Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - A fehér-komáromi egyházmegye kikerekítve (Payr Sándor)

És még egy reménységünk van. Hiszen Komáromnak jelenlegi nagy érdemű lelkészét, nt. Kemény Károly urat is a mi egyházmegyénk adta a városi gyülekezetnek. Itt működött ő közöttünk Szákon, mint az esperességnek kedvelt és máig is jó emlékezetben levő lelkésze. Talán ő sem vitt tőlünk oly emlékeket, hogy most készséggel ne hajlítaná felénk egyházának szivét. De bármint válaszszon és határozzon is a komáromi tekintélyes egyház ezen épen most napirenden levő ügyben, annyi bizonyos, hogy őt a történeti hagyomány és a jelenlegi viszonyok, egyházi és politikai közigazgatás, a név és heljzet, gyülekezeti és esperességi érdek a fehérkomáromi esperességhez utalják. Es azt hiszem, az egyházkerület, a melynek e dologban szintén van szava az esperességek érdekeit és ezek arányos alakulását nem fogja figyelmen kivül hagyni. Payr Sándor. VS8YS8SK. — Előfizetésre való felhívás. A negyedik évnegyed közeledtével tisztelettel felkérjük lapunk előfizetőit, szíveskedjenek előfizetésüket megújítani. A hátralékosok törleszszék tartozásaikat. Szerkesztő. — Király ő Felsége a német-palánkai egyházközségnek temploma és paplaka építésére 100 frtot adományozott. — Válasz Hegyaljainak. Somogy, szeptember 12. Hegyaljai úr ezen czím alatt: „Ne keverjük a politikát egyházi lapjainkba" megjelent czikkemnek oly czélzatot tulajdonít, s abból olyant olvasott ki, a mely abban nem foglaltatott. Mivel szándékos félremagyarázási törekvést nem tételezek fel „Hegyaljai" úrról, tehát egyszerűen anynyit mondok, hogy eszem ágában sem volt oly képtelenséget állítani, hogy én a politikai pártállást felekezethez kötném. Megmondom röviden, hogy mi volt czikkem alapeszméje. Ez a következő. „Nemzetiségi viszályaink, a pánszlávok magukviselete, a felfelé tünedező közöny egyházunk súlyát, prestigéjét alászállította.

B Sokat lehetne erről írni, de a ki helyzetünkről gondolkodik, xígyis érzi, tudja bajainkat. Andorka Gyida. — Gyámintézeti közgyűlés. A magyarhoni e. e. e. gyámintézet évi közgyűlése Zelénk a Pál püspök és báró Radvánszky Béla urak elnöklete mellett f. évi október hó 7—8. napjain fog Nagy-Kanizsán megtartatni. A központi bizottmány f. évi október 6.-án Budapesten tartja évi gyűlését. Az elnökség meghívója a programmal együtt minden képviselőnek közvetlenül fog megküldetni. — A zsinati törvények magyar és magyar-tót szövegű példányai 8 egyházkerületbe, az ívtartó egyházak lelkészeihez közvetlenül már megküldettek, a bányakerület kivételével, honnét a gyűjtö-ívek még nem érkeztek meg. A magyar-német szövegű törvény most kerül ki a sajtó alól. Az előfizetők ezt is megkapják lelkészeik útján vagy kívánatra közvetlenül. Az egyetemes gyűlésig a tiszakerületi püspöki iroda Miskolczon a bizományos. Itt kaphatók a törvény magyar példánya 50 kr., a magyar-német és magyar-tót szövegű törvény példányonként 80 krjával. A m törvényt ily áron bírni óhajtók megrendelhetik Miskolczon a püspöki irodánál. — A magyarhoni ág. hitv. ev. egyház egyetemes theologiai akadémiáján a tanév ünnepélyes megnyitásának napja f. hó ll. ike volt, a midőn is régi szokás szerint reggel 8 órakor a tanári kar s az ifjúság az Úrvacsorához járulva, meghallgatta s szivébe fogadta nt. Trsztyénszky Ferencz esperes s theol. akad. tanár úrnak Péter II. lev. 3. fej. s 4. részére alapított intő, szép beszédjét, melyben a lelkészre váró feladat kérdésével kapcsolatosan az evangy. iránti^ hűség mellett a honszeretetnek ápolására Í9 hathatós buzdításokat kapott a theol. hallgatóság. Ugyancsak a protestáns lelkész nehéz, de gyönyörű hivatásáról kezdett nt. Schneller István theol. akad. igazgató úr is a tanteremben beszélni az ő tanév-megnyitójában, mely azonban ez idén — szinte szokatlanul, noha a meghurczolt alma mater jelenlegi helyzetéből folyólag egészen érthetően és helyesen — erősen politikai, azaz magyar nemzeti.érzéstől át meg áthatott programmszerű szónoklás volt. Üdv érte a szónoknak. Mert ha valamikor, most volt szükség arra, hogy a theol. ifjúság a mint az oltár elől meghallgatott ítéletet báránybőrbe öltözött farkasokról, úgy hallgasson meg a katheilráról s utánmondjon egy imát, azon imát, hogy áldja meg Isten e hont, mint olyat, melyet Árpád s magyarjai 1000 év előtt elfoglaltak s jó és balsorsban ekkoráig megtartottak. Végezetül Luther énekét énekelte el magasztos hévvel az ifjúság, — Templom szentelés Főtisztelendő Baltik Frigyes dunáninneni kerületi püspök úr f. hó 10.-én szentelte föl Morva-Lies zkón (trencséni esperesség) a teljesen kiépített és kijavított templomot. A szertartásnál, melyben a hivők óriási tömege vett részt, segédkeztek: nt. Holuby főesperes és Cser no trencséni lelkész

; A szószéki szentbeszédet, a lelkészeknek kiszolgáltatott Úrvacsora alkalmával a beszédet a helybeli lelkész, idősb Laczko János úr tartotta. Innét a püspök Pozsonyba, az érettségi és theol. szakvizsgákra távozott. — A késmárki lyceum új épülete f. szeptember 3.-án avattatott fel ünnepélyesen főtiszt, és mélt. Zelenka tiszakerületi püspök úr által. A püspök úrért szállására küldöttség ment Kéler Pál felügyelő vezetése alatt, ki az egyházközség nevében örömét fejezte ki a püspök úr megjelenése fölött. A szívélyes szavakra a püspök ép oly szívélyesen válaszolt, mire a küldöttséggel templomba ment, hol ünnepi s a megnyitásra előkészítő istentisztelet tartatott, melyen Linberger István tartott beszédében utalt a nap jelentőségére. Erre a régi lyceális épületben a lyceum patronátusa közgyűlést tartott 11 órakor, melynek végeztével délben 12 órakor a patronátus, az egyháznak összes tisztviselői, élén a szeretve tisztelt püspök úrral a főiskolai udvaron át az uj épületbe vonultak, hol a rajzteremben már nagy gyülekezet várt és hol a tulajdonképi megnyitási ünnepély ment végbe. Az „Erős várunk a mi Istenünk" ének első versének eléneklése után az ünnepélyt a püspök úr főpásztori imájával nyitotta meg Ezután dr. Tátra y Gergely lyceumi felügyelő tartotta a megnyitó beszédet, mely tárgyalta a késmárki lyceumnak eseményekben gazdag történetét, mely szerint a lyceum története bensőn össze van forrva Késmárk város, Szepesmegye, sőt a nagy haza történetével, s a lyceumot a nevelésügy terén kiváló hely illeti. A megnyitó beszéd után következett a főpásztor felavató beszéde és imája, melyeknek emelkedettsége elragadta a fényes gyülekezetet, erőt és bizalmat kölcsönzött a jelenvoltaknak és sokáig emlékezetes lesz az egyház és főiskola életében. Az ünnepélyt erre az „Erős várunk a mi Istenünk" éneknek utolsó verse zárta be. Díszebéd következett azután, melynél számos szép felköszöntőt mondtak. — Papavatás. Pelikán Jánost, kit a modori tót egyház érdemdús agg lelkésze, ntiszt. Miních Dániel ur oldalához