Evangélikus Egyház és Iskola 1893.
Tematikus tartalom - Belföld - A békési ág. hitv. ev. epseresség közgyűlése (Petrovics Soma)
317 Tájékozásul megjegyzem, hogy miután az első füzetben az ünnepi, a másodikban a mindennapi áhitatosságra szolgáló és halotti énekek vannak egybegyűjtve ; most a közönséges vasárnapi — igére szóló — énekek vannak a soron. Kívántatnak tehát hymnosok, dicséretek, bűnbánati, Jézusban Örvendező, keresztben vigasztaló, kegyes keresztény életre buzdító, s családi és polgári állapotra vonatkozó énekek. Ezek mellett szívesen fogadtatnak az I. vagy II. füzetbe tartozó énekek is, melyek adalékul a III. füzetben közöltetni fognak. Mivel pedig a III. füzetbe egybegyüjtendő énekek közül néhány már készletben tartatik, sőt a püspökileg kinevezett bírálók kezein mint olyanok, melyek beválhatnak, forognak : czélszerűnek vélem azon énekek jegyzékét, melyek még lefordítandók vagy átalakítandók volnának, itt közzé tenni. Ezek: 1. Sollt ich meinem Gott nicht singen (Hogy ne dicsérném az Istent). 2. Gott der wirds wohl machen (Az Ur gondot visel). 3. Sei Lob und Ehr dem höchsten Gut (Dicséret, tisztesség legyen). 4. Allein Gott in Höh sei Ehr (Bohu bud slava nebi). 5. Lobet Gott, unsern Herrn (Chvaltez Boha nasého). 6. Ich singe dir mit Herz und Mund (Jat' srdcem i ústy zpívám). 7. Hallelujah ! Lob, Preis und Ehr. 8. Himmel, Erde, Luft und Meer. 8. Dobroreőmez Pánu Bohu. 10. Pane Boze budíz chvála. 11. A 19. 23. 65. zsoltár. 12. Liebster Jesu wir sind hier (Itt vagyunk beszédednek). 13. Nun, gottlob es ist vollbracht (Áldd Istent vége vagyon). 14. Herr Jesu Christ, du höchstes Gut (Oh kegyelem szép forrása. Jezu Kriste, jenzs studnice). 15. Jesu Kraft der blöden Herzen (Jézus bágyadtak ereje). 16. Ich armer Mensch, ich armer Sünder (Én Istenem, én bűnös ember. Já bidny ő^rv, já bidny hrísnik). 17. Ach was soll ich Sünder machen (Oh én bűnös, jaj, mit tegyek. Ach co smutny mám őiniti). 18. Straf mich nicht in deinem Zorn (Teljes minden éltemben). 19. Was frag ich nach der Welt (Mit hajtok világnak. Nie nedbam na ten svet). Jesu, der du meine Seele (Jézus, ki bűnös lelkemet. Jezisi kteryzs mon dusi). 21. Es ist das Heil uns kommen her. (Eljött hozzánk az üdvösség. Prislo knám podlym spasení). 22. Seelenbräutigam. 23. Wer will, was Gott auserwählet (Kdo bude, co Buh vyvolil). 24. Jesu dulcis memoria (Jezisi jakt jest presledká). 25. Wo soll ich fliehen hin (Kam se utéci mám). 26. Schaff in mir, Gott, ein reines Herz (Srdce őisté stovo mi, Pane). 27. Meinem Jesum, der sich hat (Mého Pána Jezise). 28. Salve cordis gaudium (Jezisi, drahy poklade). 29. Jesu meiner Seele Leben (Jezisi zivota mého). 30. 0 milosrdny Boze nás. 31. Smiluj se a slituj se. 32. Auf meinen lieben Gott (Az én Istenemben. Ját v Boha inilého). 33. In dich hab ich gehoffet, Herr (Te benned bizom én Istenem. V tebet sem, o muy Boze, doufal). 34. Wenn wir in höchsten Nöthen seyn (Midőn mi végső ínségben). 35. In allen meinen Thaten (Én minden dolgaimban). 36. Kommt her zu mir, spricht (Jertek hozzám, Krisztus mondja). 37. 0 Gott, du frommer Gott (Isten, óh szent Isten). 38. Ach Gott erhör mein Seufzen (Uram, hallgass meg az én Ínségemben). 39. Von Gott will ich nicht lassen (Istentől el nem állok. Má duse se nespoustej). 40. Doufej v Boha svého. 41. Jakt' jest líbezná. 42. M tebet jest daru dosti. 43. Szivem keserűségét. 44. Teremtő Istenünk. 45. Csaka siralom és fájdalom. 46. Nicht so traurig, nicht so sehr (Preő nelibe más nésti). Legyen segedelmünk az Úrtól ! Agárd 1893. szept. 22. Gaál Miliálij. ütrlii. A békési ág. hitv. ev. esperességi közgyűlés. (II.) A tárgyalások első napját offertoriummal egybekötött gyámintézeti istentisztelet nyitotta meg. Az alkalmi szónok alólirott — Móz. III. 22, 23.-ból kiindulva a szeretet parancsát e jelszó alakjában vetett« fel : Vessetek egy fillért az Isten nevébe,' Gyámintézetünknek gyűjtő perselyébe fejtegetve azt: mint Istenünk akaratját; mint szűkölködő egyházaink esdő szavát; mint evangeliumi dicsekedésünk koronáját. Magát a közgyűlést méltóságos Zsilinszky Mihály esperességi felügyelő urunk nyitotta meg, az idők jeleiből kiinduló, minden szavában a leplezetlen helyzet képét rajzoló, egyháza és hazája iránt szeretettől lángoló, éppen azért nagy hatású beszéddel. Negyed fél század óta — igy utalt a zsinatra — ez az első ev. egyházi törvény, mely király által szentesítve az egész magyarhoni evang. egyházat illeti. Fájdalom! a históriai hűség szempontjából meg kell jegyezni, hogy a magyar haza közjogi fogalmának nem szereztünk érvényt, mert erdélyi ev. testvérek nélkül hoztuk egyházi törvényeinket. Egyházunk egysége nem követi szorosan az állam egységét, a mi kétségtelenül gyengíti helyzetünket . . . Annyi bizonyos, hogy történelmi alapon igyekeztünk oly művet létesíteni, mely, a mig egyfelől képes legyen a jelenkor követelményeinek megfelelni, ugy másfelől lehetővé tegye az alkotmány tovább kiépítését és javítását is. A szabadságot öszhangba akartuk hozni a renddel ; a jogot a kötelességgel Szeretem hinni, hogy ezentúl meg fog szűnni azon határozatlanság, iránytalanság és tehetetlenség, mely eddig — törvény hiányában — jellemezte egyházi közéletünket. Szeretem hinni, hogy a törvénytisztelet erénye fölujul ; s amit önkormányzati jogunknál fogva magunk határozunk, azt emberül végre is fogjuk hajtani . . . Biztos reménynyel nézünk tehát a jövőbe egyházunk belső fejlődésére nézve. De vájjon oly biztos reménnyel nézünk-e az úgynevezett egyházpolitikai kérdések megoldása eJé ? Oly kérdés, melyre a politikai pártok, vallási felekezetek, a vérmérsékletek és vágyak különfélesége szerint különböző válaszokat kapunk. Mi, mint evangeliumi protestánsok, a szabadelvű haladás emberei lévén, csak örvendhetünk annak, ha a vallásfelekezetek között az egyenjogúság és viszonosság elve megvalósittatik ; csak örvendhetünk, ha a vallásszabadság elve nem csak proklamáltatik, hanem gyakoroltatik is. Mi nem ellenezhetjük, hogy az állam felekezetnélküli, pártatlan segítője és védelmezője legyen valamennyi hitfelekezetnek ; de nem kívánhatjuk azt se, hogy egy azon hazának többféle házassági joga és törvénye legyen. Mi az egyenlőségnek, a szabadságnak és a testvériségnek hivei vagyunk és mint ilyenek csak helyeselhetjük magyar kormánynak abbali törekvését, hogy a magát