Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - A számok beszélnek (–gy)

39 kerület- és egyes esperességektől 3700 frt, állami segélyből 9300 frt stb. Az élelmező (alumneum) pénztára már sokkal jobban áll. Bevétel volt 9426 frt, kiadás 8287 frt, pénztári maradvány 1138 frt. S ha ehhez veszszük az elengedett tápdíjösszeget 1574 frtot és az ez év folyamán tőkesített 1181 frtot, akkor látjuk, hogy ez évben közel 4000 frt azon összeg, a melyet az iskolatanács részint segélyezésre, részint tőkesítésre fordíthatott vagy pedig mint készletet a pénztárban hagyott. A fentebbiekből nyilvánvaló, számok beszélnek, hogy a muzsafiak a testiekkel bőven el vannak látva, sokan közölök ingyen ebédet, vacsorát kapnak. Köztudomásu az is, hogy a szellemiekben sem szenvednek hiányt, de azon pénztár számadásai, a melyből szellemi vezetőik fizetésüket nyerik, évről évre növekedő deficittel zárul. Az 1892—93. tanévre szóló költségvetés már 1664 frt hiánynyal van előirányozva. Nagy baj ez különösen akkor, a midőn az állam, a lyceum évi segély felemelése ügyében felterjesztett kérvényét már két izben utasította vissza s nincs rá kilátás, hogy most, midőn harmadszor is fölterjesztette, meghallgatásra találjon, mivel vele együtt lettek felterjesztve a rozsnyói, a nyíregyházi, rimaszombati, eperjesi, bonyhádi stb. középiskolák hasonczélu kérvényei. „Fedezet hiányában nem teljesíthető" — a legtöbbje ezen hátirattal fog visszaérkezni. De nagy baj e hiány különösen akkor, a midőn a kerület sem képes ezen lyceumát eddiginél nagyobb segélyben részesíteni, sőt félő, hogy a segélyösszeg évről évre inkább apadni fog, mint növekedni. Hiszen a kerületnek van több középiskolája is, tanítóképzője, leánynevelője, ezeket is kell segélyeznie, ezeknek a kérvényei is évről évre ott vannak a kerületi gyűlésen, ezek pedig együttvéve valamennyien nem részesülnek olyan segélyben, mint a selmeczi lyceum egymaga, tehát inkább ezeknél várható és indokolt a segélyösszeg felemelése. De legnagyobb baj e hiány különösen most, a midőn az állami középiskolák tanárai országos mozgalmat indítottak fizetésük rendezése, emelése ügyében, a mely mozgalom magával ragadta és még inkább magával fogja ragadni a mi iskoláink tanárait is. De nem is lehet az máskép. Egyenlő képesség, egyenlő feladat, ugyanazon munka egyenlő fizetést is követel. S ha az egyház nem lesz képes azt nekik biztosítani, a jelesebb erők egymásután az állam szolgálatába szegődnek. Mindezeket pedig azért tartottam szükségesnek e helyütt elmondani, mivel a jelzett baj úgyszólván összes középiskoláink baja, kivétel nélkül. Ez csak egy példa, még nem is a legszomorubbak közöl való. Vegyük kezünkbe a kerületi, az egyetemes gyűlések jegyzőkönyveit, a panaszkodók és kérvényezők között ott találjuk szép sorjában összes főiskoláinkat. Nem a kérvény szavai szerint Ítélem én meg az egyes intézetek anyagi helyzetét, hisz a papiros türelmes, azon sok mindent el lehet mondani, de veszem a kérvényekhez mellékelni szokott számadásokat, költségvetést, itt számok beszélnek s azok beszélését megczáfolni nem lehet. Itt egy, ott két tanerő hiányzik, itt tiz, ott husz ezer forint évi segély kellene. És a kerület, az egyetem? ajánlva terjeszti fel a kérvényeket a miniszterhez — ennél többet eddig nem tett. Ez pedig édes kevés, ennél talán többet is lehetne tenni. A panasz, a baj, a deficit középiskoláinknál általános s midőn az egyház tehetetlenül nézi vergődésüket, egymásután az állam karjaiba dűlnek, az állam által tartatják ki magokat, nem is kérdve, hogy a segélyezésnek minő ára van. De azért a frigy még nincs felbontva, az egyház magáénak mondja az állam által segélyezett főiskoláit s azok is egyházinak mondják magukat, ámbár nem egészen azok. S félő, hogy ezen az uton tovább haladva arra ébredünk nem sokára, hogy egyes főiskoláink az öreg férjet, az egyházat egészen elhagyva az államé lesznek. Hiszen maga az egyház küldi, ajánlgatja őket oda. Látva a bajt, ne hadjuk magukra iskoláinkat, nehogy elveszítsük őket. Ne küldözgessük őket egyenként az államhoz segélyt kérni, mert bizony-bizony egyikmásik mégis ott marad. A baj általános, vegye kezébe tehát ez ügyet az egyetem. Küldessék ki egy bizottság, a mely pár hónap alatt az összes középiskolák szükségleteit számba venné s ennek alapján aztán az egyetemes gyűlés felirna a kormányhoz : én kész vagyok ennyi és ennyi középiskolát az országban fentartani, ha tőled e czélra 80—100 ezer forintnyi segélyt kapok. Az egyetemes egyház szava többet nyomna a kormánynál is, mint egy főgymnasium tanári karának a kérvénye. S ha az állam az egyház ajánlatát és kérelmét ridegen visszautasítaná, a mit feltenni nem lehet, mert az állam inkább fog adni 100 ezer forint évi segélyt az egyházegyetemnek, ha attól Ígéretet kap, hogy ennyi és ennyi középiskolát tart fenn és rendez be a törvénynek megfelelően, mint tízezer forintot egy iskolának, a mely a jövőre nézve semmiféle biztosítékot nem nyújthat. De ha mégis visszautasítaná, az egyházegyetemnek lenne módja akkor is megértetni a kormánynyal, hogy az ország érdeke ellen cselekszik, ha intézeteink fentartásában nem segédkezik, és fog találni módot, hogy annyi áldozatok árán szerzett és fentartott iskoláinkat 4—5 ezer forintért, de semmi áron áruba nem bocsátja s teljesen magának megtartja. —gy. fgifttiíL — Belmisszió. Köleséről írják, hogy az ottani ág. hitv. evang. egyház lelkésze kezdeményezésére még a mult évben megalakult „protestáns népkör" buzgalommal folytatja ez évben is működését. A tagok között hasznos, többnyire evang. protestáns szellemben irott könyvek osztatnak ki olvasás végett; hetenként egyszer, kedden este népies felolvasás tartatik az ág. hitv. ev. népiskolában, hová valláskülönbség nélkül gyülekeznek a hallgatók. Eddig a felolvasásokat az ág. hitv. ev. egyház lelkésze tartotta, ki megígérte, hogy a téli hónapok alatt folyton tart a „protestáns népkörben" felolvasást. így erősítjük az evangyéliomi egyházat ebben a zivataros időben. Ha valahol, úgy itt — hol 5 vallásfelekezet van — szükséges az ilyen kör, melynek hatása már is örvendetesen észrevehető. — A szentgyörgyi (Pozsony megye) ág. hitv. ev. egyház újévi értesítője 1893. évre közli, hogy a mult évben megejtett tisztujításnál a gyülekezet felügyelőjévé Waschkau Henrik városi rendőrkapitány, gondnokká Hanzlicsek Ede, ellenőrré Luptovics Tivadar választatott meg. Tenk Mátyás, a gyülekezet volt érdemes gondnoka 700 frtot és egy másik buzgó egyháztag, Petlicsek Zsuzsánna 100 frtot hagytak végrendeletileg