Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - Zsinatunk negyedik ülésszaka

152 Vajda Péter, granitszobrának közelében emelkedik. Legyen áldott emléke s örök ama fényes elismerés, mely a boldogúltnak érdemes nevéhez fűződik ! * * * i i ü F

11 Zsinatunk negyedik ülésszaka. Előértekezlet május hó 3-án d. u. 4 órakor. Az előértekezlet, mely Péchy Tamás és Karsay Sándor püspök elnöklete alatt tartatott, a napi rendet állapította meg. E megbeszélt napirendnek legfőbb tárgyát : a királyi szentesítést nyert zsinati törvények kihirdetése s a törvények életbeléptetésének kérdése képezte. Közgyűlés május hó 4-én d. e. 10 órakor. Zsinatunk negyedik ülésszakát Péchy Tamás nyitotta meg rövid üdvözlettel. Utána Karsay Sándor püspök mondott magasztos hangú imát, hálát adva a kegyelem istenének, hogy a felkent uralkodó atyai szivét hajlandóvá tette a letárgyalt zsinati törvények szentesítésére. Áldást kért a királyra, a hazára, a kormányra és az egyházra. Napirend megkezdése előtt az elnökség jelenti, hogy Nádosy Kálmán, Breznyik János ésTrsztyénszky Ferencz zsinati képviselők előbbi másoldalu elfoglaltsága, az utóbbiak betegségük miatt elmaradásukat kimentették, mit a zsinat sajnálattal és részvéttel tudomásul vett. Faj nor István pedig jelentette, hogy ő ugyan újból képviselővé választatott, de a jelen ülésszakra meghívót nem kapott s a választó esperesség mandatumát még máig sem kézbesítette neki. A zsinat felhívja a dunáninneni kerület püspökét, hogy az ügy állásáról tudomást szerezzen és a szükséges hivatalos intézkedéseket megtegye. Ezután Péchy Tamás jelenti, hogy megkapta a király kézirásával ellátott leiratot és ezzel kapcsolatban a törvényeket, melyeknek kihirdetése a mai ülés feladata. Fölkéri a zsinatot, hogy hallgassa meg a törvényeket és a megerősítő királyi kéziratot. Győry Elek jegyző fölolvasta most az egyházalkotmányi törvények czímét s mindjárt utána a királyi klauzulát, melyet a zsinat állva hallgatott meg s királyunk 0 Felségének e szentesítés tényében jelentkező kegyelmét hálásan lelkes éljenzésben kitörve, fogadta. Most a törvényeket olvasta fel Győry Elek jegyző a szöveget egész terjedelemben a zsinat elé tárva, mire Péchy Tamás enuncziálja, hogy e percztől kezdve a törvény, a királyi megerősítésnél fogva a hazának minden ág. hitv. ev. fiára kötelezővé lett, sőt kötelező a haza más vallású minden polgárára is, a mennyiben a törvény ily természetű rendelkezéseket tartalmaz. Jelezte továbbá, hogy ezután még egy nagy föladat vár a zsinatra : az, hogy állapítsa meg az életbe léptetésre vonatkozómódozatokat, a melyek segélyével a törvény rendelkezései minden megrázkódtatás nélkül mehessenek át a gyakorlatba. E czélból bizottság kiküldése szükséges, mely már a holnapi zsinati ülésen tehet jelentést. Élénk helyesléssel fogadták az elnök szavait s a bizottságba báró P r ó n a y Dezsőt, Karsay Sándor püspököt, Schreiner Károlyt, Gyurátz Ferenczet, Poszvék Sándort, Sárkány Sámuel püspököt, Zsilinszky Mihályt, K r a m á r Bélát, B a 1

1 i k Frigyes püspököt, Ritter Károlyt és Samarjay Károlyt, továbbá Ze1 e n k a Pál püspököt, Szentiványi Árpádot, T e r r a y Gyulát és Hörk Józsefet választották meg. A zsinat elhatározta, hogy a törvények azon eredeti példánya, melyet a király szentesített és aláírt az egyetemes levéltárban helyeztessék el s e czélból a zsinat szine előtt átadatott az egyetemes felügyelőnek. A zsinat kimondta, hogy egy régibb határozatához képest most fog tisztelegni a királynál, megköszönni atyai jóindulatát és bemutatni előtte hódolatát. Az elnök bejelenti, hogy már kért is audiencziát a főudvarmesteri hivatalnál s a továbbiak iránt délután fognak intézkedni. Zelenka Pál püspök ezzel kapcsolatban indítványozza, hogy a jelenlegi zsinat folyamán külön küldöttségben tisztelegjenek a miniszterelnöknél és a kultuszminiszternél is, hogy megköszönjék azt a jóakaratot, a melylyel a zsinatot támogatták. A zsinat ezt az indítványt is élénk helyesléssel fogadta. Közgyűlés május 5-én d. e. 10 órakor. Péchy Tamás, később Fabiny Teofil és Karsay Sándor püspök elnöklete alatt folytatta a zsinat tanácskozásait. Az ülést, melyen jegyzőkképen Farbaky István és Gyurátz Ferencz szerepeltek, az elnöknek az a jelentése nyitotta meg, hogy a király holnap délelőtt tiz órakor fogadja a zsinat küldöttségét. Fölkérte egyszersmind az elnök a négy püspököt, továbbá P ró na y Dezső bárót, F a bin y Teofilt, Rad ó Kálmánt és Szentiványi Józsefet, hogy a küldöttségben vegyenek részt. A napirend során a naplóbiráló bizottság jelentése következett, melyet Michaelis Vilmos mutatott be, mely szerint az ülések naplói jó részben készen és megbírálva vannak, de még mintegy 19 ülés naplója befejezetlen. Javasolja egyúttal, hogy a naplók, melyek mintegy 100—120 nyomatott ívet fognak képezni, kinyomassanak. Ez utóbbira nézve a zsinat a gazdasági bizottság véleményét határozza bevárni, az elsőre nézve pedig az elnökséget fölkéri, hogy a naplók elkészítését sürgesse. A jelentést tudomásul vették. Perlaky Elek beterjeszté a gazdasági bizottság jelentését. E szerint a zsinat eddigi összes kiadása 2464 frt volt. A gazdasági bizottság elhatározta, hogy a költségek a kerületek között a zsinati képviselők arányában osztatnak meg, A dunántuli kerület e szerint 32, a dunáninneni 22, a tiszai 24, a bányai 36 részt fizet a költségekből. Referál ezután a zsinati törvények és naplók kinyomatásáról s a még fölmerülhető költségekről. A zsinat a jelentést tudomásul vette a naplók kinyomatását pénzügyi okokból egyelőre mellőzendőnek véli, és a számadásokat jóváhagyta. Egyúttal elhatározta, hogy annak idején számvizsgáló bizottságot is fog kiküldeni. Az elnöklést most Fabiny Teofil vette át. Gyurátz Ferencz jegyző felolvasta a zsinati törvények életbeléptetési módozatainak megbeszélésére kiküldött bizottság jelentését. A törvény végrehajtásához mindenekelőtt