Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - Békési esperesség

334 csarnok hatalmas méretű falai előtt, délszaki növények és leanderek között rögtönzött magaslaton helyezkedett el a dunántuli evang. egyházkerület elnöksége, a kormány képviselője, Fink János, kir. tan. polgármester és a soproni gyülekezet képviseletében Gebhardt József és Takács Dénes. Az udvart hatalmas tömegű közönség foglalta el és a két emeletes épület ablakain igézően kandikáltak ki bájoló hölgyek is. Itt az udvaron Schreiner Károlyé volt az első szó, a ki a következő beszéd kíséretében számolt be az építési munkálatokról, átadva egyben az épületet az egyházkerületnek. Nagymélt. és főtiszt, egyházkerületi elnökség! Mélyen tisztelt ünneplő gyülekezet! A dunántuli evang. egyházkerület meggyőződvén arról, hogy a jelen kor folyton fokozódó igényei, a hazai tanügynek, különösen a középiskolai tanügynek rohamos fejlődése, főgimnáziumunk tanulóinak nagy száma, feltét lenül követelik szük, homályos és elégtelen számú iskolai helyiségeink átalakítását s kiegészítését, még az 1890. évi közgyűlésében kimondotta, hogy „a lyceumi épületek átalakítása, illetőleg a kor követelményeinek megfelelő kiépítése oly szükséges, hogy azt főiskolánk jól felfogott érdekében elodázni nem lehet." Ezen közgyűlés határozatának keresztül vitele végett a sopronvárosi egyházközséggel az 1891. évben folytatott tárgyalások és megállapodások alapján 1892. évben átvette örök tulajdonába az összes lyceumi épületeket az előtemetővel együtt, s szerződésileg átvállalta azon kötelezettséget, hogy a lyceumi épületeket átalakítani és uj épületekkel kiegészíteni fogja, egyúttal az építkezés kieszközlésére saját kebelébői egy teljhatalmú bizottságot küldött ki. Midőn azután az 1893. évben folytatott tárgyalások nyomán sikerült ezen nagyobbszerű építkezésekhez szükséges költségek fedezetét részint a nm. vallás- és közokt. m. kir. minii-zteriu n által engedélyezett államsegélylyel, részint saját alapítványi pénztárából való kölcsönvétellel biztosítani és egyházközségeink, valamint egyes áldozatkész hitrokonok, különösen pedig Sopron sz. kir. város közönsége nagylelkű és hazafias adományokkal az építési alaphoz hozzájárultak : — egyházkerületünk azonnal hozzáfogott az építéshez, azt a tornacsarnokkal f. é. május havában megkezdvén, a tanév bezártával az összes épületekre kiterjesztette, nagy munkaerővel szakadatlanul folytatta és a kitűzött rövid határidőre, azaz szept. elejére csekélyebb belsőfelszerelési munkálatok kivételével be is fejezte. Bekövetkezett a mai nappal azon örvendetes időpont, hogy az egyházker. építési bizottság fontos működéséről beszámolhat, az átalakított, kibővített s nagyrészt fel is szerelt egyházkerületi főiskolai épületeket, a tanításnak folytatására az egyházkerületnek átadhatja. (Yége következik.) „Sopron" után. Békési esperesség gyűlése. Hazánk legnagyobb és leggazdagabb egyházainak esperessége régi szokásához hiven elég későn, a nyári gazdasági munkák végeztével szeptember 23-én és 2j-én tartotta évi rendes közgyűlését a csanádmegyei nagylaki egyház kebelében. A gyűlést megelőzőleg már a szép Mezőhegyesen, hol mindenfelől összefutnak a vasutak s hol az utasok hosszas várakozás idején sem unatkozhatnak, lévén ott temérdek megbámulni való — tehát az Alföldnek ezen kies pontján találkoztak a Nagylakra utazó küldöttek. Maga a közgyűlés két napot vett igénybe, az első napon az értekezletek tartattak s hogy a sok nevezetes kérdés megoldást nyerjen és a küldöttek még egy harmadik napot ne legyenek kénytelenek ott tölteni, a második napon késő este 9 óráig tartott a tanácskozás. A közgyűlést megelőző gyámintézeti istentisztelet ünnepi szónoka Gálik Mátyás apatelki lelkész volt, a ki Zsid. X. 21—24 ige alapján tartott buzdító szép beszédet. „A gyámintézetre sok teendő vár" — ez volt beszédének alaptétele, s e teendők végzéséhez három szükséget említ: 1. Hogy minden egyesnek igaz, hű szive legyen. 2. Serkentsük egymást atyafiúi szeretetre. 3. Hogy Istenbe vetett bizodalmunk legyen. Beszédje végén felolvassa az esperességi gyámintézet gyűjtésének eredményét, mely gyűjtés túlhaladja ez évben az 500 frtot. Orosháza maga 250 frtot gyűjtött. Az istentisztelet után Zsilinszky Mihály főispán, esperességi felügyelő a tőle megszokott szép és okos beszéddel megnyitotta a közgyűlést. Beszédjének vázlata ez : Hogy ez évben másodszor voltunk kénytelenek egybegyűlni, annak oka a zsinati törvény, mely kötelességek és jogok szabályozását követeli s esperességünknek a többi esperességgel együtt külön szabályrendelet készítését feladatúi kitűzi. Esperességünk ma már csaknem egész kerületet képez. A zsinati törvény lelkiismeretes végrehajtásának érdekében ajánlatos az esperesség megosztása. Erők többfelé osztása nálunk csak áldásos lehet, mert a szellemi rokonság és egység mellett élénkebb életpezsgést létesítünk. A terebélyes fának ágai is erősek, életképesek. Csak ha szétágazás helyett szétszakítás és hasítás következnék, abból semmi jót nem remélhetnénk. Esperességünk gyülekezetei sokszor vádoltatnak: kötelességünk önérzetes nyilatkozatot tenni ilyen vádak ellen. Bűnhődjön, a ki rászolgált, de az alaptalan vádat kellő tisztelettel bár, de erélyesen utasítsa vissza az esperesség. Egyházunk fejlődését tekintve, a szabadelvűség «-s.méinek győzelme uj kötelességeket ró ránk ; senkire nagyobbat, mint ev. egyházunkra, mert ez szegény és a kísértések többféle neme ellen még erélyesebben kell fellépnie. A vallás-szabadság a lelkészekre és tanítókra hárít szent kötelességeket. Adja Isten, hogy e nagy kötelességekkel szemben is diadalmasan megálljon anyaszentegyházunk! Ezen reményben üdvözli a gyűlés képviselőit s a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja. A gyűlés jegyzői PetrovicsSoma és Gajdács Pál lelkészek s a felügyelők közül felkérettek dr. Nagy Elemér és dr. Bikády Antal. A megbízó levelek benyújtása után nt. Áchim Ádám esperes terjedelmes évi jelentését olvassa, mely élénk képet nyújt az esperesség egyházi és iskolai állapotáról, népességről, egyházi adományok és személyi változásokról. A gondosan szerkesztett jelentés felolvasása után Petrovics Soma indítványozza, hogy az esperességi felügyelő megnyitója jegyzőkönyvbe igtattassék, hasonlóképen Kossuth Lajos hazánk nagy