Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - A bács-szerémi esperességből

Továbbá határozatilag kimondatott, hogy gróf Csáky Albin volt közoktatásügyi miniszternek feliratilag kívánja köszönetét, elismerését és háláját nyilvánítani azon közoktatásügyi reformokért és alkotásokért, melyeket minisztersége alatt létrehozott. Ilyen szellemtől áthatva s bízva a jövőben, az egyleti közgyűlés az új közoktatásügyi minisztert is üdvözölni óhajtja s megbízta az elnökséget, hogy a kiviteli módozatokról gondoskodjék. Egyszersmind fájdalmas részvétét is nyilvánította az egyleti közgyűlés azon pótolhatlan veszteség felett, melyet Kossuth Lajos hazánk nagy fiának halála által bennünket is mélyen érintett. Ezen részvétnek kifejezésére az elnök vezetése mellett több tagból álló küldöttség választatott oly czélból, hogy személyesen jelenjen meg Tállyán, vagy Honokon akkor, a midőn oda Kossuth Ferencz ígérete szerint eljön, s fejezze ki előtte az egylet részvétteljes bánatát és szomorúságát. A bács-szerémi esperességből. Ezen czím alatt megjelent közleményem Spannagel József, kovil-szt.-iváni lelkész urat megszólaltatván, legyen szabad viszonválaszszal szolgálni. Közleményemnek főleg 3 passzusát kifogásolja a t. lelkész úr: 1. „Zsablya jövedelmező filia (ca 200 frt)"; 2. „Könyörgött a főesperesnél, hogy silány anyagi helyzetét ne súlyosbítsa e filia tőle való elvétele által"; 3. „Nem csodálatos, hogy könyörög az, a kinek erre szüksége nincs, a ki követelhet?" S mit mond ezekre? Mind valótlan állítás, mert ad 1. „Zsablya alig jövedelmez 100 frtot." — Hát kérem, ne tessék a 200 frtba annyira belekapaszkodni, mert én is csak hozzávetőleg (circa) mondtam, de továbbá a tiszak. jelenlegi missziói lelkész maga állítá ezt, a ki pedig, őt is közelről érdekelvén a dolog, be lesz abba szintén egy kissé avatva, s végtére, ha t. lelkész úr 2 évvel ezelőtt, mikor Mosorin és Lok filiáinak átvételére szólított fel engem, s az ebből eredő jövedelmet 30 írtra becsülte, mint az igazságnak s alaposságnak oly kiváló embere, holott az egész jövedelem, tényleg csak 7 frt, — a mit már határozottan tudok, mert én élveztem, — akkor talán megengedi, hogy ezúttal kisebb taxálása mellett valamivel nagyobb összegre számítsunk ; — ad 2. „Nem könyörögtem azért, a mi az enyém!" — Erre vonatkozólag az ildomosság s t. úr iránt táplált gyöngédségem tiltja a legközvetlenebb forrás megnevezését, de ha kívánja, akár élő szóval, akár levélben kész vagyok t. urat emlékeztetni ezen tényére ; — ad 3. „A titeli leik. úr többi állításainak valótlansága már az eddigiből kiviláglik," — De gyöngén kiviláglik. — Hogy tényleg gyöngén, bátor leszek ezt tovább megvilágítani. „Zsablyát az esperesség a tiszak. misszióhoz csatolta, mivel jövedelmező filia", így czitálja t. úr szavaimat. Hát ezt én nem mondtam, az ilyen ferdítés csak t. úr alaposságától telhetik ki. Mert azon szavaim : „ezen intézkedés a tiszak. lelkész anyagi helyzetén nagyon segített volna", még nem jelenti £lzt/j ct mit t. leik. úr magyarázott ki belőlök. Hanem, hogy miért csatolta az esperesség e filiát Tisza Kálmánfalvához, azt igenis megmondtam — tessék utána nézni — e szavakkal : „a könnyebb administratió végett". „Zsablyát fel nem adhattam, mert a kovil szt.-iváni egyháznak mint anyaegyháznak ez által ok nélkül meg kellene szűnnie, mert ki fizetné a kovil szt.-iváni lelkésznek a zsinati törvények által megszabott 800 frtot?" —mondja továbbá leik. úr. Már bocsássa meg, de nem hiszem, hogy ezen állítását komolyan venné t. úr! Mert ki hinné el, hogy anyaegyháza megszűnnék rögtön annak lenni, ha Zsablya, az az igénytelen, alig 100 frtot jövedelmező filia tőle elszakíttatnék ? — S aztán hol áll az megírva, hogy minden egyház kénytelen lelkésze jövedelmét, mely 800 írtnál kisebb, 800-ra kiegészíteni? — Hisz ez merő képtelenség! Hogyan lehessen egyházakat, melyek a legnagyobb erőfeszítés mellett bírják csak .a 400—500 frt papi jövedelmet összehozni, egyszerre kényszeríteni az előbbi teher 2—3 szorosát ezentúl viselni? Ezen 800 frt minimumot mint papi fizetést tudtommal csak az újonnan, ezután keletkező anyaegyházak kénytelenek fizetni, a régieknél a 800 frtból hiányzó összeg a létesítendő közalapból stb. fedeztetik. S végre hogyan féltheti t. úr elveszendő 800 frtját, miután az „Igénytelen Javaslat" szerint 800 frt fizetése jelenleg sincs!? Végre egy megjegyzést t. úr e soraira : „ A mult évi esperességi gyűlésen nem határoztatott el, hogy Tiszak. missziói állomás legyen, hanem az esperességi gyűlés ezen ügyet a főesperes úr bölcs belátására bízta ! — Hát kérem szépen, erre már én is czitálok: „Sie kommen um einen Gedanken zu spät!" Igaz sz, a mit t. Vir itt mond, csakhogy ekképen határozott az esperesség a mult évi nyári közgyűlés alkalmával, s nem az 1893. nov. 9-én tartott rendkívüli közgyűlésen, a melyre én hivatkoztam s mindig hivatkozom. Mert tessék csak azt a kis fáradságot venni magának s felütni ezen 1893. nov. 9-ki jegyzőkönyvet, ott az 5 ik oldalon fogja találni, „14. Főesperes előterjeszti az esp. leány- és fiókegyházak beosztására vonatkozó tervét, mely közgyülésileg elfogadtatván stb." — Erre következik ezen leány- és fiókegyházaknak beosztása, mely szerint a Kovil-Szt.-Ivánhoz tartozó filiák között Zsablya nem található, de igenis feltalálható az e jkönyv 6. oldalán, mint a Tiszak. missziói állomás filiája, minélfogva már most „t. úr cselekedett az esperesség 1893. nov. 9-ki határozata ellen és óvást ez esetben igenis ezen esperesi gyűlés alkalmával emelhetett volna, a melyen ugyanezen jegyzőkönyv tanusága szerint t. úr jelen volt és nem a főesperes úr elhatározása után." Hát kérem, igy világlik ki az én állításaim valótlansága s t. úr alapossága. — Ha engem nem nagy barátjának méltóztatott elnevezni az alaposság és igazságnak, akkor t. úr mint az igazság alapos elterdítője tűnik ki az előbbiek alapján. Állításaimat mint az igazságnak megfelelőket, ezentúl is fenntartom. S most legyen szabad nekem is egy kis tanácscsal bezárni soraimat : Az olyan igazságszeretet és alaposság mellett, milyennel t. úr bir, jobb lesz ezentúl figyelembe venni: „Előbb magunknak czitáljunk, mielőtt másoknak czitálni akarunk !*) Hornyánsshj. *) A személyeskedésbe átmenő vita ezzel be van zárva. Szerkesztő.