Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - Törvényjavaslat a gyermekek vallásáról

206 hosszú során át nem bírtak érvényesülni. Ennek pedig közvetlen oka azon egyházszervezeti hiba volt, hogy az országos egyház fejévé egy különben tiszteletre méltó és nagy tekintélyű világi férfiú tétetett. Ekkép az egyetemes egyház ügyei voltaképen évenként csak két napon át, az egyetemes gyűlések alatt voltak folyamatban. Az egyház ilyen elvilágiasitását a képtelen hierarchiai tendentiával hozták kapcsolatba; de a tulajdonképi indok a nem tetsző kánonok életbe léptetésének halaszthatása volt. A már elavult kánonok ismertetése után értekező kiemeli, hogy az egyházi életbe lendületet épen a száz évvel ezelőtt a zsinati ülésszakok idején szőnyegre került egyházpolitikai javaslatok hoztak. Az akkori pigra massa, az evang. papság, végre — veszedelmet sejtve — megmozdult és sok sikertelen kisérlet és czéltalan kapkodás után megalakította ezen egyetemes fraternitást, mely a papi közszellem felébresztése mellett az egyház közigazgatásának menetére is élénkitő befolyást gyakorolt. Mert hiába, minden közéleti ténykedés egész embert és teljes odaadást követel, hogy sikere legyen. A műkedvelők, ha tényleg vezetni akartak, mindig többet ártottak mint használtak. Különben ezen lelkészi szövetkezet is akkor vett nagyobb lendületet, mikor végre-valahára a lelkészi javadalmazások rendeztettek. Mert csak egy félszázad óta engedheti meg magának a legrejtettebb zűgban munkálkodó lelkész is, hogy egyszer egy évben a magyar birodalom fővárosába rándulhasson, s ott a közügynek használhasson, vagy legalább okulhasson. Előadását az értekező a következőleg zárta be. „Mindent összevéve a multszázadi zsinat „Egyházi alkotmány" cz. munkája tiszteletre méltó alkotás. S nekünk nem szabad felednünk, hogy legutóbbi zsinatunk szerves egésze is azon alapelveken nyugszik, melyek akkor lettek kimondva, csakhogy azok most következetesebben s egyháziasb irányban vitettek keresztül. Már a mult század vé^e felé is tapasztalható volt ezen egyházias közszellem a zsinat dunántúli világi képviselőiben, s ennek köszönhető az egyházalkotmány legsarkalatosb részének, az „egyházi háztartásról" alkotott kánonoknak szabadelvű része. De mint a zsinat naplóiból kitűnik — az ellenkező irányzatnak még sikerült a termesztményekben való fizetést és az egyházi robotot fentartani. Ezeken az állapotokon is csak a lelkészi karban utóbb fölébredt közszellem tudott rést nyitni jobb kilátásra. Ekkép az egyházalkotmány teljes kiépítése összefüggésbe jön ezen fraternitással, mely önérzetesen mutathat a vallásos szellem terjesztésének terén elért örvendetes eredményekre". (Szűnni nem akaró éljenzés). Ezek után az egyetemes püspök megköszönve a nagy mértékben nyilvánult érdeklődést, a díszgyülést bezárta, s a közönség az „Erős várunk nekünk az Isten" ének elzengése és egy ima elmondása után emelkedett hangulatban szétoszlott. Anticipálta : Cato. . i 11 F 11 i. Valamennyi hazai egyházainkat, s igy saját egyházunkat is s ebben kivált a lelkésztestvéreket nagyon közelről érdeklő ügy a gyermekek vallásos növeltetése. A következőkben kötelességemnek ismerem közölni a gyermekek vallásáról szóló törvényjavaslatot, ugy a mint azt a képviselőház igazságügyi bizottsága szövegezte, s a szabadelvű párt elfogadta, mely utóbbi körülményből következtethető, hogy e javaslat csekély módosításokkal fog törvényerőre emelkedni. Mindenesetre a behatóbb tanulmányozás előidézésének kívánok szolgálatot tenni. Törvényjavaslat a gyermekek vallásáról. 1. §. Bevett vagy törvényesen elismert különböző vallásfelekezethez tartozó házasulok, házasságuk megkötése előtt egyszersmindenkorra megegyezhetnek arra nézve, hogy gyermekeik valamennyien az atya vagy az anya vallását kövessék, illetőleg abban neveltessenek. Ha a tázasulók egyike sem, vagy csak egyike tartozik valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez, ebben az esetben egyszersmindenkorra megegyezhetnek arra nézve, hogy gyermekeik valamennyien az általok megjelölt bevett vagy törvényesen elismert vallást kövessék, illetőleg abban neveltessenek. A megegyezés csak akkor érvényes, ha kir. közjegyző, kir. járásbiró, vagy polgármester vagy főszolgabíró előtt a megállapított alakszerűségek mellett jön létre. A kir. közjegyző előtt létrejött megegyezés közokiratba foglalandó. A többi hatóságok előtt létrejött megegyezés alakszerűségeit, valamint a megegyezés anyakönyvi nyilvántartása körül követendő eljárást a vallás és közoktatásügyi, — az igazságügyi és belügyminister rendeletileg szabályozzák. 2. §. Az 1. § ban körülírt megegyezés hiánj'a esetén a gyermekek szülőik vallását nemök szerint követik, illetve abban neveltetnek, a mennyiben ez a vallás a bevettek, vagy törvényesen elismertek közé tartozik. A bevett, vagy törvényesen elismert vallások egyikéhez sem tartozó szülő jogosítva van megállapítani, hogy a nemebeli gyermekei a bevett vagy törvényesen elismert vallások melyikében nevelendő. Ha az illető szülő nem határoz, a másik szülő azonban valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez tartozik, akkor az összes gyermekek ezen utóbbi szülő vallását követik, illetve abban neveltetnek. Ha egyik szülő sem tartozik valamely bevett, vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez, és egyik sem határoz az iránt, hogy a gyermekek, mely bevett vagy törvényesen elismert vallásban neveltessenek, akkor e jog és kötelesség a gyámhitóságra száll át, mely a rokonok meghallgatásával határoz. Az, hogy a gyermekek a jelen szakasz 2. 3. és 4. bekezdései által körülirt esetekben, mely vallásban neveltessenek, legkésőbb azok tanköteles korának elértéig megállapítandó. 3. §. Az 1. §. szerint létrejött megegyezés később csakis az esetben változtatható meg : ha különböző vallású felek közül valamelyik fél a másik házastárs vallására tér át, úgy, hogy a házasság egy vallásúak házasságává válik. Ez esetben a megegyezés ugyanazon alakiságok mellett, csupán oly irányban változtatható meg, hogy a születendő, valamint a 7-ik életévet még be nem töltött összes gyermekek most már valamennyien a szülők közös vallását kövessék és abban neveitessenek; a 7-ik életévet pedig már túlhaladott, de az 1868. LIII. t.-cz. 2. §-ában megszabott életkort még el nem ért gyermekek, az idézett törvényezikk 3—8. §-aiban körülirt módon a szülők vallására térhetnek át, de csakis a gyámhatóság beleegyezése mellett. 4. §. A 2. §. első bekezdésében foglalt szabály alól