Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - Jelentés egy fegyelmi eljárásról

jának heves szavakban is kitörö megbotránkoztatására*) adtak alkalmat. Az által már most, hogy Önök egész magukviselete által az akadémiát compromittálták, annak hivatalos nyelvét desp^ctálták s végre a soroló bizottság egyes tagjait egyenesen . megbotránkoztották : a theol. akadémiát, mint alma materüket mélyen megsértették, annak jó hírnevét elhomályosították s így arra kényszerítették, hogy Önök ellen fegyelmileg járjon el s Önök ellenében Ítéletet hozzon, a melynek alapján kötelességem — mindenek előtt Önöket a leghatározottabban és legkomolyabban megdorgálni s egyszersmind kijelenteni azt, hogy ezen Önöket tápláló anya legalább anyagi táplálékától, itteni létük egyik íőfeltételétől megfosztja. A tanári kar, mint fegyelmi hatóság azonban külömbséget tett ezen utóbbi büntetés kiszabásánál, a mennyiben András Pált, aki akadémiánkat comprommittálta ugyan, de a közös hadseregi tiszt felszólítására a magyar nyelven esküvők csoportjához átment — csakis ezen folyó tanéven fosztja meg csakis az ösztöndijaktól ; ellenben Pelikan Jánost és Bodnár Gyulát, kik mind a három vétséget elkövették, egyszer s mindenkorra mindennemű jótéteménytől (ingyen alumneumi asztal, convictus és ösztöndijak) megfosztja. — András Pál büntetésével sújtja az Ítélet Chorvat Kristófot, akadémiánk eddigi örömét és büszkeségét is, a mennyiben Ön — Bodnár irányáéit felelőssé tétetvén — kijelenté, hogy „ő (Bodnár) ölembe hullott, én csakis simogattam" s ezzel a nemzetieskedő törekvéseknek ápolójaként bebizonyította magát. Végre pedig hangsúlyozom azt, hogy theol. akadémiánk, amint az egyháziasság és épülés érdekében az anyanyelvek ápolását kívánja: ugy egész határozottsággal s nyíltsággal a magyar nemzeti culturális törekvésnek szolgálatában tudja magát. Valamint egyetemes egyházunk mindég egynek tudta magát a magyar nemzeti szellemmel: ugy akadémiánk is, mint ezen egyetemes egyháznak intézete — természete alapján csakis ugy oldja meg missióját, ha rgy részt teljes erejéből egy protestáns, a magyar nemzeti szellemtől áthatott magyar theol. irodalom létesítésében is közreműködik, s másrészt mind azon törekvéseket — nyilvánuljanak azok szó vagy tettben — a melyek ezen magyar nemzeti törekvéssel ellenkeznek — a maga köréből kizárja. Ezéit is a theol. akadémia tanári kara, mint fegyelmi bizottság Önök előtt, a kik már részben erre különösen is lettek figyelmeztetve — kijelenti, hogy ezentúl ily törekvéseknek szó vagy tettben való nyilvánulása — az illetőknek azonnal való kizáratását eredményezi. — Hallgassák meg ezek után a tanári karnak, mint fegyelmi hatóságnak Ítéletét: A tanári kar a kiküldött vizsgáló bizottság által felvett s felolvasott jegyzőkönyv adatai alapján meggyőződve arról, hogy: 1. Pelikan János és Bodnár Gyula — noha beismerésök szerint ugyan tüntetni nem akartak a valóságban azonban a magyar nyelv ellen mégis tüntetve az akadémia jellegével adott magyar nyelvet, mely az állam nyelve is, despektálva magoknak a sorozó bizottság némely *) „Szégyeljék magokat" „Das sind Panslawn", hangzott a bizottság részéről. tagjainak megbotránkozása mellett — a mi eddig theologusoknál nem fordult elő — követelték tót nyelven s tették is le a katonai esküt, feledve, hogy mint magyar tannyelvű akadémiának theologusai élvezik a katonai kiváltságot s nem törődve azzal, hogy magaviseletük által az akadémia törvényei 76. és 82. pontja értelme szerint „homályt vetettek az akadémia jó hírnevére" s pályatársaik közt „a rendet és békét megzavarták," 2. András Pál és Chorvat Kristóf pedig, mint a kik már Pelikan Jánossal együtt a mult évben*) (1892. febr. 12.-én) is Ígérték, hogy hazafias tekintetben korrekt magatartást tanúsítanak a jövendőben, most meg mégis újra compromittálták magokat ; András a sorozásnál, Chorvat pedig, mint a magyar állameszmével ellenkező szláv nemzetieskedő érzelmeknek ápolója mind a négyet vétkesnek s az akadémia törvényei 85. rájok való alkalmazásával büntetésre méltónak találva, kimondotta, hogy: a) Pelikan János s Bodnár Gyula megdorgáltatnak szóval az igazgató által és jegyzőkönyvileg a tanári kaihatározatából súlyosbítva a jótéteményektől egyszersmindenkorra való megfosztással; b) András Pál és Chorvat Kristóf ugyanígy megdorgáltatnak súlyosbítva a f. tanévi ösztöndíjaktól való megfosztással ; c) valamennyinek pedig kijelentetik, hogy ezentúl a magyar nemzeti érzületet sértő magaviselet tanúsítás esetén az intézetből kizáratnak." Az ügy így elintéztetvén: alma materünkbe az elűzött nyugalom visszatérhetett. ! t i f 111 ÜL — Eperjesi kollégium. A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerület és az eperjesi kollégium pártfogósága között létesült megállapodás szerint szervezett 24 tagból álló igazgató választmány f. június hó 1. és 2. főtiszt. Zelenka Pál püspök és Dr. Schmid Gyula urak ikerelnöklete alatt tartott ülésén véglegesen megállapította a kollégium szervezeti szabályzatát s megválasztotta a tisztviselőket. Kollégiumi igazgató: Hörk József, theologiai dékán: Mayer Endre, jogakadémiai dékán: Dr. Horváth Ödön, fogymnasiumi igazgató : Ludmann Ottó, tanítóképzői igazgató : GamaufGyörgy, jegyző és levéltáros : Dr. Szlávik Mátyás, kollégiumi pénz- és könyvtáros: Flórián Jakab, tápintézeti gondnok: Mayer lett. — A jogtanárok fizetése 200 frttal emeltetett. — Egyetemes evang. egyházunk ezen „hegyen épített városa" fejlődésének uj korszakába lépett. Adja Isten, hogy jövője még dicsőségesebb legyen, mint múltja. — A magyarhoni ág. h. ev. egyetemes egyház theol. akadémiáján a szakvizsga Méltóságos és Főtisztelendő Baltik Frigyes püspök elnöklete alatt f. hó 19. és *) A mult évben ugyanis az akadémia hallgatói között fölmerült hasonló természetű dologban kellett volt a tanári karnak eljárnia, a midőn azonban az egész ügy általános és kölcsönös kibéküléssel s hazafiúi korrekt magatartás Ígéretének kijelentésével végződött. A tanári kar még most is élénken emlékezik a befej'zo aktus léleknyugtató és emelő pillanatára, — s eljárása mégis egyfelől üldözésnek vétetett, másfelől meg — nézve ez ujabb esetet — siker nélkül valónak látszik.