Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Czikkek - Karácsony estéjén (Sass János)

411 Az elfogadott bizottsági javaslat szerint a felosztás a következő : 1) A dunántúli kerület azon változtatást szenvedné, hogy Fehér-Komárom tőle elszakíttatnék s valószínűleg a danáninneni kerülethez esatoltatnék. A törzs itt csak egy gallyát veszitene. 2) A dunáninneni kerület következő esperességekből állana: árva-liptói, mosonyi, nyitrai, pozsonyvárosi, pozsonymegyei, trencséni, alsó-honti, alsónógrádi, barsi és fehér-komáromi, összesen 10 egyházmegyéből. 3) A tiszai kerület eddigi egyházmegyéhez kapná a felső-liptói és az újonnan szervezendő békésaradi egyházmegyét. 4} A bányai kerület elvesztené alsó-honti, alsónógrádi, a barsi és a békés-aradi megnevezett egyházakat és kárpótlásul nyerné a turóczi egyházmegyét. Glauf testvérünk értesítése szerint a javaslattételre kiküldött albizottság az uj területi felosztás szükséges voltát a következőkkel indokolta : a helyes közigazgatás követelménye, a földrajzi aránytalan ki ker ékít és, a közlekedési viszonyok és az egyik egyházkerületben kiélesedett nemzetiségi ellentét. Ezen uj berendezésnél irányadó elvül szolgált a történeti traditiók, közlekedési és ethnografiai tekintetek, a lélekszám aráuya és az egyházközségek, illetőleg a lelkészek száma. Ugy az indokolást, valamint az irányadó elvet helyeseljük; és lia a kiküldött bizottság úgy az indokolásnak, valamint felállított irányelvének megfelelt volna, igen helyes munkát végez vala. Csakhogy épen abban rejlik a legfőbb hiba, hogy a tisztelt bizottság sem az indokolást nem követte, sem pedig felállított irányadó elvét lábai alatt meg nem tartotta. Innét van, hogy az uj berendezés házát nem az indokok és elv szilárd sziklájára, hanem fovenyre építette, minek más következése nem lehet és nem is lesz, hogy nem szélroham, 'de csak kis széllebbenés folytán összedűlni fog. Az uj berendezés első indoka : a helyes közigazgatás. Elfogadjuk. E tekintetben csakis egyetlenegy kerület, a bányai az, mely Körmöczbányától Orsováig húzódó vonala és lélekszámának súlya folytán közigazgatási tekintetben támogatásra szorul. A helyes közigazgatás két feltételtől függ : a z arányos földrajzi kikérekítéstől és a hozzáférhető közlekedéstől. A bizottság által elfogadott tervezetben sem az egyikkel, sem a másikkal nem találkozunk. A turóczi egyházmegye, mely a budapest-ruttkai vasúti vonal folytán közlekedésileg Budapesttel egyenes vonalban érintkezhetik ugyan, de földrajzi fekvésénél fogva csakis a dunáninneni vagy a tiszai kerületnek kiegészítő részét képezheti, a dunáninneni kerületből kiszakíttatik és a bányai kerülethez csatoltatik. Igy a bányai kerület, mely már eddig is Körmöczbáuyától le egész Orsováig egy hosszú nehézkes testet képezett, még hosszabbá és közigazgatásilag nekézkesebbé tétetett. A honti egyházmegyének alsó része : Csalomia, Palojta, Fehérkút, Csal, Csánk, Százd és Börzsöny a bányai kerületből kiszakíttatik és mint alsó-honti uj egyházmegye a dunáninneni kerülethez csatoltatik. Iá nógrádi egyházmegyének alsó része 22 egyházközségével, ú. m.: Agárd, Bal.-Gyarmat, Bánk, AlsóBodony, Bér. Alsó-Esztergály, Nagykürtös, Legénd, Lest, Felső-Petény, Surányterény, Szent-Péter, Szirák, Dengeleg, Alsó-Sztregova, Szügy, Turopolya, Vanyarcz, Kis-Zellő, Luczin és Sámsonháza, szintén alsó-nógrádi egyházmegye czimén a bányai kerületből ki és a dunáninneni kerületbe kebeleztetnék. Hasonlókép a bányai kerületből a békési egyházmegyének hét és a dunáninneni kerületből a liptói egyházmegyének kilencz egyházközsége a tiszai egyházkerületnek adatnék. Hát az ilyen felosztásról : difficile est satyram non scribere. Ezen terv azon erős meggyőződést szülte bennünk, hogy vezérlő egyházi félfiainkat nem az egyházi szempont vezérelte, mely evangyéliomi egyházunknak javát, belbékéjét, tömörülését és felvirágzását tartotta szeme előtt, hanem vezérelte a pillanatnyi politikai képzelt kényszerűség, mely által, ha kell, az egyház romlásának árán is a tényleg uralkodó nemzetiségi ellentéteket elenyésztetni gondolja. Századokon keresztül egyházaink a vármegyei politikai beosztás szerint voltak és vannak berendezve. Igy tehát, noha a bizottság a traditióra hivatkozik, épen ezen történeti traditiót tönkre silányította. Eltekintve azon igazán kimagasló furcsaságtól, hogy az együvé tartozó egyházmegyéket szétdarabolja és egyik részét egy — és a másik részét más kerületbe beosztja, az ilyen tedd ide tedd oda való elvagdalás, toldás-foidás és forrasztás nemesak hogy a felburjánzott nemzetisegi ellentéteket elenyésztetne, nem, hanem inkább kiélesíteni fogja, — ez megmeggyőződésem. Csak egy futó pillantás hazánk térképére és a bizottság által elfogadott felosztási tervezet mindenkiben kell, hogy azon meggyőződést megerősítse, hogy a földrajzi tekintet, melyet pedig a bizottság erősen hangsúlyoz, nemcsak hogy a legkisebb részben is tekintetbe vétetett volna, hanem a nagy Romániáról álmadozó románok által készített térképhez hasonló feldarabolási rendszerével azt nemcsak mellőzte, hanem tönkre silányította. Hát mit szóljunk a szintén erősen hangsúlyozott közlekedési viszonyokról? Kérdjük : jobb lesz-e az újonnan alakítandó békés-aradi egyházmegyének ezentúli közlekedése Miskolczczal, mint az eddigi Budapesttel? De, ha erre rámondjuk, hogy igen, miképen vannak szem előtt tartva a közlekedési