmi érdekük nincs nekik ebban, hogy a horvát viszonyok szerint külön alakuljanak. Elmondja, milyen sanyarú hetyzetük van a szegény horvátországi protestánsoknak, saját tapasztalatából sorol föl néhány esetet az erőszakoskodás és zsarnokságról, melynek az ottani hatóság részéről ki vannak téve. Indítványozza, hogy békés uton kiséreljék meg a visszatérést. St enczel vinkovce-neudorfi lelkész hosszabb beszédben vázolja a horvátországi ágostaiak helyzetét s kijelenti hogy a nép nem ért egyet azokkal, a kik a különválást szorgalmazzák, mert fél a nagy költségektől, a melyeket nerc fognak megbirni. Azok azzal édesgetik a népet, hogy majd az országos kormány fizeti a költségeket. Kéri az egyet, gyűlést, hogy tartsa meg tovább is jóindulatában a horvát-szlavon egyházakat. Győri Elek hosszabb beszédben sorra veszi az előtte mondottakat. Az ügy megoldásának halasztását veszélyesnek tartja. — Határozott fellépést kiván az egyet, részéről : de szükségesnek tartja, hogy midőn a kormányhoz fordul az egyház, saját körében is tegye meg a tőle telhetőt. — A félre vezettek kel szemben intést, figyelmeztetést egyszóval szeretetteljes bánásmódot kiván alkalmazni, de a félrevezetők irányában semmi tekintetet és kíméletet nem ismer. — Beterjeszti következő hármas indítványát : 1. A magyar kormány a miniszterelnök utján megkeresendő, hogy érintkezésbe tévén magát a horvát kormánnyal, egyházunknak a magyar király álta! szentesitett zsinati törv-'nyben biztosított jogait megvédelmezze. — 2. Felkérendő a bányakerület, hogy ezen ügy előzményeit, fejlődését alapos tanulmány tárgyává tegye, s eredményéről az egyetemes gyűlésnek jelentést tegyen. — 3. A bácsszerémi esperesség felhívandó, hogy a zsinati törvény adta jogával élve a Horvát-Szlavonország területén lakó ág. hitv. ev. egyházhiveket egyházközségekbe ossza be s felettök a közvetlen hatósági jogokat gyakorolja. — Miután Radó Kálmán a beterjesztett indítványt pártolja: Sztehlo Kornél és Belohorszky Gábor pedig mert indítványaik lényegileg a Győry indítványában bennfoglaltatnak, azokat visszavonják s báró Prónay egyet, felügyelő Győry-nek közhelyesléssel üdvözölt indítványát elfogadottnak jelenti ki s a kormányhoz intézendő felirat elkészítésével az egyetemes gyűlés nevében, az indítványozót bízza meg. — Egyetemes gyűlés 3. napján, nov. 10-én a folyó ügyek letárgyaltattak. — Az ág. hitv. ev. egyetemes egyházi gyámintézet és a Luther-társaság jelentései felolvastattak s ajánlólag tudomásul vétettek. — A felebbezési bizottság jelentésére az orosházi és hódmezővásárhelyi egyházak között fennforgó ügy a zsinati törvény értelmében peres útra tereltetik ; az óbudai egyház anyásitásra engedélyt kérő felfolyamodása, miután az anyásitást óhajtó egyház anyagi fennállása biztosítva nincs, tagadólag intéztetik el. — Tdbb kisebb jelentőségű ügy elintézése után elnöklő egyetemes felügyelő záró szavaival és Zelenka püspök hálaimájával a f. é. egyetemes gyűlés véget ért. — ygOYKSKK. Lapunk tisztelt olvasóit hátralékaik törlesztésére kérjük. Szerkesztő. — A dunáninneni egyházkerület f. évi deczember hó 19. s következő napjain Pozsonyban tartja rendkívüli szervező közgyűlését ugy, hogy decz. 18-án a lyceumi könyvtárteremben d. e. 9 órától kezdve esetleg délután is folytatandó értekezlet leend, melyen a közgyűlés napirendje fog megállapíttatni s egyes fontosabb ügyeket megbeszélik a küldöttek. — Adja a kegyelem ura, hogy a békés egyházépítés szelleme uralkodjék a gyülekezeten. — A késmárki ev. egyház ujont épített temploma f. évi decz. 2.-án következő renddel fog fölszenteltetni : 1. d. e. 9 órakor a régi templomban b ú cs ú i s te n ti s z t e le t : 106. ének 1. és 2. vse, Linberger István lelkész imádsága, 106. ének 5. vse. 2. Kivonulás az uj templomba. A menetet megnyitja a püspök az egyházi felügyelővel, követik a világi tisztviselők, a lelkészek, meghívott vendégek, hölgyek ; erre az egyháztanács és az egyház tagjai. 3. Az uj templom átadása, dalkar énekli „Erős várunk nekünk az Isten." Kéler Pál felügyelő beszéde, Zelenka Pál püspök a harangokat avatja fel. 4. Bevonulás az uj templomba harang- és orgonaszó mellett. 5. T e mp lomavató istententisztelet: a) 27. sz. ének. b) Oltári szolgálat, c) Avató beszéd Zelenka Pál püspöktől. d) karének: „Az Ur az én pásztorom", e) Linberger István ünnepi beszéde, f) A helybeli dalegylet karéneke : „Dicsérünk téged" Beethoven-től. g) Esetleg keresztelés