Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Belföld - Az ág. hitv. evangelikusok zsinata (Moór Gyula, Madár Mátyás, Nagy Sándor)

153 bennünket nevezni, a mint az már most is sokszor előfordúl. Tisztán esetleges dolog az, hogy a mi hit­vallásunk Agostában olvastatott fel. A „keresztény" jelzőt azonban meghagyni kivánja. Baltik Frigyes püspök dogmatikai, históriai és jogi szempontból a javaslat szövegét fogadja el, de azon változtatással, hogy az „evangélikus szó az „áfif. hitv." szavak elé tétessék. 77 o r Achim Ádám a javaslat szövegét pártolja, épen így b. Podmaniczky Géza, Breznyik János, Zocli Pál, a mire b. Prónay Dezső a maga indít­ványát visszavonja, Szentiványi Árpád azonban azt magáévá teszi. Szavazásra bocsáttatván a kérdés, a bizottság nagy többséggel, a javaslat szövegét fogadta el. Tárgyaltatott az 1. §. a mely szerint : „A magyarországi ág. h. ev. keresztény egyházat hívei­nek összesége alkotja." Pr. Prónav Dezső ezen §. így kivánja mó­dosítani: „A magyarhoni evang. ker. egyházat, mely országos törvényeinkben ágostai hitvallásúnak is neveztetik, híveinek összesége álkotja", s ezen módo­sítvány védelmében határozottan az unió hívének vallja magát. Baltik Frigyes nem fogadja el a módosít­ványt, mert a czím a javaslat szövege szerint fogad­tatván el, következetesen úgy használandó a követ­kezőkben is. Bodiczky Kálmán b. Prónay módosítványát pártolja. Bánó Józsefre kellemetlen benyomást tesz ezen tárgyalás, mert az 1791-dik évi vitákra emlé­keztet. Leska János betoldani kivánja az „egyházat" szó után ezen kifejezést: „mely a szentírás és a sym­bolikus könyvek alapján áll." Laucsek Jónás szerint a javaslat czímének elfogadása után b. Prónay D. módosítványát elfo­gadni nem lehet. Mudrony Pál Leska indítványát pártolja, mert miután b. Prónay Dezső az unío hívének val­lotta magát, a zsinatnak ki kell jelentenie, hogy ragaszkodik az ág. hitvalláshoz, a szentíráshoz és a symbolikus könyvekhez. Nóvák Sámuel Leska J. indítványát pár­lolja, mert azt látja, hogy szégyelni kezdjük az ág. hitvallású elnevezést. Gyurátz Ferencz a javaslat szövegét védi, miután a czím elfogadásából ennek elfogadása logi­kailag következik. Trsztyénszky Ferencz is a javaslat szöve­gét pártolja, miután ő valóban tagja az ág. h. egy­háznak és nem csak „neveztetik annak." Krcsméri Miloslav félt az unionális ten­dentiáktól, azért nem akart résztvenni a zsinaton, csatlakozik tehát most, midőn ezen tendentiák nyil­vánvalók lettek, Leska indítványához, a melynek elfogadása őt és küldőit megnyugtatná. Szentiványi Árpád b. Prónay D. indít­ványát, Dohnányi Lajos, Zoch Pál és Fajnor István ez utóbbi, mert br. Prónay D. nyilatkozata folytán aggodalmai megsokasodtak, Leska J. indítványát, Fördös Vilmos és Fabiny Theofil a javaslat szöve­gét pártolják, az előbbit azért, mert a czím el­fogadása után ez logikai követelmény, az utóbbit, mert mindnyájan az aug. confessio alapján állunk, s amint az „ág. hitv." szavaknak a czímből való törlése esetén szükséges lett volna az 1. §. br. Prónay D. indítványa szerint szövegezni, addig a czím elfogadása után ez törvényszerkezeti hiba volna. Fajnor István azt is kijelentette, hogy ő és társai eltávoznak, ha a zsinat többsége unionális el­veket vallana. Bánó József figyelmezteti Fajnor Isvánt, hogy társaival együtt ne vitatkozzanak a felett, kell-e az unió vagy nem, mert e felett már döntött a zsinat, midőn bizottságot küldött ki azon pontok kiszemelé­sére, a melyek bennünket a reformátusokhoz köze­lebb hoznak. Fajnor István személyes kérdésben szólal fel és ismételten kijelenti, hogy hajlandó lett volna a javaslat szövegét elfogadni, ha nem épen az egyetemes felügyelőtől jött volna a nyilatkozat az unió mellett. B. Kaás Ivor kijelenti, hogy a zsinatnak nincs oka félni Fajnor István fenyegetésétől 5 (Fajnor I. közbe kiált : Nem fenyegettem) sokkal inkább félhet Fajnor I. és az ő küldői, ha netalán beválta­nák a fenyegetők azt, a mivel fényegetődznek. Breznyik János azt hiszi, hogy mi nemcsak neveztetünk ág. hitvallásuaknak, de azok is vagyunk. Ezért, és mert az „evangélikus" szót nem lehet az „ág. hitv." kifejezések elé tenni, mert ez grammati­kailag, logikailag és historiailag is helytelen volna, pártolja a javaslatot. Zelenka Pál, úgy Prónay T mint Leska J. indítványát lényegesnek tartja; Prónay-é lényeges, mert a czímen változtatni akar, Leskáé, mert a forrásokat is megakarja nevezni, a melyek­ből az egyház tanát meríti. De lényegtelen is mind a kettő, mert szóharcz, s mert az „ágostai hitv. ev." kifejezésben úgyis benne van az, hogy az egyház a szentírás, az ág. hitv. és a symbolikus könyvek alapján áll. Nem jó omen, hogy ily szenvedélyesen kezdődnek a viták, mert a szenvedély rossz vezető. A javaslat szövegét pártolja. Radó Kálmán kijelenti, hogy feliratkozott ugyan, de idő kímélésből el áll a szótól és a többi még feliratkozott szónokokat is erre kéri. Andorka Gyula és Sárkány Sámuel püspök elállanak a szótól és a kérdés szavazásra bocsáttatván, a javaslat szövege elfogadtatott. A javaslat 2. §-a „A magyarország ág. h. ev. keresztény egy ház, hitelveiben, országos törvényekben és százados gyakorlatban gyökerező önkormányzati jogánál fogva, a vallást és egyházat érdeklő ügyek­ben önállóan és szabadon intézkedik, épségben ma­radván O Fenségének a királynak az ország törvé­nyeiben meghatározott legfőbb felügyeleti joga," — minden vita nélkül változatlanul elfogadtatott, úgy­szintén a 3. §. is, a mely így hangzik: „A magyar-

Next

/
Thumbnails
Contents