Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Külföld - Interkonfesszionalizmus római katholikus világításban

210 fölső leányiskola az alapító czéljának megfelelően, egyháziasan és a kor kívánalmai szerint neveli a női ifjúságot. Nagyszombat. A nagyszombati evang. egyház június hó 25.-én lélekemelő ünnepélyt rendezett. Egy kegyes úrnő Truszik Jánosné szül. Posch Lujza, a mint azt a kápolna falába helyezett fekete márványtábla hirdeti : „Isten dicsőségére, feledhetetlen emlékű szülőinek emlékezetére s a nagyszombati evangelikus egyház épülésére" egy kápolnát építtetett a várostól kissé távol fekvő temetőben. A kápolna rövid időn felépült s mintegy 4500 írtba került. A kegyeletes építmény gót ízlésben van tartva, belül csaknem a tető éléig érő ívvel, oltárral és chórussal, kivül toronynyal s benne egy kis haranggal. Ennek a szép ajándékon élvezett lelkiörömnek, illetve a kápolna fólszentelésének volt a mult vasárnap délelőttje szentelve. A hivek a paplak előtt gyülekeztek s reggeli 8 7

2 óra után a helyszínére indultak. A temető közelébe érve megcsendült a kis harang. Száznyolczvan év után az első evangelikus ércznyelv, melynek körirata: „Feltámadunk!" jelzi nemcsak a lélek, hanem a sokat üldözött, három izben is végkép kiirtott nagyszombati egyház feltámadását. A kápolna ajtaja előtt a helybeli felügyelő, Kalenda János a hasonlóan a helyszínén megjelent polgármesterhez intézett szavaiban a vallásfelekezetek közti békét s egyetértést hangsúlyozta. „Evangelikus egyházunk, úgymond, nem keresi a válaszfalakat, hanem inkább a kapcsokat, melyek a külömböző vallású polgárokat a szeretetben összekössék. Adja Isten, hogy e műtárgy és ez az ünnepély is megerősítse ezt a kapcsot." S ezzel a kápolnát a hatóság és a váro3 közönségének oltalmába ajánlotta. A polgármester barátságos jóindulattal mondott válaszában hangsúlyozta, hogy azok az idők régen elmultak, a mikor valakit hitéért üldöznének. 0 is örül, hogy a város egy ily ékes műtárgygyal gazdagabb lett. Isten tartsa a művet, s a város nevében szívesen igér óltalmat. Most a felügyelő ntiszt. Rásó Mihály alsó-szelii lelkész és esperes úrhoz fordult és kérte, hogy a kápolnát felnyitni és lelkésztársaival tdő Schönwieszner Kálmán szentgyörgyi és Farkas Gejza helybeli lelkészekkel rendeltetésének átadni szíveskedjék. Egy alkalmas antifona eléneklése és a bar válasza után, mondott alesperes úr a kápolnát az alapító unokája Truszik Józsa hajadon által odanyújtott kulcscsal megnyitotta, mire a közönség hármoniumjáték kíséretében a kápolnába özönlött. A kápolna 50—60 személyre lévén számítva, természetesen a jelenlévők nagy része a nyitott ajtón kivül maradt. Az istentisztelet a helybeli egyházi dalkör dicséretre méltó közreműködése mellett következő programmal tartatott meg: 1. Kápolna megnyitás. 2. Ének: Ha Krisztus maga oltalma stb. 3. Üdvözlet. Ima Textus olvasás. 4. Ének : Bár gúnyolja a hitetlen stb. 5. Beszéd magyar nyelven. Tartotta Rásó Mihály. 6. Karének német nyelven : Wir loben Dich stb. 7. Beszéd német nyelven: Tartotta Schönwieszner Kálmán. 8. Ének tót nyelven : Po nemnohych dnëch (két vers). 9. Beszéd tót nyelven. Tartotta Farkas Gejza. 10. Responsorium németül: Dies ist der Tag, den der Herr gemacht. 11. Felavatás. 12, Okmányfelolvasás. 13. Áldás. 14. Záró ének : Mit unserer Macht ist Nichts gethan. Hogy mennyire háládatos dolog egyházi énekkarokat szervezni, azt főkép ily alkalmakkor hálásan kell elismerni, Helyenkint a kar rövid éneke sokkal megragadóbb bármily hosszú szokásos éneknél. De figyelmeztetjük az ily ünnepek rendezőit, hogy gondoskodjanak arról, hogy az előadott darab szövege a közönség kezében legyen, hogy a közönség mintegy átélje, átérezze a darab tartalmát is. A fungáló lelkészek a fentirt sorrendben tartották mpg magyar, német és tót beszédeiket. A kápolna felszentelése s azon okmány felolvasása három nyelven, melynek eredetije örök emlékezetnek okáért a kápolna falába előre beíalaztatott, szintén mozzanatai voltak az ünnepélynek. Az elmondott áldás után az egyház megemlékezett elhúnyt s a temetőben nyugvó jóltévőiről, s koszorút helyezett az alapító szülőinek, kiknek szellemében cselekedett az alapító, továbbá az alapító férjének, a nagy jóltevőnek, Reis che 1 Károly sírjára. Megkoszorúzta volt lelkészének, Steltzer Károlynak és Szulovinyi Máriának sírjait, mely utóbbi 4000 frtnyi alapitványnyal lehetővé tette a temető körülkeríttetését. Temetőnk, a mi a diszt és rendet illeti, városunk egyik ékessége, melynek emeléséhez most már a kápolna nagyban fog hozzájárulni. A kápolna alatti sírboltban az alapítónak szülői, férjének hamvai nyugosznak s egy hely van fentartva az alapító számára is. Az oltárképet Richter Zsigmond egyháztag, festőművész szívességből festette. Az ünnepély a legszebb rendben s felette épületes módon folyt le, s emlékezete eltörülhetlenül bele lesz vésve a közreműködök, hivek és minden résztvevők szivébe. Isten áldása lebegjen a helyen, a hol a kegyes lelkek nyugodnak. Isten tartsa sokáig a kegyes alapítót s adjon szeretett egyházunknak minél több oly buzgó tagokat, a kik az alapító nyomdokait kövessék. „Bizony mondom néktek, valahol ez egész világon prédikáltatik az evangyéliom, a mit ez én velem emlékedék, az is hirdettetik az ő emlékezetiért !" Máté 26, 13. —ZSXÍMXB'R 11 ¥ 11 B. Interkonfesszionaliznius római katholikus világításban. A bécsi biborosérsek Dr. Gruscha elrendelte, hogy a nép- és polgári iskolákban a tanítás kezdete előtt és végeztével a Miatyánkot és angyali Üdvözletet imádkozzák a gyermekek s az imádság elején és végén keresztet vessenek. A kerületi és tartományi iskolatanács a kultuszminisztériumhoz kérdést intézve, e helyről is az érsek kívánságának megtelelő intézkedést vett. A bécsi iskolák interkonfesszionálisak s így a bíboros úr fellépése a többi egyházak megtámadását jelenti. Az ágostai hitv. evangelikas egyházközség presbyteriuma óvást fog beadni ezen intézkedés ellen s felhívja az egyházi főtanácsot és a zsinatot, hogy védelmezze meg az evangélikusok jogát. E lépés annál is szükségesebb, mert Marolly evang. lelkész a kerületi iskolai tanács közgyűlésében odanyilatkozott, hogy ő az evangelikus gyermekeket oly hiteró'söknek tartja, hogy a római kath. imádságtól nem