Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Belföld - A magyar néptanítók Eötvös alapjáról

c) Pénzintézeteknél : 1. A szarvasi takarékpénztárnál . 181 írt 06 kr. 2. A b.-csabai „ . 8024 „ 98 „ 3. A selmeczi „ . 1458 „ 09 „ Összesen 4664 frt 09 kr. Kiadatott 1891-ben 3424 „ 22 „ Ezen kiadásból esik : a) a segélyezett felekre .... 3043 „ 49 „ b) vegyes kiadásra 380 „ 73 „ Összeg 3424 frt 22 kr. A vegyes kiadásban szerepel több tétel mint kamatozó elhelyezés. Kamathátralék elhelyezett kölcsönök után : a) nem intézeti tagoknál .... 470 frt — kr. b) intézeti tagoknál 44 „ 23 „ Összesen 514 frt 23 kr. Hátrálék tagsági járulékokban : a) kerületünkben 216 frt 13 kr. b) más kerületben ....... 24 „ — „ Összesen 240 frt 13 kr. 1891-ben meghalt 4 segélyezett fél, még pedig 2 tanár és 2 lelkész. 1891-ben az intézetbe belépett 11 tag; 9 lelkész, 2 tanitó. Az intézetbeli tagok száma : 258 ; 250 kerületbeli, 8 más kerületekben ; 184 lelkész, 24 tanár, 42 tanító. Segélyezett fél van 39. Legyen Isten áldása tovább is e munkán, mely az ő hivatott szolgáinak némi vígasztalával van, a mindennapi gondokkal való küzdelmes életökben. Szolgáljon az eredmény a lankadóknak némi erősítésül s azon édes biztatásul, hogy megjő az idő, a melyben mind inkább érvényesül az írás azon szava az ige hirdetőivel szemben is : „A munkás érdemes az ő jutalmára!" Isten áldja meg különösen az ezen munkánál mi érettünk fáradozókat, ngs. Breznyik János pénztárosunkat s vagyonunk eredményes forgatásában önzetlenül működő fősegédjét, Horváth Jánost, a b.-csabai algymnásium igazgatóját, ki egymaga vagyonunk felét árvás biztosítékú kölcsönökben elhelyezte és lelkiismeretes pontossággal kezeli. Számvizsgálói rideg tisztünk betöltését édesíté nemcsak pénztárosunk általán ismert szived vendéglátása, de még inkább azon bőkezűsége, a melylyel nyújtja gazdag adományait aranyos kedélylyel, merítve azokat az i&meret s tapasztalat kincses tárházából s megerősíti vele az elfogadókat egyházunk és hazánk őszinte odaadó szeretetében. Tehesse még sokáig-sokáig! .Február 17-én megejtettük megbízatásunkhoz képest önsegélyző intézetünk módosított alapszabályainak revisióját. A véglegesen megállapított tervezet egy-egy nyomtatott példányát veendi legközelebb minden egyes intézetbeli tag. H. V. A magyar néptanítók Eötvös alapjáról. A hálás magyar néptanítók ez évben is lerótták a kegyelet adóját báró Eötvös József iránt, a ki vallás- és közoktatásügyi miniszter volt az első magyar felelős minisztériumban 1848-ban s az alkotmány visszaállítása után 1867ben. E nagy hazánkfia négy évig sem tartott minisztersége alatt oly irányt s oly nagy lendületet adott a magyar nemzeti népnevelés ügyének, melyet ha abban az irányban tovább fejlesztenek, Magyarország ma a legfejlettebb kultur-államok sorában foglal helyet. Nemes szivének minden dobbanása a magyar haza javáért, a nemzeti népnevelés felvirágoztatásáért volt. Világító oszlopként tündökölt ő a magyar haza csillagos egén, lángeszének teljében, nemesen érző szive egész melegével. Nemcsak a népoktatás ügye, de a néptanítók kiképeztetése, azok erkölcsi és anyagi helyzetének javítása is legfőbb törekvései közé tartozott. Tudják ezt a magyar néptanítók, azért dicsőitik, azért ünneplik őt ma is, s dicsőíteni fogják, míg magyar néptanító lesz e hazában. Hálájuk, kegyeletük jeléül segítő alapot létesítettek s azt „E ö t v ö s - a 1 a p"-nak nevezték. Ez az országos tanítói egyesület minden év február hó 2-án, báró Eötvös József halálának évfordulóján, emlékünnepet tart a nagy magyar, a tanítók legigazabb barátjának dicsőítésére. Ekkor hirdetik ki az „egyesület" által a néptanítóknak magasabb tanintézetekben tanuló gyermekei számára adandó ösztöndíjakra és az elaggott, munkaképtelenné vált és nyugdíjban nem részesülő tanitók és azok özvegyei és árvái részére nyújtandó segélyekre a pályázatot. Nagy és válogatott közönség szokott a magyar néptanítók e kegyeletes ünnepélyén megjelenni. Neves férfiak tartanak az ünnepélyen felolvasásokat, melyekben Eötvös József bárónak, mint irónak, költőnek, politikusnak, államférfiúnak elévülhetetlen érdemeit méltatják. A mult években Zichy Antal, Szász Károly, Komócsy József, dr. Bokor József, Sebestyén Gyula, Komáromy Lajos, Péterfy Sándor stb., legutóbb pedig György Aladár méltatta remek felolvasásában a nagy Eötvös érdemeit. A magasztos ünnepély az Andrássy-uti állami tanítónőképző intézet dísztermében szokott megtartatni s a budai „Pcdagogium" ifjúságának szabatosan előadott karéneke nyitja meg és zárja be. Az ünnepély egyik pontját képezi mindig az „Eötvös-alapot gyűjtő és kezelő országos bizottság" beszámolása az elmúlt évben befolyt adományok- és kiadásokról. A bizottság nagyérdemű elnöke, az Eötvös-alapnak kezdeményezője és már 17 éven keresztül vezetője, Péterfy Sándor tanítóképzőintézeti tanár, meghatottságtól remegő hangon, szive mélyéből rebeg hálát s kéri Isten áldását azokra a kegyes adakozókra, kik majdnem minden esztendőben megnyitják erszényeiket s beküldik szeretet-adományaikat a tanítók e jótékony egyesületének pénztárába. A tanítók között is nagy számmai vannak buzgó apostolai az Eötvös-alapnak, kik nemcsak hogy pontosan befizetik évi tagsági díjaikat, de lelkes gyűjtői is az Eötvös-alapnak. Alig van a magyar társadalomnak olyan rétege, hova el nem jutnának az „Eötvös-alap" gyűjtőivei, s a honnan üresen érkeznek is vissza, majdnem mindegyikhez van csatolva egy-egy levél, melyben az egyesület magasztos czélját dicsérik s azt igérik a beküldők, hogy a mint körülményeik jobbra fordulnak, szivesen támogatják az „Eötvös-alap"-ot. A segélyezésben jó példával járt elől a legelső magyar ember, az első népnevelő, Ő Felsége a király, a magyar nemzetnek e bálványozásig szeretett „legalkotmányo-