Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Czikkek - Egyetemes gyűlés küszöbén (Mayer Endre)

351 lésből.- Ez két körülményt magyaráz meg az itt maradtakra nézve, egyiket azt hogy ha községi adót kell kivetni, aránylag kis területre oszolván, mindjárt magas lesz : a másikat azt, hogy sok köztünk a birtoktalan család. Orosházán egy lakosra egy hold föld esnék, Békésvármegyében átlag 2-4 b., némely községekben még több, Gryomán 3-6, E.-Gyarmaton 4-5, Kondoroson 6 hold; tehát nálunk igen nehéz, sőt lehetetlen a földművelésből megélni, mert a szűk határból kevésnek jut, akkor is kevés; a mit a következő adatok bizonyítanak : 0—10 holdig van 2277 egyénnek földje, 6243 hold 10-50 „ 355 „ 7989 „ 50-100 16 „ „ 1174 „ 100—500 „ „ 3 „ „ 886 „ Vagyis egy birtokosra átlag 7 hold esik. 4200 köiiil levén a családfők száma, mintegy 1550 családfőnek egyáltalán nincs birtoka. Itt az egyik oka az orosházi nép elégületlenségének is, mely 1891-ben kitörvén, az egész ország figyelmét felköltötte. Távolról sem akarom menteni, csak magyarázni a sajnos eseményt ; okát tudva, talán a közvélemény ítélete is igazságosabb és enyhébb is lesz. Szolgáljon egyszersmind uj mutatásul ez adat arra, hogy minden áron házi ipart kell teremtenünk, új kereseti forrásokat kell nyitnunk. Ezen erős meggj'őződésből sürgettem állhatatosan ezen iskola szervezését is, hogy az új nemzedék ne legyen kénytelen picziny földhöz kötött, vagy éppen földnélküli földmives lenni, hanem esze után is megélhessen, s tanultabb s ez által ügyesebb földműves és iparos lehessen. A régi nyomokon nem haladhatunk tovább; a szomszéd községek határában ugyan körülbelül annyit vásároltak össze orosháziak, mint maga az orosházi határ, csakhogy akkor a föld holdja 70—80 frt, a búza mázsája 10—12 frt volt, most amaz 400—500 frt. A nagy népességgel együtt folytonosan szaporodnak terheink is. 1754-ben Orosháza adója 393 frt volt. 1866ban össes adója 42,884 frt, 1894-ben 180,513 frt, maga a földadó 1856-ban 13.4£5, most már 44,327 frt. 1751-ben a község összes kiadása 877 frt, bevétele 975 frt. 1880-ban a község hivatali és szolgaszeinélyzetre 10,012 frtot adott ki, 1895-re már 26,204 frt lesz e czélra. A község kiadásai 1880-ban 24,916 frtot tettek, 1895-re már 97,697 frtot kellett előirányozni, mennyi még ezenkívül az egyházi adó, fogyasztási adó! Jellemző adatul legyen szabad kiemelnem, hogy a községnek, mint erkölcsi testületnek összes kiadása iskolai czélra ezelőtt még 7—8 évvel 340 frt volt, 1895-re már 20,000 frt lesz, pedig az elemi iskolák bent a községben felekezetiek, a község azokra nem költ. Lakosaink az állami adó 34°/o"át fizetik csak tanitói és tauári fizetésekre. Bizonyosan a nyomasztó helyzet is segített kifejleszteni népünkben a vállalkozó szellemet, élelmességet. Itt terem a világ legjobb búzája, a külföldi kereskedő 20 krral drágábban veszi meg az orosházi állomáson feladott búzát, mint más vidékét. Ipar, kereskedelem sok embert foglalkoztat, a pénzszükséglet kielégítésében öt takarékpénztár működik, még pedig az 1893-iki kimutatás szerint: betétből a megyei takarékpénztárakban egy lakosra (Orosháza nélkül) esik 28 frt. Orosházán az orosházi takarékpénztárakban 120 frt ; ámde viszont jelzálogos és váltó adósságból a megye többi vidékein egy lakosra 34 frt, Orosházán 202 frt esik. Mondanom sem kell, hogy más községbelieknek is lévén nálunk betétjük is, adósságuk is: az nem a mienk, de jellemzőnek találom nagyban mégis ez arányt. Érdemes ezt tudni és megfontolni. A községgel együtt fejlődtek a korábban vagy későbben szervezkedett gyülekezetek is, természetesen legnagyobb maradt az ág. hitv. evang., mely Magyarországban nemcsak a legnagyobb magyar evang. gyülekezet, hanem nagyobb, mint sok esperesség az országban, mert 22 esperesség van nála kisebb, és csak 16 esperesség nagyobb. Ez adatok bizonyítják azt, hogy népünk nehéz viszonyokkal küzd, de meg is küzd. Új teret kell számára szerezni, hogy új keresetforráshoz jusson, alaposabb képzésre alkalmat adni, hogy a nehéz viszonyokat nagyobb értelmi, séggel ellensúlyozhassa. Ez pedig nemcsak szükséges, hanem lehetséges is. Népünk szeret is, tud is, akar is tanulni: egyleteiben szivesen olvas, nagy számmal látogatja téli vasárnapokon a felolvasó estélyeket, három könyvnyomda működik, három hetilap jelenik meg nálunk! Eleminél magasabb iskola eddig nem volt a községben, azért csak kevesen mentek fiaink közül felsőbb iskolába. Éppen ezen polgári iskola által reméljük elérni azt, hogy földművesek és iparosok is megadják majd ezután gyermekeiknek azt a képzést, mely korunkban már azoknak ís szükséges, ha a haladó korral lépést akarnak tartani. Itt megkezdhetik, s a tehetségesek másutt majd folytathatják a magasabb tanulmányokat, mik majd alkalmasokká teszik őket arra, hogy mint hivatalnokok magasabb körbí emelkedvén, magukhoz emelik övéiket is s áthidalják a nagy űrt a társadalmi osztályok között, mely azokat most még elválasztjs, igy képződik majd itt az új középosztály, mely vagyonos is, művelt is, magyar is, demokrata is lesz, s a nemzet közgazdasági, társadalmi, műveltségi, politikai életének irányzását van hivatva átvenni. Ezé a jövő! Nem a jelennek, hanem ezen jövőnek emeltük mi ez épületet! Mi az elődöktől termékeny földet kaptunk örökül, termékeny műveltséget akarunk utódainkra hagyni. A mint disze most e szép épület a községnek : úgy legyen az iskola is büszkesége népünknek ; vallás és osztálykülönbség nélkül együtt, egymás iránti szeretetben növekedjenek itt gyermekeink értelmes, ügyes, erkölcsös emberekké. Századokon át hirdesse az épület a jelen nemzedék háláját a községalapitó elődök iránt, áldozatkészségét a műveltség terjesztésében ! S a mint idők folytán kicsiny lett nekünk a határ, legyen az épület is kicsiny majd a tudomány szomjazó ifjúságnak ! Midőn az iskolaszék nevében az épületet a községtől átveszem s rendeltetésének átadom, köszönetet mondok a népnevelés nevében a községnek, mely a művelődésnek emelt palotában a maga fennkölt gondolkozásának is emléket emelt, meleg köszönetet tisztelt vendégeinknek, kik ez emlékezetes ünnepünkön bennünket megtiszteltek. Álljon szilárdan az épület századról-századra, s ter.