Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - A VI. szab. kir. városi esperesség

295 Pedig a béke lett feláldozva, a mely pedig ma a legérté­kesebb kincse az országnak. A mi pedig a protestantizmus veszélyeztetését illeti, emelt fővel és büszke önérzettel mondhatjuk, ha a protes­tantizmust összességében veszszük, hogy nincs olyan pápa­ság, nincs a világnak oly hatalmassága, mely a protestan­tizmust megdönthetné. Itt nálunk is csak egy dolog döntheti meg, vagy legalább gyengítheti meg a protestantizmust, és ha ezen az uton haladunk, okvetlen meg is fogja, s e z maguk a protestánsok. Ha ez a szellem terjedni fog, melyet ma fájdalommal látok, ha világpolgári szempontból fogjuk fel a kérdéseket, ha hódolunk, meggondolatlanul az á I s z a­badelvűségnek, akkor igen nagy veszély háramolhat hazánkra. Ez az áiszabadelvűség a legveszélyesebb iskolák egyike, meit a szabadelvűség argumentumával a szoczia­lizmust, sőt az anarkhiát is lehet indokolni. És még is minden józan gondolkozású ember ezt ma elitéli. Fájdalom, nemcsak a mi egyházunk, de az egész ország felültezenálszabadelvűségnek és a jutalom lesz a vallási és polgári háború és anyagi tönk. 2. A másik argumentum, a mi hatott a protestánsok­ra : kilátás a bővebb állami segélyre. Igaz, hogy szegények vagyunk, igaz, ránk fér minden garas, igaz, hogy az 1848: XX. törvényczikk alapján erre teljes jogunk van. De miért lett 25 év óta azon jogos igény mindig vissza­utasítva, miért hangoztatják most, midőn a protestáns szavazatokra szükség van? Megvallom, valahányszor az illető faktorok az egyházpolitikai kérdéseknél a bó'vebb dotácziót előhozták, a vrr mindig az arczomba szökött, mert az annyit jelen: „Szavazatok velünk és megfizetünk." A korteskedésnek ez a legocsmányabb neme és valóban sü­lyedésnek kelle beállni azoknál kik kinalják, és azoknál kikre ez hatással van. Ezen két külső argumentum volt hihetőleg hatással a protánsokra, de volt még egy harmadik, igen fontos. A 20 éves ros?z regime a társadalmat korrumpálta és igy rágódik a protestantizmuson is. A protestán-ok nagy része nálunk is az opportunitás kényelmes párná­jára dőlt. Ma nem lehet rólunk mondani, mit Petőfi oly szépen fejez ki a függetlenség hőséről, inkább hajtja le fejét a szegény szabadság kőszikláira, sem­mit a függés bársony pamlagára. Ma, fájdalom, a dolog megfordítva áll. Pedig uraim, Magyarországon protest antizmus és opportunizmus egymást teljesen kizáró két fogalom, contradictio in adjecto. Ha a XVI. századbeli őseink opportunisták lettek volna, pedig ez kivált akkor még csábítóbb és kényelmesebb lett volna, ma csak hírből hallanánk a protestantizmusról. Ha Bocskayak, Bethlenek, Tökölyek, Rákóczyak opportunisták lettek volna, pedig bi­zonyára nekik is kényelmesebb lett volna, ma nem volna protestáns autonomia. Es Thun idejében 1859-btn, kik voltak az opportunisták ? a patentális egyházak. Ezen három argumentum és körülmény lehetett ha­tással, a mely a magyar protestánsok gondolkozásában oly meglepő, sőt megdöbbentő változást idézett elő. Ha pedig azt kérdik önök, miért mondom én el mind­ezeket, erre is felelek. Elmondom, mert ezen szimptomákban ve­szélyt látok egyházamra, és azt hiszem, lesz va­laki valaha, ki a mai kor protestánsainak történetét fogja kutatni, s talán rá akad ezen véleményre, ezen figyelmez­tésre és megfogja ítélni, kinek volt igaza? A vallás szibad gyakorlata, a felekezetnélküliség, az 1868. 58. t.-cz. 12 §. eltörlése és ezek irányában a pro­testánsok viselkedése, határozott veszélyt rejt a protestan­tizmusra Magyarországon. Maga Csáky miniszter, több mint két évvel ezelőtt, 1892. májusban, mikor még az egy­házpolitikai törvények beadásáról szó sem volt és igy el­fogulatlanul nyilatkozhatott, ugy nyilatkozott, hogy az 1868. 53. t-.cz. módosítása vissza hozza a reverzáli­sok korszakát; most pedig a gyermekek vallásáról szóló törvényjavaslatban a reverzális törvényesítve van, mert a szülők szabad akaratára van bízva a gyermekek vallásának meghatározása. Ismerem a reverzálisok korszakát, tudom, mi volt az a protestánsokra, mennyi kin, mennyi zaklatás, mily sok viszály a családban. Az 1868. 53. törvényczikk megváltoz­tatásának szükségéről vagy hiányairól engem a világon senki Sfm knpaezitál. (Folyt, köv ) —c- o-e> <=> «»­I'Iif II ítK. Lapunk jelen számában egész terjedelmében, szóhiven közöljük a dunáninneni kerület négy espe­rességének felségi folyamodványát oly czéllal, hogy egyházi közönségünk hiteles tájékoztatóval birjon. Ez okból kénytelenek voltunk a lapunkban megje­lent hosszabb czikk közlését félbeszakasztani, s azt a következő számra áttenni. — Zsinati törvényeink szentesítése. Mint a lapokból értesülünk, a f. évi junius hó 7-én s következő napjain tartott zsinaton hozott törvények legfelsőbb szentesítés végett már fölterjesztettek. Érdekes a dologban már most az, hogy a szentesítés elleni folyamodvány korábban jutott az illetékes minister kezéhez, mint maga a szentesítendő törvényjavaslat. Hogy helyesen van-e ez igy? feleljen reá mindenki saját magának. — Gyámintézet. A magyarhoni e. e. e. gyám­intézet XXXIV. évi közgyűlését f. évi október hó 13. és 14. napjain Orosházán fogja megtartani. Októ­ber 13. szombaton indul az ünneplő közönség Buda­pestről a keleti pályaudvarból 8 órakor s Orosházára ér­kezve délutáni 4 órakor, a város és egyház jubileumi ün­nepélyén a polgári iskola fölavatásában s folytatva egy zeneestélyen vesz részt. Esti 6 órakor egyetemes értekez­let, 7 órákor ismerkedési estély. Október 14-én, va­sárnap, délelőtt 9 órakor Sántha Károly sár-szent­lőrinczi lelkész igehirdetése mellett offertoriummal össze­kötött istentisztelet. 11 órakor egyetemes gyámintézeti közgyűlés, 1 órakor közös ebéd, délután 3 órától i városi középületek és helyek megtekintése, esti 7 órakor népmu­latságon való részvétel. Október 15-én, hétfőn, kirándulás Mezőhegyesre, s onnan Arad vagy Szeged felé hazautazás. — A központi bizottmány október 12-én d. u. 3 órakor Budapesten tartja évi ülését. — A meghívóval együtt közlött tárgysorozat nagyon érdekesnek jelzi e gyűlést. — Esperességi gyűlés. A békési evang. esperesség f. évi közgyűlését szeptember hó 18-án tartja meg N a g y­Lakon Zsilinszky Mihály zólyomi főispán és esperességi felügyelő elnöklete alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents