Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Czikkek - Az állami anyakönyvvezetés (Sass Béla)

Tizenegyedik: évfolyam. 25. szám. Pozsony, 1893

. évi Junius 24-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. r Előfizetési ár: Egész évre . . 12 kn félévre . . « » negyedévre . 3 „ Egy.szám ára: 24 flr. V. J yVl EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TIRSZTYÉLSRSZZKIY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 14 flr. többször közölve 10 flr. Bélyegdij : kiilön 60 flr. Tartalom: Az állami anyakönyvvezetés. (Sass Béla.) — Ifjúsági énekeskönyveink. (Payr Sándor.) — Újságolvasás közben támadt gondolalok (L)oleschall Lajos.) — Irodalom. — Belföld. — Vegyesek. — Pályázatok. As állami anyakönyvvezetés. Az úgynevezett egyházpolitikai kérdések, melyek a legújabb időben oly gyors egymásutánban felmerülve az egész művelt magyar társadalmat forrongó izgalomban tartják, egyházunkat is oly közelről érintik, hogy szinte a lehetetlenséggel határos azokat egyházunk részéről szó nélkül hagyni. És mégis — bár az ügynevezett egyházpolitikai kérdések már jó ideje napirenden vannak, egyházi lapunkban e tekintetben érdemleges felszólalás nem történt. Máshol már megbeszélték ezeket a kérdéseket, csak mi vagyunk felőlük annyiféle véleményen, a hányan vagyunk. Vártam, hogy csak majd hozzászól valaki érdemlegesen is a felmerült kérdésekhez, de nem szólt hozzájuk mind ez ideig senki. Ha senki sem szólt, szólok én, és pedig szólok az állami anyakönyvvezetés mellett és azt állítom, hogy az állailli könyvvezetés 1) jogos, 2) súlyos terheket vesz le a lelkészek vállairól és 3) legfőképen pedig függetlenséget biztosít egyháznak és tisztviselőinek az állammal és tisztviselőivel szemben. 1) Az állami anyakönyvvezetés jogos, mert csak jogában áll az államnak polgárainak létszámát nyilvántartani. Vagy nem ? A legegyszerűbb egyesületnek sem vonják azon jogát kétségbe, hogy tagjainak számát nyilvántarthassa, annál kevésbé lehet az államnak ugyanezen jogát kétségbevonni. Es mégis számosan vannak, kik az államot ezen legnagyobb testületet, ezen világos és senki által kétségbe nem vont joga, sőt kötelessége megvalósításában akadályozni akarják. Mi jogon? Ki akadályozhatja az államot abban, hogy üdvösnek látszó intézkedéseit megvalósítsa vagy tilthatja meg az államnak, hogy polgárainak neveit, létszámát, népesedési mozgalmait nyilvántartsa? Talán a dunáninneni egyházkerület négy egyházmegyéjének esperességi rendkívüli közgyűlései, melyek az „ezen testvéreknél megszokott egyhangúsággal kimondották az úgynevezett egyházpolitikai egyházprogramm helytelenítését, melyek ő Felségéhez és az országgyűléshez felterjesztések készítését, sőt a fellépés nyomatékossága érdekében kívánatosnak Ítélik egy rendkívüli kerületi gyűlés tartását, hogy így a dunáninneni kerület szembeszálljon az egyházkormánynyal ?" — Azt hiszem, nem ; mert az államnak ezen fontos joga, sőt kötelessége gyakorlásában nem akadályozhatja senki. Az állami anyakönyvvezetés ellen azt hozhatná fel valaki érvül, hogy az anyakönyvek vezetése régtől fogva az egyház joga, de egyszersmind kötelessége is volt. Fontos érv az állami anyakönyvvezetés ellen az a tény, hogy az anyakönyvek vezetésének joga régtől fogva az egyházat illette. Ezt senki kétségbe nem vonja, valamint azt a tényt sem, hogy általános érvényű és hitelességű anyakönyveket régtől fogva egész a legújabb időig csak az egyház vezetett; továbbá azt sem, hogy az anyakönyvek vezetése feltalálásának dicsősége az egyházat illeti. Úgyde „az által, hogy az állam hivatásából kifolyólag és kötelességéhez képest állami anyakönyveket létesít, legkevésbbé sincs érintve a vallásfelekezetek azon joga, hogy az egyházak anyakönyveiket továbbra is vezethessék." Az állami anyakönyvvezetés az egyházat ezen dicsőségtől és ezen jog gyakorlásától megfosztani nem fogja; az állam az egyház ezen dicsőségén és jogkörén csorbát ejteni a világért sem akar. Dicsekedhetik az egyház találmányával és vezetheti auyakönyveit az állami anyakönyvvezetés behozatala után is épúgy mint annak előtte. Miért zúdulnak fel mégis oly sokan az állami anyakönyvvezetés behozatala ellen? Azért talán, mert az állam az egyház találmányát utánozni akarja? Utánozta azt már minden egyes testület, mely tagjairól nyilvántartási jegyzéket vitt. Vagy azt akarja az egyház elérni, hogy az anyakönyvvezetés kizárólag az ő joga legyen? Miért nem kért az egyház az anyakönyvvezetésre szabadalmat, akkor nem utánozhatná az ő találmányát senki. Mivel az