Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - Domony (Kiss Péter)

202 ságosabb időkben is mindenkor megtudta találni a helyes eszközöket keresztyén evang. anyaszentegyházunk jogainak egész mai napig épségben való megőrizésére. Ily férfiaink közül, kiket már nekünk is volt és van szerencsénk sokat ismerni, már többen, ugy világi mint egyházi részről — dicső küzdelmeik után, nagy fájdalmunkra ! — korán elnyugodtak az Urban, a történet szép feladata lesz emlékezetre méltó tetteiket az utó&or számára feljegyezni: sokan meg lassanként kiöregednek, jól kiérdemelt nyugalom után sovárogva, hely őket ifjabb erőktől elfoglalva gyengülő szemeikkel bizonyára csak szíves örömest látnák. Ily helyzetünkben, mely nem épen vigasztaló, kétszeres kötelességünk a jeles ősök, elődök nyomait követő fiatalabb erőket megismerni, nekik tért nyitni, törekvéseiket méltányolni, őket nemes szándékaik s elhatározásaikban megerősíteni. E semmi ellenérvet nem tűrő, erős meggyőződés vezérelt engem csak, midőn Radvánszky János báró magvas beszédét, — melyhez csak nagy kéréssel jutottam, — elküldeni szerencsém van, azon forró óhajtással, vajha lehetséges volna azt nagybecsű lapjában közzé tenni, és igy számos tisztelői közös örömére megörökíteni annál is inkább, mert e beszéd hű tükre az ő jó szivének nemes gondolkozásának, ev. egyházunk iránt meleg érdeklődésének, s annak jelenlegi helyzetére nézve minden irányban való helyes tájékozottságának. E jeles beszédet június 4-én mondotta el a főúri szerző Domonyban egyházfelügyelői székének elfoglalása alkalmából megtartott első egyházi közgyűlésen. Igen tisztelt Egyházközségi közgyűlés ! Midőn mint ezen Egyházközségnek immár beiktatott felügyelője e társelnöki helyről első alkalommal szót emelek, mindenek előtt is kötelességemnek ismerem, hogy az igen tisztelt Egyházközségnek az irántam nyilvánult megmegtisztelő bizalmáért legőszintébb köszönetemet nyilvánítsam. Ámbár nem lévén tagja ez egyházközségnek, mintegy idegennek tekinthetném is magamat, de tekintettel arra, hogy az egyes egyházközségek csoportosulása s társulása képezik a magyarországi egyetemes ág. hitv. ev. egyházat, a mely maga köré egyesíti az összes egyházközségeket, nem áll fenn azon eset, hogy a külömböző egyházközségek hívei kölcsönösen egymással szemben idegenek legyenek : sőt mint egy családnak tagjai testvéries kapocs fűzi azokat egybe. Ez alapon tehát én sem vagyok itt idegen s szerencsésnek érzem magamat, hogy a domonyi egyházközséggel szorosabb kapocs fog a jövőben egybe fűzni. Meghajolva tehát az irántam nyilvánult bizalom és felhívás előtt, készséggel fogadom el a reám ruházott felügyelői állást s kötelességemnek fogom ismerni, hogy az elvállalt hivatalnak tőlem telhetőleg meg is felelhessek. Megvallom, hogy ez esetben némi tekintetben elfogultság érzete lep meg, mert azon aggály lebeg előttem, hogy nem lakván az egyházközség kebelében, hivatalom betöltésénél nem-e fog ezen körülmény nehézségeket okozni s esetleg az egyház javára hátránynyal járni ? Bár fennáll ez esetben aggályom jogosultsága, de nem akarván a bizalom előtt kitérni, azon meggyőződés által vezéreltetve, hogy a nehézségek leküzdése kötelesség, örömmel lépek be tehát én ís egyházam szolgálatába, hogy legalább mint egyszerű napszámos munkálkodjam egyházunk épületének fentartásán, melynek alapját elődeink buzgó kitartással s önfeláldozáss a 1 lerakták és felépítették ; szabad legyen azonban reménylenem, hogy a távollétem okozta körülménynyel szemben az igen tisztelt egyházközség szíves elnézésével lesz szerencsém találkozhatni. Hivatalba való lépésem által az egyházközséggel szoros összeköttetésbe lépek s tekintettel, hogy törvényeink értelmében megadóztatható az egyházközségben nem vagyok, hogy tehát legalább némi tekintetben hozzájárulhassak én is ezen egyház pénzügyi fejlesztéséhez bátor vagyok ez alkalommal 200 frtot az egyházközségi pénztár rendelkezésére bocsátani oly célból, hogy ezen összeg kamataival együtt egy a jövőben az egyházközség által esetleg létesítendő toronyóra költségeinek részbeni fedezésére fordíttassék. Az egyházközség ügyeinek rendezett volta nagy horderejű; erre tehát hivatalom hatáskörén belül, kiváló figyelmet fordítani kötelességemnek fogom is» merni, ez kihatással bír összegyházunkra is, egyházunk szervezetének éltető szálai ugyanis az egyházközségből indúlnak ki, innen nyervén az erőt a fejlődésre és gyarapodásra, hogy pedig egyházunk szervezete itt hazánkban jó alapokra volt fektetve, tanúsítja ezt századokon át való fenállása, gyarapodása és fejlődése. A régi alapokra fektetve lettek, megalkotva az imént megtartott zsinaton egyházi törvényeink, melyek immár most legfelsőbb szentesítés által jóvá is lettek hagyva. Mint mondám a régi alapokon nyugvó, de a kor fejlődéséhez képest a felmerült igényeknek megfelelő törvényeink vannak ezúttal, melyek egyházi közigazgatásunkra vonatkozólag biztos támpontot nyújtanak. Lényegesebb reformok alkottattak a pénzügy terén is, s bár ezek életbe léptetése újból igénybe veszi az egyháztagok áldozatkészségét; mindamellett ezeknek létesítése szükséges kellék volt, mert lényeges horderovel bír létérdekünkre azon körülmény, hogy egyházunk a jövőben pénzügyi tekintetben is biztosabb alapokra legyen fektetve. Egyházi törvényeink szabályozzák s megállapítják az egyházi hivatalok hatáskörét, ezeknek lelkiismeretes és fontos betartása mellett fogok igyekezni hivatalom betöltésénél eljárni, szabad legyen azonban reménylenem, hogy működésem alatt az igen tisztelt egyházközség nagybecsű támogatásában lesz szíves engem részesíteni : törekvésem leend mindenkor, hogy az irántam nyilvánult bizalmat, melyet ezúttal előlegezettnek tekinthetek csak, a jövőben ki is érdemeljem sőt azt fokozzam és fejlesszem, s a Tdő lelkész űr, igen tisztelt elnöktársam, szíves közreműködését kérve, reménylem, hogy együtt működésünk az egyház javára sikeres és üdvös leend. Midőn őszinte köszönetemnek még egyszer adnék kifejezést, magamat továbbra is az igen tisztelt egyházközség szíves s jó hajlamaiba ajánlva a gyűlést ezennel megnyitottnak nyilvánítom. Tót-Györk, 1893. jún. 19.-én. Közli: Kiss Péter, tót-györki lelkész. Egyházi hangverseny Sopronban. A bécsi evang. énekegyesület, mely minden tavaszszal rendez egy