Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Czikkek - A dunáninneni négy esperesség felségfolyamodványa

f 291 mes bizottság tervezetét, hanem benyújtott egy uj, attól egészen eltérő tervezetet, a kerületeknek az esperességek feldarabolása nélküli felosztását illetőleg. Ezen és a dunáninneni egyházkerületek kinyilatkoztatták, hogy az egyes egyházközségek mellőzése által megsértetett az egyházi törvény 11. 15. 80. és 108. §-a. És igy, csupán a tiszai egyházkerület fogadta el az egyetemes bizottság tervezetét, azaz : a négy egyházi közigazgatási testület közül három szólalt fel a historikus dunáninneni egyházkerület szétdarabolása ellen, és usuális törvénygyakorlatunknál fogva több mint két egyházkerület által nem támogatott indítvány további eljárás tárgyát nem is képezheti. A mit senki sem várt, megtörtént. A május 23-ára Budapestre ad hoc összehívott egyetemes gvülés, figyelembe sem véve a három kerület felszólalását, az egyetemes bizottságnak a kerületek és esperességek felosztására vonatkozó tervezetét a zsinathoz beterjeszteni határozta, azon kinyilatkoztatással, hogy az adminisztráczió, a terhek egyenletesebb felosztása és az egyházban való összetartás megszilárdítása érdekében szükséges a kerületek arányosítása. A mint kitetszik, a törvényes egyházi testületek, autonom egyházkerületek felszólalásai meg nem hallgattattak, figyelemre nem méltattattak, mintha az egyházkerületek egészen elvesztették volna a számukra még az uj zsinati törvény által is biztosított autonom jogukat. A feltűnő sietséggel 1894. junius 7. napjára összehívott zsinat nem kevésbé helytelenül járván el, sokoldalú figyelmeztetések és annak daczára, hogy a dunáninneni egyházkerület számos kiküldöttje kénytelen volt a zsinatot, az egyházi törvények megsértése és túlkapások elkövetése elleni tiltakozások mellett, odahagyni, elfogadta az alkotmányozó bizottság tervezetét, inelv szerint: 1. A dunáninneni egyházkerület: a mosoni, pozsonyvárosi, pozsonymegyei, nyitrai, trencséni, fehérkomáromi, nógrádi, honti, barsi és a mig a dunáninneni püpök egyszersmind liptó-szent-miklósi lelkész marad, a liptói egyházmegyékből alakítandó. Hogyha ezen személyes állapot megváltozik, a liptói egyházmegye a tiszai kerülethez csatolandó. 2. A tiszai egyházkerület megmarad régi állapotában, az árvái, illetőleg liptói egyházmegyék hozzácsatolásával. 3. A bányai egyházkerülethez, a mely a bácsi, bánáti, békési, pest-városi, pest megyei és zólyomi egyházmegyékből áll, csatolandó a turóczi egyházmegye. 4. A dunántúli egyházkerület érintetlen marad, csupán a fehér komáromi egyházmegye a dunáuinneni egyházkerülethez csatolandó. Császári és apostoli királyi Felség ! Itt feltüntettük hiven és száraz tárgyilagossággal azon bennünket lelkünk mélyéig sértő tényeket, melyek bekövetkeztével düledeznek a százados, bevált, historikus enyvvel és őseink régi testvérisége által megszilárdított épületek. És ha kérdést intézünk leginkább a mi dunáninneni kerületünkre vonatkozó felosztás és szétdarabolás indokai és belső motívumai iránt, feleletül kapjuk : a dunáninneni egyházkerület a liptó szentmiklósi alakuló gyűlésén az egyházkerületi tisztségekre a tót nemzetiséghez ragaszkodó férfiakat választotta meg. Császári és apostoli királyi Felség! A dunáninneni egyházkerület áll 8 esperességből 99 'egyházzal. Ezek között tiszta tót 77, német-magyar 17, tót-német-magyar 5, s igy a nagy többségben levő 77 tisztán tót ajkú egyházközség mellett csak 22 vegyes egyház van részben tót lakossággal is. Még jobban kitűnik a nemzetiségi viszony a dunáninneni egyházkerületben, ha tekintetbe veszsziik a lélek számot. A hivatalos névtár szerint az árvái esperességnek van 7145, liptóinak 33409, nyitrainak 52488, pozsony városinak 780, pozsonymegyeinek 5361, trencséinek 21708, turóczinak 27277, összesen 148368 tótajku evang. híve, holott a mosoni esperesség 7738 pozsonyvárosi 7621, pozsonymegyei 9941, nyitrai 287 összesen 25387 német és magyar ajkú hivet számít. Ezen nem tót minoritásban képviselve van a német elem 90, és a magyar 10 százalékkal. Ilyen statisztikai viszonyok között okvetlen szükséges, egyházi és világi törvények által megengedett, sőt biztosított álláspont az, hogy a tót nyelv és a tót nemzetiség törvényes kifejezésüket találják az egyházkerületnek összes szellemi és kormányzati ügyeiben, már azért is, hogy az evangelikus egyház elejétől fogva nagy súlyt fektetett az általánosan értett anyanyelvre. Az ágostai hitvallás II. részének negyedik fejezete mondja: Et non modo Paulus praecipit uti lingua intellecta populo iu ecclesia, sed etiam ita constitutum est humano jure. A szabályszerűen végbement választás által a dunáninneni kerület a saját el nem vitázható, senkit nem sértő s nem sérthető jogával élt, s ezen törvényes, szigorúan a zsinat által hozott és Felséged által szentesített alkotmánynak törvényei alapján nyugvó eljárásért az 1734. év óta fenálló s Felséged dicső őse III. Károly által szentesített dunáninneni egyházkerületünk szerves alkatrészeinek szétdarabolásával szándékoltatik büntettetni, szétforgácsolással nemcsak az egyházak megkérdeztetése nélkül a melyekről az 1891 —1893. zsinati törvény 11. §-a mondja: „Az ág. hitv. evangelika egyházban minden hatalom egyházi községből veszi eredetét," nemcsak az esperességek megkérdeztetése nélkül, hanem egyenesen magának a dunáninneni egyházkerületnek akarata ellen és ünnepélyes tiltakozása daczára, a többi két, a bányai és dunántuii egyházkerület akarata ellenére. A dunáninneni kerület irányában követett, nem alulról az egyházi autonom testületektől, hanem fölülről eredő, önkényes, az ev. egyház szellemével, elveivel, normáival, sőt világos dogmáival ellenkező ezen bánásmódot nem lehet másnak tekinteni, mint szigorú, meg nem érdemlett, vétek, meghallgatás és Ítélet nélküli büntetésnek. — Az egyetemes gyűlés által felhozott indokok, u. m. hogy az egyházkerület feldarabolása az administráezió, a terhek egyen-