Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Czikkek - Anarchikus egyházi strájk (Kund Samu)

323 dául megtörtént a patentalisták megtérése. Akkoron az árvái, trencséni, táróczi és nyitrai volt pátens szerű esperességek, különösen a következő viszonyok rendezését szorgalmazták, hogy t. i. az egyházak zsinati szervezése eszközöltessék (utóbb meg nem akartak a zsinatba bele menni !) továbbá ujabb időkben, jelesül a pátens megjelenése óta megválasztott némely superintendensek a zsolnai formulával nem egyező esküt tevén le, ebben a szent háromságra való hivatkozás mellőztetett ; és az unió előmozdítása iránt utasítást fogadván el, mitől a szláv egyházak idegenkednek, — ez által az ágostai hitvallást veszélyeztetve látják ; és e tekintetben biztosítást kívánnak. Ezen aggodalmak megnyugtatására felvilágositásul válaszoltatott, mikép az egyházak törvény utján leendő újbóli szervezése s a hit és netaláni dogmatikai kérdések megvitatása, nem az egyetemes gyűlés, hanem az egyházi zsinat elébe tartozó s ott elintézhető tárgyak legyenek : továbbá a midőn a pátens behozatala óta választott superintendensekkel az egyházkerületek az egy igaz istenre tétették le az esküt, legtávolabb sem gondolnak a szentliáromság egy isten hitczikkének mellőzésére, mert ugyanazon esküben őket az ágostai hitvallásra is, ennek legelső czikkéte is, mely az isteni lénynek egységéről és a három személyről szól, lekötelezték; továbbá a midőn a helvét hitvallású atyafiakkal való egyesség eszközlését adta utasításba a superin- ! tendenseknek, ezt a Krisztus szellemében tette; és utasítását az 1791-ki zsinat 3. kánona értelmében vette, mely a két hitvallású evangélikusok közt kezdet óta létező atyafiságos kapcsolatot fenntartani rendeli. Ezen atyafiságos és kiengesztelő szellemben tett fel világositások az aggodalmakat és kételyeket eloszlatván, a volt patentálisták Írásban beadott nyilatkozatukat, mielőtt az felolvastatott volna, önként visszavették .... Kérdezem a dunáninneni többségtől lutheriebbek vagytok-e ti a ti apáitoknál? íme ők az egyházegyetemnek az egyházi tanra s hitvallásokra vonatkozó vallomását, mely ma is az egyházeg)etem vallomása, megnyugvással vették! — Az 1869. évben nyilatkozott az egyházegyetem a róm. pápa nyilt levelére, melyben a protestánsokat mint tévelygőket, kik nem- követik Krisztus igaz vallását, a ''óm. kath. egyházba visszatérésre hívja fel. Ileménylem az egyházegyetemnek, azon a róm. arrogantia ellen tiltakozó, a protestáns egyház legfőbb hitelveit valló, férfias nyilatkozata által a dunáninneniek sem látják lábbal tapodva legszentebb vallásos érzelmeiket ! Az 1882. évben az egyházegyetem a theologiai akadémia szervezetének egyik irányélvéül jelelte meg „egyházunk hitelveinek megtartását." Ezzel szinte nem támadta meg jaz egyházi tant Végül midőn az egyetemes egyház zsinattarthatásért a legmagasabb helyre folyamodott, a zsinat tárgyai köziil a dogmatikus kérdéseket és vitákat kizártaknak jelentette ki. Tehát az egyházi tant a zsinaton is érintetlenül kívánta hagyni, és tényleg hagyta is. Midőn tehát nt. Iiroboh János úr azt mondja, hogy az egyetemes gyűlés kiforgatja az ; evangélikus egyház alapjait és hogy nekik ez ellenében állást kell foglalniok, akkor tulajdonképen donkizsotti szélmalomharczra toborz fegyvertársakat, és az igazságot forgatja ki alapjaiból. És a mint vallásos érzelmeiket nem, úgy nemzeti érzelmeiket sem akarja megháborítani az egyetemes egyház. Ám dicsérjék az istent nemzeti tót nyelvükön istentiszteleteik alkalmával, a kik tótul igen, de magyarul nem tudnak. Ám hirdettessék az istennek beszéde anyanyelvükön azoknak, kik előtt a magyar prédikáció érthetetlen volna. Ám imádkozzanak régtől fogva használt evangélikus imakönyveikből. De ápolják e mellett szivökben, és neveljék bele gyermekeikbe a magyar haza iránti szeretetet, a magyar király iránti hűséget, a hazai törvények iránti tiszteletet, a magyar haza minden hű fiu iránti testvéri érzületet — nem tekintve vallásos vagy nyelvbeli külömbséget, az állam nyelvének szeretetét; a hazai evangelikus egyház hazafias törekvéseit, akadékoskodásaikkal ne hátráltassák, hanem készségesen előmozditsák. Mindezeknek akkor, mikor az egyetemes gyűlésen a kerületek uj beosztásának czélszerűsége, szükségessége szóba hozatott, az egyetemes közgyűlés általános helyeslése közt adott kifejezést a bányakerület indítványozd szónoka. A pillanatnyi ellenszegülés leple alatt messzebbre menő bűnös szándék lappang-e, az egyetemes köz! gyűlésnek azon alaptalan gyanusitásával, hogy kiforgatja az egyházi tant, a hitökhöz ragaszkodó tót atyafiakat, az egyháztól való elszakadásra akarják-e előkészíteni, azzal ámitván őket, hogy csak ti vagytok a jó lutheránusok, az egyetemes egyház pedig eltávozott egyházunk hitvallásától — mind ezt nem tudom, de nem is tartok tőle; ámbár egyik előharczosuk az egyetemes gyűlésen egy izben nyíltan fenyegetett a szakadárságukkal. A mostani idők nem kedveznek ily szándéknak. Elmúlt az az idő, a midőn a hatalom segélylyel biztatta, oltalmával kitüntette az egyháztól elpártoltakat. Mai napság akép alakult a közvélemény, hogy az 1790/1 s többi törvényczikkek biztosította jogokban, az 1848. XX. t. cz. kilátásba helyezett állami segélyben c-ak azon egyházközségek részesülnek, melyek valamely törvényesen bevett egyház kötelékébe tartoznak. Minden többi egyházközségek, habár a lutheránus egyház hitvallásait elfogadták és szertartásait megtartották, de ha a törvény által bevett egyházhatósági kötelékből, kiváltak, — csupán csak a társulati jog oltalmára tarthatnak igényt, mint magántársulatok. És ennek aztán még sok-sok egyébb következménye is van. Oda inti e veszedelmes lépéstől egyházkerülete többségét főpásztora! Azt mindenki kénytelen elismerni — ugy mond — hogy ha mi a magyarhoni ev. egyetemes egyházzal való összeköttetésünket megbolygatnók, ennek nagyon szomorú következményei lesznek gyülekezeteinkre minden tekintetben, de kivált mindennapi jogi viszonyainkban, anyagi ügyeinkben. A ki kiválik, az elveszti jogát és jogával előnyeit. Az egyházáért aggódó lélek figyelmeztet a pozsonyI városi esperesség felügyelője által. „Lelkem mélyé-