Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - A tátraaljai esperesség (F. M.)

291 fizetni vagy annak 5%-tőlíját az évi tagsági dijjal együtt pontosan fizetni ? Ez az egy megnyugtató gondolatja volt a nyomorral életén át küzdő egyházi munkásnak, hogy családjának legalább halála esetére ha kenyérdarabot nem, legalább morzsát biztosít! A részvényeseb véleményadásra hivattak fel. 461 cselekvő s 76 nyugdíjas részvényes jövője van kérdésben. Quid consilii ? Videant consules. Altalános vélemény gyanánt nyilvánult, hogy a kerület, mely kötelezi minden egyházi hivatalt viselő tagját a belépésre, hivatva van nemcsak a részvényes tagok megadóztatásával, de más bölc3 intézkedésekkel is a nyugdíj ügyét tisztázni. Est modus in rebus. A tanítókért fizet az iskolafentartó hitközség. Ott van az államsegély is. Tudomásul vétetett a minisztériumnak a tanítói javadalmak tárgyában kiadott rendelete, mely által a tisztán tanítói jövedelem közigazgatási uton lesz összeírandó. Mint közérdekű s általános kíváncsiságot ébresztő dolog hozatott fel a pénzminiszterium utasításából elrendelt házaspárok s a párbér összeírása. Mi czélból? Mint avatatlanok ezt nem tudva, jóhiszemüleg és tényálladékilag beadjuk. Némely apróbb ügyek s indítványok letárgyalása után a hivatalos gyűlési teremből a testi táplálék betárgyalására gyülekeztünk. Volt szellemes és humoros pohárköszöntő elég. A társaság már megfogyatkozott, de a hátralévők annál készségesebben sorakoztak a barátságos asztal körül, a midőn dr. Masznyik pozsonyi theol. tanár jelent meg körünkben. Őszinte s baráti bizalmi beszélgetések közt telt el az a rövid idő, melyet együtt töltöttünk. Kár, hogy a „finis vacationum" csak rövid időt szabott ügyes-bajos dolgaink megbeszélésére. Mindenki sietett hivatása tűzhelyéhez, ki Abaujba, ki Sárosba, ki Zemplénbe, ki Pozsonyba azon szívélyes óhajjal : vajha a gondviselés őrködnék közegyházunk egységes szelleme felett, hogy együttesen, közös erővel üdvös dolgokat mívelhetnénk Urunk-Üdvözítőnk országa felvirágoztatására. Z. O., jegyző. A tátraaljai esperesség folyó évi augusztus 29-ik napján tartotta Nagyszalókon dr. Szontágh Miklós esp. felügyelő és Schönviszner János főesperes ikerelnöklete alatt rendes évi közgyűlését, melyet augusztus 28. délután az esp. gyámintézeti közgyűlés és a gyűlés napján reggel 9 órakor a gyámintézeti instentisztelet Schweizer Jakab, forbergi lelkész szónoklatával előzött meg. A közgyűlést rövid beszéddel a felügyelő úr nyitotta meg, rámutatván a már most ő Felsége által is szentesített zsinati törvényekre, melyek értelmében most először gyűlésezünk és melyek ezen gyűléstől több intézkedést kívánnak. Erre a főesperes ur előadta a nagy gonddal összeállított és az egyházi és iskolai élet minden mozanatára kiterjedő évi jelentését. Ezen jelentés szerint az esperesség lélekszáma 9863-ra apadt. Az összes gyülekezetek készpénzbeli vagyona 67,608 frt. Nagyobb csapások által tetemes kárt szenvedtek Hollólomnicz, Szentgyörgy és Svábócz gyülekezetek, a mennyiben nevezett községek határain jégeső, zápor és árvíz a híveknek földjeit évekre elrontották. Örvendetes eseményként említtetett a mult évi november 13-ikán az új-erdőfalvi leánygyülekezetben lefolyt 100 éves templomszentelési örömünnep. Hagyományok és adományok czim alatt jelentetett, hogy Hollólomniczon néhai Turek Jánosné a lelkészfizetési alapra 16 frtot és néhai özv. Jacke Mártonná 10 frtot hagyományozott. Ugyanott a hivek egy templomi csillárra 243 frtot gyűjtöttek, mely összeghez az Amerikában időző hivek is hozzájárultak. Nagy-Szalókon Loisch Jakab és Susanna 50 frtot az egyházra és 100 frtot az iskolára adományoztak. Azonkívül egy Páter nevű egyháztag 800 frtot es dr. Szontágh Miklós egyházi esperességi felügyelő a paplak renoválására 20 frtot. Svábóczon Mlinár nevü egyháztag egy 200 frt értékű rétet ajándékozott az egyháznak. Uj-Erdőfalván a 100 éves örömünnep alkalmából a hivek nagy része, élükön az espereslelkész és felügyelő, szintén nagyobb-kisebb összegekkel járultak hozzá a templom renoválásához. Az iskolák Szepes-Vághelyen kívül mindenütt rendben vannak. A tanulók száma volt 1286 mindennapi és 491 ismétlő. A tanítók közül Ruman János Krighen meghalt. A kimerítő'jelentés tudomásúl vétetett és az előadó esperes urnák valamint elnöktársának is elismerés és köszönet szavaztatott. A kerületi gyűlésre kiküldettek az elnökségen kivül Székely Gyula alesperes, Bartal Andor lelkész, Kullmann János országgyűlési képviselő és Knieszner Károly megbízó levelekkel ; az esperesség többi lelkészei, valamint Gretzmacher Gyula és Weszter Pál felügyelők jegyzőkönyvi kivonattal. Esperességi számvevőt és ellenőrt Weszter Pál felügyelő személyében választotta a közgyűlés. A törvényszék következőképen alakult: Az elnökségen kivül a lelkészek közül választattak : Meleky András, Bartal Andor, Kallath Károly és Faix Mihály; a világiak részéről: Szakmáry Dónát, Badányi Mátyás és Sponer Andor; a tanítók részéről pedig Horvay János. Számvevőszéki tagokúi az esp. elnökségen kivül Székely Gyula, Weszter Pál és Gretzmacher Gyula lettek megválasztva. Egyúttal az is el lett határozva, hogy a gyülekezeteknek egyforma számadási minták szerint kell a számadásokat vezetni. A Baldácsyanumhoz segélyezés végett ajánltattak özv. Szalagyi Mihályné, Meleky András svábóczi lelkész, Hollólomnicz építkező egyház és Szublechnisz mint missiói pont. A Zsedényi-féle ösztöndíjra ajánltattak Stark Károly, Schweizer Jakab lelkésztanitó és Ambrózy Albert. Felolvastatott a rókuszi egyház kérvénye, melyben a tátraaljai egyházmegyébe való felvételéért folyamodik. A kérelemnek helyt adta a közgyűlés azon föltételek mellett, hogy a rókuszi egyház okmányilag igazolja a VI. sz. kir. városi esperességből való elbocsáttatását és hogy a XIII. városi és tátraaljai egyesült esp. nyugdíjintézetbe az alapszabályok értelmében a reá kivetendő és utána fizetendő összeget be fogja szolgáltatni. Miután még az esperes ur a püspöki körlevelekben már közzétett fontosabb miniszteri rendeletekre felhívta a lelkészeknek figyelmét, a gyűlést az esp. felügyelő ur rövid szavakkal bezárta. A Weszter szállodában volt azután a közebéd, melyen az esp. felügyelő ur kezdte meg a királyra mondott lelkes felköszöntésével a toasztoknak hosszú sorát. F. M.