Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - Egyetemes nyugdíjintézet tervezete (Zelenka Pál)

143 Ezek gondolataim! Siessünk, hogy vigasztaljuk a siránkozókat, támogassuk a gyengéket egyaránt vévén, egyaránt osztván. Schleiff'er Károly, ev. lelkész. -BIIF31B. Egyetemes nyugdíjintézet tervezete. A zsinat értekezletéből kiküldött bizottság elé főbb vonásokban terjesztett javaslat. 1. A magyarhoni ág. hitv. ev. egyház egyetemes 2-ik zsinatának emlékére az uj törvény 305. d) pontja értelmében egyetemes nyugdíjintézetet szervez és gyámolit. 2. Ezen nyugdíjintézetnél az alább megnevezett tisztviselők részére, munka tehetetlenné válás esetében nyugdíj, azok özvegyei és árvái részére pedig ellátási díj biztosíttatik. 3. Ezen nyugdíjintézet tagjaivá válnak : a) kötelező belépéssel : a rendes, helyettes és segédlelkészek, theologiai, jogakadémiai, tanítóképzői és felsőbb leányiskolái rendes és helyettes tanárok, a vallástanárok és lelkész-jelöltek. b) szabadon történt belépéssel: a középiskolai tanárok, polgári és elemi iskolai tanitók és tanítónők, helyettes és segédtanítók. 4. A belépésre kötelezettek közül : a) az állandóan alkalmazottak vagyis rendes tisztviselők tartoznak, magukat, évi fizetésük legalább fele összegéig, mely utóbbi azonban 400 frtnál kisebb összeg nem lehet; családjaikat évi fizetésül legalább ^^-ed részéig, mely utóbbi azonban 200 frtnál kisebb nem lehet, biztosítani. b) a helyettesek, segédek és jelöltek pedig legalább 100 frt nyugdíjnak biztosítására kötelezvék ; c) mindannyian a követelt összegen felül 100-zal osztható összegre évi fizetésük teljes összegéig biztosíthatják magukat és családjaikat; d) a nagyobb fizetésű állásba átment tagok az ezen fizetés fele összegéig pótlólag felülbiztosításra kötelezvék ; e) a theologiai, jogakadémiai, tanítóképzői és felsőbb iskolai rendes tanárok, az általuk a fentebbi pont szerint kötelezőleg történt biztosítás összegén felül, maguk és családjaik javára az egyetemes egyház által törzsfizetésük teljes összegéig biztosíttatnak. 5. A belépésre kötelezettek egy vagy több nyugdíjintézetnél (özvegy-árvaintézetek, gyámoldáknál stb.) már szerzett nyugdíjigénye itt az illetők kívánatára beszámíttatik oly módon, hogy külön a személyre szóló nyugdíj s külön a család javára biztosított ellátási igények összeadva, a fizetés felével illetőleg 1/

i-részével összevettetnek, és csak az ily módon előállott különbözet összegre nézve történik a felülbiztosítás. 6. A belépésre kötelezettek : a) nyűg- és ellátási igényeinek biztosítására fizetnek : az egyetemes alap évi jövedelméből 20°/

0-lit az egyetemes egyház a fentebbi pontban (4. a) nevezett tanárok feljebb vagyis teljes összegben biztosítására; a 3. alatt nevezett tanintézetek a tanártagok mindegyike után a 4. a) alatt biztosítandó ösäzeg után járó 5°/

0-lit évente ; b) fizettnek egyszer s mindenkorra alapdíjat és korpótlékot s évente illetéket. 7. A belépésre kötelezettek fizetnek : a) személyeikre szóló nyugdíjigény biztosítására 10%-lit a biztosított nyugdíjösszeg után a 25-ik korévtől számított 5°/

0-li kamataival egyszer s mindenkorra alapdíjul, 2°/

0-lit a biztosított Összeg után a 25-ik korévtől évente és 5°/

0-li kamatjával együtt egyszer s mindenkorra korpótlékul, 2°/

0-lit illetékül évente. b) családjaik részére ellátási igénynek biztosítására, a biztosított összeg után számított, 15°/

0-lit annak a 25-ik korévtől számított 5°/

0-li kamatával együtt alapdíjul egyszer s mindenkorra, 3°/

0-lit, a 25-ik korévtől évente és 5°/

0-li kamatával együtt korpótlékul egyszer s mindenkorra 3°/

0-lit illetékül évente. 8. A belépésre kötelezettek : a) közül most a 65-ik korévet még be nem töltöttek fogadtatnak el tagokul; b) fizetnek életben maradás és rokkantság be nem állta esetében a 25-ik koréven innen, valamint tul levők 40 évig; c) kapnak 1—5 év alatt bekövetkezett rokkantság esetére vagy elhunytukkal családjaik 1 évi nyugdíjösszeget, 5—9 év közt bekövetkezett hasonló esetben 2 évi nyugdíjösszeget egyszer s mindenkorra ; a tagság 10-ik évében bekövetkezett rokkantság esetére 40

0

/

0-lit a biztosított nyugdíjösszegből s azontúl minden következő év után 2%-livei többet, a tagsági 40-ik évben s azontúl halálukig a teljes nyugdíjösszeget; d) özvegyei kapják az ellátási összeget ujabb férjhez menetelük, áttértük, vagy elhaltuk haváig, e) árvái kapják az anyák éltében s esetleges elhunyta után is az anyai ellátási összeg 20°/

0-ját fejenként, ugy azonban, hogy az a fiuknak 20 éves korukig, a leányoknak 18 éves korukig, illetőleg előbb történt férjhez menetelükig fizettetik, az egy családbeli összes árvák pedig többet az anya ellátási díjösszegénél együtt véve nem kaphatnak, f) 65 éves korukban nyugalomba léphetnek, vagy hivatalból nyugalomba helyezhetők. 9. A belépésre nem kötelezettek (3. b) 100-zal osztható nyűg-és ellátási összeg biztosításáért 83%-lit a 25-ik korévtől kamatostól alapdíjul 10%-li korpótlékot a 25-dik korévtől évente és kamatostól, — 5%-lit pedig évente fizetnek, a többi feltétel aztán a belépésre kötelezettekre vonatkozókkal teljesen egyező. 10. A tagok által egyszer s mindenkorra fizetendő alapdíj és korpótlékok rész vagy egész összege 5°

/

o-li kamat mellett az illetőknek nyújtott kölcsön gyanánt kötvényen maradhat s az vagy tetszésszerinti időközökben, vagy 20, 30, 40 évre beosztott törlesztési kölcsön gyanánt részletekben törlesztetik. Az 5%-li kamaton felül l°/o"

ék kezelési járulék czimén fizetendő. 11. Minden befizetés félévenként előre történik.