Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - A nagy-geresdi egyesség

21 valamely egyházi szolgálatot tett vala, p. o. kit és mikor keresztelt, kopulált és tenetett; azok közül mindezeket, a szükséges rubrikák és dátumok szerint a maga ekklézsiájának anyakönyvébe beirja, azután pedig annak kivonatát, az illető anyaekklézsia prédikátorának múlhatatlanul s minél előbb küldje be, ez pedig mindazokat tüstént, ha mindjárt időközben az anyaekklézsiába utóbbiak vezettettek volna is be, az ő ekklézsiája anyakönyvébe bevezesse, ide értvén még az elegyes házasságból származott, de az ő confessiójára tartozandó kisdedeket is. Ha pedig a szükség esetében akármelyik hittartású lelkiatya keresztelne, tehát az illető anyaekklézsia prédikátora azon plébános úrtól a keresztelő czédulát kikérvén, vagyha az azt kiadni nem akarná, az illető bizonyságokat s bábát kikérdezvén, azon kisdednek keresztelését a maga anyakönyvében pontosan beirja, hogy a maga helyén teendő immatriculálá9 semmi esetben el ne múljon. 5) Az elegyes házaspárak összeesküdtetésére nézve a két confessióra tartozó mindenrendű ekklézsiákban állandó rendtartás legyen ez : Hogy mindenkor a menny asszony confessióján levő lelkipásztor vigye véghez a copulatiót ama régi canon szerint : Ubi sponsa, ibi copula. Ehhez képest, midőn a vegyes házassági esetekben az egyenetlenkedők vagy együtt nem lakóknak egyházi összebékéltetése vagy megintése lészen szükséges, ez a panaszlott felet illető s helybeli predicatorja által történjen és próbáltasson meg. 6) Ha valamely beteg, kinek ott helyben lelkipásztorja nincsen, a másik confession levő s ott helyben levő predicatort magához noeghivandja, köteles az azon meghívásra a betegnél megjelenni, azzal imádkozni, annak lelki vigasztalást nyújtani, sőt a betegnek nyilvánosságos kívánságára neki az uri szent vacsorát is annak ősi hitének rítusai szerint kiszolgáltatni; evangelikus betegnek, ha úgy kívánja, ostjából (mely végre ostját házánál tartson), reformátusnak rendes kenyérből, szoigalmatosan vigyázván a lelkipásztor, hogy az erőtlen lelkek valamely szertartással, a melytől idegenek, meg ne botránkoztassanak. 7) Midőn a református predicator evangelikus halottat temetend, temesse azt a reformátusok szokott módja szerint és viszont az evangelikus predicator a református halottat temesse az evangélikusok szokott módja szerint, semmi idegen szertartást abba nem elegyítvén, minthogy a predicator urak olyan vallásos szertartásoknak, melyeket nem is mindegyik tud, gyakorlásába nem ereszkedhetnek, hasonló módot követvén el az iskolamesterek is. 8) A mely helységben mind evang. mind reform, predicator van, temesse mindenik a maga részére való halottat, ha mindazonáltal egyik predicatornak betegsége vagy távolléte miatt a másik predicator hivattatna meg, az a maga szertartása szerint a halottat temesse el; ha pedig a halottnak atyafiai a helybeli mindakét predicator urakat meghívnák, mindaketten is meghivattak, a halott felett predicalhatnak. Ugyanazon esetben, midőn egy helységben mind evang. mind reform, predicator van, a vegyes házasságokból származott gyermekeket, a fiakat ugyan az atyának, a leányokat pedig az anyának confessióján levő predicator tartozik rendesen megkeresztelni. 9. Az életben békességesen együtt lakók porainak ugy azon temetőben együtt s elegyesen való temetését, az evangyeliomi szeretet is ajánlván, a temetők elkülönöztetése helyben nem hagyathatik, s e végett a két felekezetek által közösen felállítandó kertekben, mindenik felekezet olyan gyászemiékjeit tehet a sirhalmokhoz, a minéműt az ő confessiója, sorsosinak ősi szokása kiván, a reformátusok fejfát vagy fejkövet, az evangélikusok keresztet. 10. A két confessióra tartozó hívekből álló praeorantialis helyeken, köteleztetik a praeorans, mind a két részen lévő filiálisták halottjai feljegyzését rendesen vezetni, és azt annak idejében rendesen az anyaekklézsia predicátorához rendesen beküldeni. 11. A reform, praeorans, az illető evang. predicatortól és esperestől, s viszont az evang. praeorans, az illető reform predicatortól és esperestől, kik a hittudomány tanítására, s a halottak feljegyzésére s praeorantiákban felvigyázni tartoznak, a hivatal határiban törvényes függésben lenni köteleztetik. 12. A mely helyeken mind a két félnek nemzeti iskolája vagyon, ott az egyik iskolabeli tanitó, a másik confessióra tartozó gyermekeket, predícatorjainak Írásbeli engedelme nélkül be ne fogadja, és ha e nélkül is a szülők vagy nevelők, a más confessióju gyermekeket oda bevinnék, a maguk confessióján levő tanítónak rendes fizetését is tartoznak megadni, Egyébiránt megengedtetik, hogy az ilyen akár helybeli akár máshelyről való kisebb idejű ta nulók, ha szinte vagyon is a magok confesszióján ugyanazon egy helyben nemzeti iskolájok, a másik confessióra tartozó iskolába, minden megszorítás nélkül beadattathassanak. 13. A nagyobb iskolákban, u. m. collegiumokban, lyceumokban, gymnasiumokban, akár nyelvet, akár egyébb tudományokat tanuló s másik confessióra tartozó ifjakat, valamint hogy az ő confessiójuk miatt, kevésre nézni, vagy megvetni (a szegényeket pedig általában, ha különben érdemesek, az alumnium vagy stipendiumok téteményéből kirekeszteni) nagy szerencsétlenség volna, úgy azokat az ő confessiójuktól, akármely uton módon idegenitteni, és a másikhoz téríteni igyekezni, az alábbi s a tanítókra is kiterjesztett büntetés alatt tilalmaztatik. C.) A fizetés és szolgálatbeli tartozásokra nézve. Az egyházi tartozásoknak vagy az úgynevezett praestatioknak négy külömböző nemeik vannak. 1. A templomnak, parochiának, oratóriumnak, iskolának és ezekhez tartozandó épületeknek felépítése, fentartása s időnkint való igazittatása. 2. Az egyházi szolgáknak készpénz és gabonabeli, más naturalekből álló rendesen kiszabott fizetése. 3. A stóla fizetések. 4. A gyalog és szekeres munkák, mint : szántás, vetés, kaszálás, kapálás, gyűjtés, aratás, hordás, trágyázás, fahordás és más célokra kívántató szekerezések. A első pontra nézve. Ámbár ugyan első tekintettel igazságosnak látszana : hogy az egyik confession levő hivek, a másik részen levő atyafiak templomát, oratoriumát, iskoláját (a magok lelki céljaikra használván) azon épületeknek mind felépítésébe, mind kiigazításaiba, az igazságos mértékszabââ szerint részt vegyenek; minthogy azonban, ugyanazon filiálisták, kik az ilyen s más confessión lévő helybeli templomok, s iskola hasznavételében részesülnek, magukat is a tulajdon