Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - A zólyomi ev. egyházmegye (Vitális Gyula)

241 működése felett, mint most, ha akar. Már pedig hogy szükség volna éberebb őrködésre, azt D. úr is tanúsítja, midőn a tótokat „kisértésnek nem meri kitenni." Nagy figyelmet érdemel Benka Gy. szarvasi gymnasiumi igazgató úr nyilatkozata is : „a más felől leszármazott, olykor czéizatosan lehozott tanítók némelyike kétes irányzatú s hazafiatlan szellemével mérgezi magyar alföldünk légkörét." Hol volt hát eddig, mit ért a nagy esperesség hatalma, befolyása, ha engedi ezt szó nélkül megtörténni? Érdemes-e a nagyság kedvéért a jó egyházi közigazgatást tovább is nélkülözni? Ha panszlávok miatt nem tanácsos a tót egyházakat külön esperességben hagyni : akker ne azt mondjuk, hogy a mostani nagy esperességet ne oszszuk fel, haneui azt, hogy így vagy úgy oszszuk fel; ne essenek kísértetbe a tótok sem, ne legyen lehetetlen a jó közigazgatás sem. Erre is van mód. Ha például egyik csoportba a békésmegyei egyházak (Szentes, H.M.-Vásárhely,T.-Földvár ezekkel együtt); a másik csoportba az arad-csanádmegyeiek alakulnának esperességgé ; amabban 13 gyülekezet, 18—20 lelkész, 90 — 100 tanító, 95,000 lélek; emebben 13 gyülekezet, 14 lelkész, 16 tanító, 20,000 lélek volna. Mindkettőben a magyarság érdeke szám szerint meg volna védve s a közigazgatás mégis csak javulhatna. Nálam pedig ez marad a döntő érv. Veres József. iiiriii. A zólyomi ev. egyházmegye ez idei rendes közgyűléseit július bó 4—5. napjain tartotta Beszterczebányán. Bár a tárgysorozat több íontosabb kérdést foglalt magában, mégis az érdeklődés a szokottnál — sajnos — észreveketőleg lanyhább volt. Mint rendesen a gyűlések előtt, úgy most is reggeli 9 órakor — júl. 4-én — a papság Ui vacsorával élt, melyet I. Tim. 3. részéből vett igék alapján kifejtett s alakilag és tartalmilag igen szép gyónási sz. beszéd elmondása után Fábry János n.-szalatnai lelkész osztott ki a testvéreknek. A templomból a papok az egyház tanácstermébe gyűltek össze a XXIII. papi értekezlet megtartására, melyet Mockovcsák János főespereselnök az előtérbe lépett egyházpolitikai kérdésekre való utalással nyitott meg. — Megbeszélés tárgyát képezte először is azon kérdés, mit tegyenek az egyházak a tanítók dotáczióját szabályozó uj orsz. törvény azon intézkedésével szemben, mely a tanítók fizetését korpótlékkal szaporítani kivánja, mely kérdést Kuzma Adolf t.-pelsőczi lelkész hozta szőnyegre. Az értekezlet ennek rendezését az egyházmegyei közgyűlés figyelmébe ajánlani határozta. Eszmecserét indított Fábry János n.-szalatnai lelkész a papi hiványok revisiója tárgyában is. — Ez ügyben azonban a zsinat is intézkedett s így valószínűleg a kerületi gyűlés is fog vele foglalkozni, miért az értekezlet várakozó állást foglalt. — Bakay Péter ocsovai lelkész s értekezleti jegyző arra nézve tett javaslatot, hogy a falusi iskolákban a vizsgák már april hó második felében tartassanak meg, mivel a tavaszi munkák beálltával a szülők úgyis sokszor visszatartják gyermekeiket az iskolától. E javaslat az iskolatanács körébe utaltatott. — Az értekezlet megbízta továbbá a főesperest, hogy Szliácson és Borosznón, e fürdőhelyeken istentiszteletek tartása czéljából az illető fürdőtulajdonosokkal lépjen érintkezésbe. — Előterjesztvén az értekezlet számadása, a pénztárosnak a felmentvény megadatott. Bevétel volt 23 frt 30 kr., kiadása 12 frt 75 kr. Vagyona 200 frt 58 kr. Az értekezlet végén Svehla Gusztáv alesperes a testvérek nevében melegen üdvözülte a főesperest s küszöbön álló házasságához Isten áldását kérte. Az értekezlet végeztével közös ebéd következett a „Kék Golyó"-hoz czímzett nyári vendéglőben, mely alkalommal a Borosznón üdülő Sárkány Sámuel püspök ő méltóságához a papság hódoló üdvözletét küldte s ennek tolmácsolására a főesperest kérte fel. A délutáni órákban — ismét az egyház tanácstermében — folyt le az egyházmegyei özvegy-árvasegélyegylet közgyűlése. Tudomásul vétetett a főespereselnök jelentése, hogy a pénztár szabályszerűen átadatott a z.-lipcsei lelkész kezelésébe s egyúttal tudatta, hogy a számvizsgáló bizottság beadta lemondását. Az uj számvizsgáló bizottság tagjaiul választattak Mockovcsák Ján. főesperes és Csipkay Kár. egyházm. felügyelő elnöksége alatt a lelkészi karból Thebusz János zólyomi, Kovács Dániel f.-lehotai, Lukács Pál libetbányai lelkész, az egyházi felügyelői karból Lehotzky Nándor, a tanitói karból Trompler Ernő beszterczebányai és Gosztonyi Lajos libetbányai tanító. Jegyzője megmaradt Hurtay György osztrolukai lelkész. Az intézet mult évben 19 egyént segélyezett 1253 frttal. A nyugdíj évi összege 76 frt, az özvegyek számának növekedése miatt ismét kevesebb, mint a mult évben. A Grenczner-féle alapból 6 lelkész-özvegy 187 frt segélyt nyert. Azonkívül a beszterczebányai helyi nyugdíjintézetből 4 fél 344 frtnyi nyugdijat élvezett. Az intézet alapszabályainak a változó viszonyokhoz mért átalakítása már előbb kimondatott, az e czélból kiküldött bizottság utasíttatott, hogy munkálatát a jövő évi közgyűlés elé terjeszsze be. Tekintettel pedig a tőkék mai versenyére s azon körülményre, hogy a kormány a törvényes kamatláb leszállítását kilátásba helyezte, a közgyűlés az igazgató választmányt felhatalmazta, hogy 7 illetve 6%-os kölcsönökre kiadhatja az intézet tőkéit, sőt amortizácziós kölcsönöket is adhat. Örvendetes dolog, hogy a papözvegyek segélyezését szolgáló Grenczneralap növekedése kedvezőbbé válik, a mennyiben az egyházak megígérték támogatásukat. Az özvegy-árva-segélyegylet közgyűlését kellett volna követnie a gyámintézeti közgyűlésnek, mely azonban, mivel az összes egyházak még be nem küldték volt adományaikat — elhalasztatott. Másnap — júl. 5-én — reggel 9 órakor Csipkay Károly alispán, mint egyházmegyei felügyelő és Mockovcsák János főesperes társelnöklete mellett kezdődött az egyházmegyei közgyűlés, mely nem a tanácsteremben tartatott meg, mint hirdetve volt, hanem a templomban. A változtatás azonban cem mondható szerencsésnek, mert egyrészt az akusztika