Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - Eperjesi collegium

151 vitái, kifejtett nagy munkássága s üléseinek tartalmassága egyházunk nagy intelligentiájáról s vallásos szelleméről tesznek bizonyságot. S ha e zsinat által hozott törvények végrehajtatnak, az előrehaladás kétségtelenül be fog következni. — De ne ringassuk magunkot édes álmokba. Ha megérjük azt a két emberöltőt, akkor fogjuk látni, hogy messze-messze elmaradtunk minden előrehaladásunk daczára a testvéregyház rohamos fejlődése mellett. — De lehet ez másképen! Nincs ugyan már külső ellenség, mely gályákra s vérpadra hurczolja legjobbjainkat. Őseink kiontott vére megmentett az elpusztulástól. — Most itt az idő, hogy a reánk hagyott szellemi kincset kamatoztassuk. De ez a mai viszonyok között nem lehet, nem lehetséges. Egyházunk hatalmasabb ellenségekkel küzd ma, mint valaha. — A nemzetiségi viszály minden egészséges, együttműködést meggátol ; az egykor virágzó, ma pusztuló felvidéki gyülekezeteknek hanyatlása minden fejlődést megbénít. — Ezen ellenségekkel folytatott küzdelmében egyházunk elforgácsolja erejét s elpazarolja a fejlődésre oiy kedvező idejét. Ily szomorú helyzetben találnak bennünket az egyházpolitikai törvényjavaslatok. — Nem azon eszméknek vagyok én ellensége, melyek e törvényjavaslatok által testet öltenek, sőt ellenkezőleg, azok törvényre emelkedését a protestantismus legszebb diadalának tekintem s azokat ezen, valamint hazafiúi szempontból csak örömmel üdvözölhetem. De másrészről, ha szorosan az evangelikus egyház jelen helyzetét veszszük figyelembe, ugy a legszerencsétlenebb pillanatban kerültek felszínre e javaslatok. — Előre bocsátom, hogy nem a még nagyobb elszegényedéstől féltem én egyházainkat, hiszen az állam méltányosságból is kárpótolni fogja lelkészeinket, a mint azt már br. Bánffy Dezső Kolozsvárott a ref. ker. gyűlésen előre is bejelentette. Hanem a következőkért az ev. egyháznak nincs az a súlya, mely volt még csak e századnak első felében. Az okokat ne kutassuk, de magát e fényt el kell ismernünk. — Legnevesebb vezérfiai e hazának, ha protestánsokról szólanak, ezek alatt rendszerint ref. testvéreinket értik. Politikai nagy lapjaink stb. szerint nekünk mi activ szerepünk sincs (pedig dehogy nincs) hazánk ujabbkori fejlődésében, s csak egy esetben emlékeznek meg rólunk, ha a pánszlávizmus kérdését bolygatják. Egyházunknak ez a tekintélytelensége maga után vonja az intelligensebb egyháztagok egyrészének elhidegülését egyházunktól. Nem egy, de száz és száz azok száma, kik ha szerét tehetik, eltitkolják hitüket. — Nem egyszer lehet hallani eféle megjegyzéseket: „bizony restelli az ember, hogy lutheránus. — A vallására való büszkesség — mely annyira jellemzi, teszem fel a kálvinista embert, — ez vész ki az intelligens egyháztagokból. Pedig a hitbuzgóság, az egyházszeretet, — ez az védpaizs, melylyel századok viharait túlélte a protestantismus, ez az az alap, melylyel áll vagy esik egyházunk. (Vége köv.) — Fölhívás! Több oldalról vett felszólításra szerencsém van mélyen tisztelt lelkésztársaicnat felkérni, szíveskedjenek az „egyetemes papi értekezlet" tárgyában, folyó bó 23-án, az egyetemes gyűlés napján, reggeli 8 órakor a pesti evangelikus egyház dísztermében tartandó értekezleten részt venni. Pozsony, 1894. évi május 12-én. Trsztyénszky Ferencz. — Figyelmeztetés ! Azon külföldön tanuló hitjelölteket, akik valamely, az eperjesi ev. ker. Collegium által kiosztatni szokott és a külföldön tanuló hitjelölteknek szóló ösztöndíjban akarnak részesülni, figyelmeztetem, hogy folyamodványaikat okmányokkal felszerelve (Fleiss-Zeugniss, Sitten-Zeugniss, vagy Anmeldungs-Buch) hozzám f. é. május hó 25-d i k é i g okvetlen küldjék be. Megjegyzem, hogy a Schwarz-féle ösztöndíjra ez évben soproni hitjelöltek birnak elsőbbséggel. Kelt Eperjesen, 1894. május 4-én. Hörle József\ collég, igazgató. — Tanitóképesitő-vizsgálat. A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerületi eperjesi tanítóképző-intézetben az idei tanítóképesitő-vizsgálatok junius hó 26-án kezdődnek. — A kellően felszerelt folyamodványok (keresztlevél, tanúimányi-, működési és erkölcsi bizonyítványok) a tanítóképesítő-vizsgálati bizottsághoz czímezve a tanítóképző-intézet igazgatóságához Eperjesre f. é. j u n i u s hó 10-ig küldendők. — Intézetbeli jelöltek 5 frt, idegenek 10 frt, illetve 15 frtnyi vizsgálati díjat fizetnek. — Eperjesen, 1894. május hó 5-én. Gamauf György, igazgató. — À VI szabad királyi városi esperesség m. hó 27-én Eperjesen tartotta meg rendkívüli ülését, melynek feladata volt külömböző közigazgatási ügyek elintézése mellett a kerület által ajánlott új esperességi beosztás fölött is határozni. A gyűlésen igen sokan jelentek meg kivált Kassáról, Késmárkról és Bártfáról. Ki lett mondva az esp erességnek végleges feloszlása. — A tiszai kerületben lévő főgymnasiumok érettségi vizsgálataihoz, mint elnökök kiküldettek : Eperjesre Glauf Pál főesperes, Késmárkra Moór Gyula esperes, Iglóra Weber Samu lelkész, Rozsnyóra Materny Lajos lelkész, Rimaszombatba Earbaky József főesperes, Nyíregyházára Dianiska Andor lelkész. — A pozsonyi ág. hitv. evang. theologiai akadémia MOnsegélyzŐ-kÖr"-ének özv. Pisztó,ry Bódogn é ő nagysága 100 frtot, az I. ker. takarékpénztár igazgat ós á g a 50, a II. ker, takarékpénztár igazgatósága 10, a helybeli iparbank 15, s az I. pozsonyi temetkezési egylet 10 frtot adományozott. Midőn ez adományokat nevezett kör ápr. 30-án tartott rendes gyűléséből kifolyólag most nyugtázza, egyúttal hálás köszönetét is kifejezi a szives adományozóknak, s teszi ezt azon forró óhaj kíséretében : vajha a nemes példa minél számosabb követőkre találna mindazon nemeskeblüek szivében, kik a jó ügyért mindig készek áldozatot hozni a szeretet oltárára. — Lelkészválasztás. A bagyani (honti egyházmegye) ág. h. ev. egyház m. hó 29-én tartott közgyűlésében. Szluka Jánost, eddigi beszterczebányai segédlelkészt egyhangúlag választotta meg lelkészévé. Legyen áldott a megkötött frigy úgy a választottra mint a választó egyházra nézve ! — Felügyelőválasztás. A lőcsei evang. egyház folyó évi április hó 22-én tartott gyűlésében Dr. Nagy Árpád ügyvédet egyhangúlag felügyelőjévé választotta. — A prot. orsz. árvaegyesület választmányának tagjává Horvátb Sándor budapesti evang. lelkész egyhangúlag meg választatott. — A losonczi ev. egyház a felügyelők nevelő intézetének, illetve fészkének tekinthető. Ez idő szerint a következő felügyelők élnek körében : Benyiczky Gyula érdemült nógrádi esperességi és losonczi felügyelő ; Prónay Pál földbirtokos érdemült losonczi, uhorszkai, csehbrézói felügyelő. Ezeken kivül : ifj. Bartkolomaeidesz Gyula mérnök, kálnói egyházfelügyelő, Benyiczky Árpád országgyűlési képviselő, a ki jelenleg a szinobányai, csehbrézói, és szennai egyházak felügyelője; Bogdan Tivadar, Losoncz városi főorvos, a ki a maskovai egyháznak ; Csonka Zsigmond főszolga-