Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - Haubner ünnepély

183 Igazi lelki épüléssel teszszük le a becses könyvet. Minden esetre nagy nyereség és számottevő jelenség fentebb felsorolt, nem épen szegény imakönyv-irodalmunkban. A munka külső kiállítása csinos. Tiszta szép nyomású kisded imakönyv alak 16-od rétben. A 372 oldalra terjedő tartalmas könyvecskének ára igen olcsó. Csinos vászonkötésben 80 kr. aranyvágással 90 kr., bőrbekötve aranyvágással 1 frt. 30 kr. Kapható a szerzőnél Pápán. Y. i 11 r i i a. Haubner-ünnepély. Néhai Haubner Máté ev. superintendens születésének száz éves emlékünnepét ünnepelte meg a veszprémi kicsiny, de lelkes ev. gyülekezet f. év. május hó 27-én. — A mult évi irtózatos tűzvész után romjaiból Phoenixként kiemelkedett s széppé varázsolt ev. templomban megjelentek ez alkalommal a megye és város notabilitásai közül Véghbly Dezső kir. tanácsos alispán, Yikár Lajos városi főjegyző, Balogh Károly b. polgármester, Szőke Ignácz megyei főpénztáros, Demjén Márton reform, lelkész és Günther Adolf ev. felügyelő vezetése mellett az ev. egyház elöljárói s hivei. Buzgó éneklés után az oltár elé lépett Zsakó János ösküi ev. lelkész s kenetes építő alkalmi imájával felemelkedett lelkünk a meny zsámolyához s éreztük nem földi forrásból származó lelkesedésünket és boldogságunkat. Ezután Horváth Dezső veszprémi ev. lelkész lépett a szószékre s gyönyörűen kidolgozott tartalmas beszédével teljesen elébünk varázsolta Haubner Máté nagy alakját. — Jakab levele 1, 12. v. alapján: „Boldog ember az, a ki kísértetet szenved, mert minek utána megpróbáitatik, elveszi az életnek koronáját, melyet igért az Úr az őtet szeretőknek." — Hallottak, hogy Haubner születése, élete küzdelmei, s megpróbáltatása, egybeesik a magyar protestáns egyház újra ébredésének korszakával. — Miként próbáltatott meg az Istentől küldetett férfiú mint főpap, ki, mert anyaszentegyházát s ezzel kapcsolatban hazáját igazán szerette, kijelentette, hogy a pátenst nem fogadjuk el s azért több évi nehéz várfogságra Ítéltetett, — de mely fogság lelkét nem törte meg; sőt innen irta szeretett családjához a legmagasztalóbb, leggyöngédebb hangú biztató és bátorító leveleit. Megpróbáltatott Haubner mint polgár és mint keresztyén egyiránt ; de ő pillanatig sem tért le az útról, melyen az Isten az embert járni rendelé . . Rendkívüli erélylyel és hivatással küzdött a pátens ellen, az egyház és a haza sérelmei ellen. Családját még a legnagyobb viharok között is a legmelegebb szeretettel vette körül és gyermekei kitűnő neveltetésében is a tökéletes atya példányképe gyanánt áll előttünk. — A veszprémi ev. templom átellenében fekvő házban, ez előtt száz esztendővel pillantotta meg H. az Isten szép napját s e napnak emlékét az ev. templom belső falába helyezett márvány emléktáblával örökíti meg a hálás veszprémi ev. gyülekezet. — Hulljon le tehát a lepel, s hadd hirdesse e márványlap, — melyen Haubner Máté neve aranybetűkkel van megörökítve — örök időig, az emelkedett szellemű főpapnak, az igaz hazafinak, a hű polgárnak, a ritka nemesen érző atyának, a jó keresztyénnek dicső emlékezetét s azt, hogy „Boldog ember az, s ki kísértetet szenved, mert minek utánna megpróbáitatik, elveszi az életnek koronáját, melyet igért az Úr az őtet szeretőknek." — Ezután közebédre gyűltek össze az ünneplők; hol szép és tanulságos toasztok mondattak. Mindenekelőtt felemelkedett Günther . . a veszprémi ev. gyülekezet felügyelője s a legbensőbb szeretet hangján emlékezett meg a dicsőült fiáról Haubner Rudolfról, a kiváló soproni orvosról, ki a magasztos ünnepélyen betegsége miatt nem jelenhetett meg, — élteti őt, s indítványozza, hogy a jelenlevők nevében üdvözlő távirat küldessék nevezettnek ; mi általános éljennel fogadtatott. V é g h e 1 y D e z s ő kir. tanácsos alispán az ev. gyülekezet virágzásáért üriti poharát, hogy betölthesse a szeretet azon nagy munkáját, melyet Krisztus Urunk tanítása szerint az Isten a kicsiny mustármagból terebélyes fává növel. Horváth Dezső ev. lelkész visszatekintve az egyház mult küzdelmeire hálát ad Istennek, hogy mindig akadtak kiváló fiai és pártfogói a veszprémi ev. egyháznak ; így a legutóbbi tűzvész után is, midőn rommá lett a pompás alkotmány, akadt emelkedett szellemű pártfogó, ki azt mondotta a romok felett szomorkodóknak : Ne féljetek, bízzatok, nem hagylak el benneteket. S Isten segedelmével fe'épült romjaiból az Úrnak hajléka és ma szebb, mint azelőtt valaha volt. A ki ezt elősegítette az, ngs. Véghely Dezső kir. tanácsos alispán úr. A jó Isten sokáig éltesse ! Dr. Matkovich Tivadar országgyűlési képviselő : En — úgymond — szüleim által nagy gyöngédséggel, kissé Kényeztetve neveltettem s mint kis diákot Győrbe vittek a vizsga letételére, hol nyilvánosan kellett volna a vizsgát kiállanom. Haubner Máté az akkori ev. superintendens észrevevén zavaromat, magához vitt és nem engedte, hogy én nyilvános vizsgát tegyek; hanem magán lakására hiván meg a tanárokat, ott tettem vizsgát, mely így kedves szüleimnek is teljes megelégedésére történt. Tehát lehetetlen, hogy én ezen a napon az ő áldott emlékének néhány szóval ne áldozzak. Midőn én őt gyermeteg szívvel megpillantottam, az az eszme támadott bennem, hogy ő az Istennek különös fia ; daliás szép alakja, nemes arcza, gyönyörű kék szemei, és vállára hulló hófehér haja, mint Istennek küldöttét tüntették fel őt előttem. En annyira megszerettem, hogy ő róla álmodoztam. Megengedte, hogy hozzá leveleket intézzek s leveleztem vele később is, és ezekből kitűnt, hogy ő nemcsak kitűnő pap és apostol, hanem egy kitűnő magyar hazafi is volt, a ki sokat szenvedett, börtönbe vettetett és bilincsekben hurczoltatott. Nemcsak ő, hanem családja is szenvedett. Ártatlan leánya, egy deli ifjú hölgy, a legbrutáíisabban lett megbüntetve azért, mert hazáját szerette. Vajha oly lelkésze lenne minden egyháznak, mint a milyen Haubner Máté volt vallási és hazafiúi dolgaiban. Es meg vagyok győződve, hogy az összes protestáns felekezetek lelkiügyeit vezetők, magok előtt tartják, hogy a mi papjaink, a kik nemcsak jelenben, de a múltban is folyton az igazi hazafiság zászlóvivői voltak, most is az igazi hazafiság zászlóvivői lesznek. Emelem tehát poharamat a protestáns papság jóléteért, melyre most nagy hivatás vár ! Véghely Dezső kir. tanácsos alispán: En, a ki a