Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Czikkek - Vallástanítás és ev. közszellem (Csók György)

378 dályait. Nem kerül egy krajczárba sem, csak kevés fáradságba. Fáradságos munka nélkül hasztalan lessük az ev. szellem fölébredését, tisztán dynamikus uton ez nem fog egyházunkban csudákat művelni ; évek hosszá során folytatandó kitartó munka gyümölcse lehet csupán, de ez esetben elmaradhatlan. Mert én szentül hiszem, hogy a közöny hamuja alatt szikra van, csak szitsuk és elő fog törni az uj élet lángja. Még egyet. Követeljünk-e végzendő munkánkért már előre honoráriumot? Hát a hol van miből és szívesen megadják — miért ne? De egyházunk j<51 felfogott érdekében esdve kérem szeretve tisztelt kartársaimat: ne tegyük függővé működésünket e téren az anyagiaktól, hiszen helyzetünk küzdelem nélkül különben sem javul; sőt — határozottan állítom — silányul. — Értsük meg jól, az adókulcscsal való srófolásnak is van határa, melyen tul roszra fordulhat! Eszembe jutnak e pontnál Petőfi szinészei, kik a közönség pártolását kérték előbb, hogy haladhassanak ; a közönség meg őket unszolta haladásra, hogy aztán pártolhassák s végre mind a kettő — elmaradt. Mi sem tehetünk a természet törvénye ellen : előbb kapáljuk meg a fa tövét s aztán várjuk a gyümölcsöt. Neveljünk előbb egyházukat lángolón szerető, áldozatkész híveket, azután jutalmunk nem fog elmaradni. Végül örömmel megjegyzem, hogy munkámnak a vallástanitásra vonatkozó részét a gömöri ev. esperesség ez évi közgyűlésében elfogadta; a tiszai ev. kerületi közgyűlés pedig a többi esperességeknek tárgyalás végett megküldte, tisztelettel ajánlom ezt ez uton a magyarhoni ev. lelkészi értekezletek nagybecsű figyelmébe. Csók György, ev. lelkész, az egyházközségi háztartásról és számvitelről. I. FEJEZET. Vagyonkezelés. 1. §. Az egyházközség háztartásának alapját a Vagyonleltár képezvén, az egyházi számvitel helyes és czélszerű berendezésének biztosítása tekintetéből szükséges, hogy az egyházi alkotmány 229, 239., 240. és 241. §§. értelmében az egyházközség ingó és ingatlan vagyonáról, nemkülönben terheiről teljesen hű és könnyen áttekinthető leltár készíttessék. E czél elérésére minden egyházközség egyháztanácsa a vagyonleltárt még az 1894. év folyamán két példányban összeállítja, azt az egyházközség közgyűlésén 1895. évi február l-ig tárgy altatja, a közgyűlés által elfogadott vagyonleltárt a lelkész, felügyelő és a gondnok hitelesítik, hitelesítés után a lelkész mind a két példányt 1895. évi február 15-kéig jóváhagyás végett az esperesi hivatal utján az egyházmegyei számvevőszék elé terjeszti. 2. §. Az egyházközség vagyonleltára az A. alatti minta szerint készítendő el, és pedig úgy, hogy helyszíni szemle alapján előbb a cselekvő, azután a szenvedő állapot adandó össze. A cselekvő állapot czíme alatt előbb az ingatlan azután az ingó vagyon mutatandó ki, még pedig mennyiség, minőség, érték és jövedelem kitüntetésével, a vagyon cselekvő állapotához számítván a múlt évi pénztári maradványt és az egyházi adókátrálékokat az egyház minden egyéb követeléseivel együtt. 3. §. A egyházmegyei számvevőszék által helybenhagyott vagyonleltárt az egyháztanács minden évben — a zárszámadások közgyűlési jóváhagyása után — átvizsgálja, s az előfordult változások szerint helyesbíti, egyszersmind a történt módosításról az egyházmegyei számvevőszék egyházi elnökéhez kimerítő jelentést tesz. (241. §.) 4. §. Az egyházközséget illető eredeti vagyonleltár a többi értékek közt őrzendő, de másolatban a vagyonkezelő gondnoknak is kiadandó. 5. §. Évközben való leltározásnak akkor van helye, ha a kezelő személyében változás történt, vagy a leltári vagyont valamely nagyobb károsodás érte. 6. §. Leltári vagyonszemlét az egyházközségben az egyházmegyei elnökség nemcsak személyesen, de megbízottai által is bármikor rendelhet. 7. §. A leltári vagyon épségeért első sorban a vagyonkezelő gondnok, másodsorban az egyháztanács, harmadsorban az egyházi közgyúilés felelősséggel tartozik (226., 227., 228. és 231. §.). II. FEJEZET. Évi előirányzat. 8. §. Az egyházközség az alk. 229. §. értelmében köteles levén rendes előirányzat alakjában az évi szükségletet megállapítani, s annak födözésére szolgáló jövedelmekről gondoskodni: ezen „Évi előirányzatot" az egyháztanács minden év szeptember hava elsejéig a mellékelt B. minta szerint elkészíti s október hava elsejéig az egyházközségi közgyűlés által véglegesen megállapíttatja (242 §.). A költség előirányzat megállapításáról szóló közgyűlési végzést a lelkész az alk. 264. §. értelmében az esperessel a gyűlés megtartásától számítva 15 nap alatt közli, ellenkező esetben az esperes az alk. 265. §. értelmében jár el. 9. §. Az előirányzatba első sorban az évi rendes szükségletet képező költségek veendők fel és pedig a 245, §-ban előírt sorrendnek megfelelőleg. A lelkészi és tanitói fizetés tétele alatt nemcsak az eddig az egyházi pénztárból netán élvezett javadalom veendő fel, hanem a lelkésznek és tanítónak minden akár terményekben, akár szolgálmányokbau, akár készpénzben élvezett jövedelme, még pedig úgy, hogy a gabonában való járandóság tíz évi átlag szerint métermázsákban kitétessék, s mind a terményeknek, mind a szolgálmányoknak pénzbeli egyenértéke kitüntettessék. Átfutó tételként mind a Szükséglet, mind a Födözet rovatában felveendő a