Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Belföld - Az ág. hitv. evangelikusok zsinata (Moór Gyula, Madár Mátyás, Nagy Sándor)

164 vehető különösen ha az illetékes egyházi hatóságok stb. (mint a 25. §., csak hogy a „jogerős" szó kimarad) továbbá mindennemű illetékes hatáskörben megállapított egyházi és iskolai tartozások behajtásánál." A zsinat a javaslat szövegét fogadta el, úgy hogy a 24. §. a) pontjába „járandóságainak" szó után dr. Schreiner Károly indítványára beszúrta ezen szavakat: „az egyházi közalap javára kivetett adóknak és felajánlott járulékoknak;" ugyanezen §. első pontjából a „jogerős" szót kihagyta és a. 25. §-ba a „behelyezése" után beszúrta G lauf Pál indítványára ezen szavakat: „valamint a pénzbirságban és eljárási költségekben elmarasztaltatása." Ezek utáu az ülés feloszlott. 1892. május 8-án. Elnökök: Péchy Tamás és Karsay Sándor. Az előző ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után tárgyalás alá vétetett az alkotmányi javaslatnak napirenden levő II. szakasza A) Az egyházközség. 27. §. Hörk József módosítványt nyújt be, mely szerint ezen § kiegészítendő lenne azzal, hogy az egyházközség 5000-nél több lelket nem számlálhat, ha pedig ennél több lélekből állana, parochialis körök alakítandók, melyeknél azonban ne a nyelv és nemzetiség legyen az irányadó. Ezt kivánja a cura pastoralis. Még ott is, hol erős az egyház, mint p o. Németországban, a belmissió által törekesznek azt támogatni. Nálunk az — úgy szólva — teljesen ismeretlen. Annyival nagyobb súlyt kell tehát a lelkésznek a cura pastoralisra fektetni, főkép ma, midőn több oldalról megvan támadva az egyház. Ez lehetetlen azokban a nagy gyülekezetekben, hol sokan a papot nem is ismerik. Igazság szempontjából is szükséges ez. Mig a kisebb szegény gyülekezetek túl vannak terhelve, a nagy, erős gyülekezetek majd semmit sem fizetnek, tehát ezek is kényszerítendők a nagyobb hozzájáruláshoz. Most az ideje, szervezni s erősíteni a gyülekezeteket, de ez nem lehetséges, ha oly óriási szám bízatik egy-két lelkész gondozására. Poszvék Sándor a Hörk József által hangoztatott elvet helyesli, mert czélja a cura pastoralis előmozdítása, de alaki tekintetben kifogásolja. Nem képezheti az a 27. § kiegészítő részét, mely a gyülekezetet definiálja, hanem a lelkészi kötelességről szóló szakaszhoz tartozik. Magára a napirenden levő pontra nézve véleménye az, hogy nem szabatos, nem fejezi ki a lényeget, mert egy jelző kimaradt. A „közös vallás gyakorlat" szavak előtt felvétetni kívánja azt a jelzőt „nyilvános". Győry Elek szerint, ha elfogadtatik is ez a szakasz, akkor sem tartozik Hörk módosítványa ide. A szakasz teljes kihagyását indítványozza, mert csak elméleti meghatározást tartalmaz, a mi nem való törvénybe. Trsztyénszky Ferencz, Hörk módosítását elvileg elfogadja, de ez csak óhajtás lévén, nem canon-ba való, és semmi esetre sem ide. Kihagyatni e szakaszt azért nem akarná, mert az itt kimondott elvnek folyományai a következők. Ebben a szövegezésben nem fogadja el, hanem e helyett ajánlja az egyetemes javaslat szövegezését. Dohnányi Lajos: Hörk módosítványa akkor jöhet napirendre, ha a kerületről lesz szó. A 27. § kihagyását nem pártolja, mert a définitióra szükség van, azonban ezt hiányosnak találja. Következő módosítást ajánl: valamely meghatározott kisebb területen élő ág. hitv. evang. keresztények közös vallás gyakorlat végett szervezett testülete egyházközséget képez. Baltik Frigyes a szakasz változatlan elfogadását ajánlja. Händel V. Elfogadja a szakaszt, mert szükség, hogy mint elv ott álljon. Az eddigi módosítványokat elveti, s így kívánja a szakaszt módosítani : A „közös vallás gyakorlat" szavak után beszúrandó „és a hit élet ápolása." Andor ka Gy. Poszvék módosításával a szakaszt elfogadja. Zelenka Pál, Hörk módosítványát itt nem fogadja el, másutt is csak nagy változtatással. A szakaszt kihagyandónak véli, mert az egyházközség meghatározása eléggé kitűnik a többi §-okból. Prónay Dezső báró szinte a kihagyás mellett van. N"em ártott volna ugyan, ha a definitió benne van a törvényben, mert az egyes individuumok kisebb egyházi testületbe olvadva, alkotják csakugyan a nagy egyházat. Ez nálunk nem theoria, hanem történelmi fejlemény. De a definitiók adnak legtöbb okot a vitára, azért itt is kihagyandó, a minthogy a németországi hasonló munkálatokban sincs az meg. De ha elfogadtatnék is a szakasz, helyesebbnek tartja az e. javaslat definitióját. Poszvék aggodalmát nem osztja, mert a testület szóban benfoglaltatik a nyilvánosság is. Händel módosítványa pedig szűkkörű, mert a vallás gyakorlathoz nem csak a cultus cselekmények végzése tartozik, hanem sok más is. Gyurátz F. a 7—8. § után ezen §-t feleslegesnek tartja. Kund S. előadó rövid felszólalása után a § változtatlanul elfogadtatott. 28. §. Kund S. előadó, bár maga is tudja, hogy a leány- és fiókegyház közti megkülönböztetés a legtöbb kerületben ismeretlen, a §-t elfogadásra ajánlja. Győry E. szükségesnek tartja a megkülönböztetést, de felveendő ebbe azon főismertető jel is, a mi valamely gyülekezetet arra képesít, hogy anyaegyház lehessen. Következő módosítványát adja be : „az egyházközségek, ha templomot s lelkészi állást önállóan tudnak fenntartani." Gaál Mihály. Miután a megkülönböztetések eddig gyakorlatban nem voltak, a leány-egyház elnevezés itt is elhagyandó, minek folytán a §. következőkép módosulna: „az egyházközség, ha helyben