Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Belföld - Bányakerületi segélyegylet (Laukó Károly)

általános változása, szükségkép mély változtató ha­tással volt a theologiai képzésre is. A theologiai tanfolyamnak szükségszerűen el kellett különülnie a középiskolától, s az inkább magára állított, s a középiskola által csak szeré­nyen előkészített theologiai képzésnek nem felel­hetett meg egy 1 vagy 2 évi, hanem több évre kiterjedő tanulmányozás. A nevelésnek nemzeti iránya pedig megkövetelte azt, hogy hazánk határain belül is nyujtassék theologusainknak az alkalom arra, hogy hazai intézeteinkben végezhessék a theologia teljes cursusait. A római katholicismussal s az ezzel gyakrabban szövetkező állammal szemben pedig ter­mészetes volt, hogy azok, kiknek dogmatikai állás­pontjuk ellentéteit a felvilágosultság és türelem kor­szaka eítompitá, s kiket a társadalmi élet és közös egyérdekü küzdelem egy térre állított : közelebb egyesültek közös munkára is. 1806 óta a nagynevű Balogh Péter fáradozása és ezen fáradozás sikerülte után elnöklete alatt Pesten találjuk a testvéregyházak képviselőit közös egye­temes gyűlésen. 1808-ban augusztus 21-én itt indít­ványoztatik a föntebbi érdekeknek megfelelő prot. theologiai facultásnak felállítása, mely indítvány a néhány nappal utóbb augusztus 24-én tartott ág. h. ev. egyet, gyűlés által véleményadás végett a kerületekhez leszállíttatott s már 1809-ben február hó 13-án a szinte közös prot. egyetemes gyűlésen elfogadtatott s így végleg elhatároztatott egy ily közös protestáns theologiai facultasnak felallítása. A kérvény, a melyben 0 Felségének erre való enge­délyét kikérték, ugyancsak ezen gyűlés jegyzőkönyvé­hez van mellékelve. A következő évben augusztus hó 20-án tartott közös egyetemes gyűlésen a kerületek kihallgatása után a theol. facultás ügye uj fordulatot vett, a mennyiben abban állapodtak meg. hogy ezen theol. facultas az ág. h. evangélikusok számára Pozsony­ban, a helvét hitvallású evangélikusok számára pedig Debreczenben állítandó fel. Tekintettel 0 Felségétől kieszközlendő engedély megnyerésének nehézségeire a nádor közbenjárása is kikéretett. A kormánykörökben a protestánsoknak s a nem­zeti culturalis felemelkedésnek kedvező hangulat az osztrák politikai traditió érvényesülése által megzavar­tatott. 1812-ben kénytelen volt a közös egyet, gyű­lések szervezője és elnöke az egybegyűltek előtt be­jelenteni azt, hogy a helytartótanács az együttes gyűléseket betiltotta. A theol. facultásunkat engedélyező királyi leirat helyett 1820-ban utasítás érkezett Bécsből, amely szerint a Bécsben feállított theologiai facultás láto­gatására utaltattak theologusaink a külföldi egyetemek utjának elzárása mellett. Ily politikailag nyomasztó, atyáskodó, minden szabadabb szellemet policialis módon elzáró viszonyok közt a theol. facultasnak eszméje táplálék hiányában lassanként szintén elhalványult. 1824-ben a fel­állítani szándékolt prot. akadémia érdekében már régebben kinevezett bizottság jelentése és véleménye ismét megbirálás végett egy bizottságnak adatott ki. Ahol a lelkesülés, a tetterő hiányzik : ott a tehe­tetlenség birálgatásokban mutogatja erejét s ássa meg tervezett alkotmányainak hideg sírját. A theol. facultas kérdése egyelőre el lőn temetve. Egyházi s jogi természetű sérelmek és küzdel­mek a régi szövetségeseket ismét összehozzák s a kath. liberális pártok segélyével kivívott győzelem az unió eszméjét s ezzel 1841-ben egy egyesült erővel felállitandó prot. főiskola létesítésének eszméjét ismét feltámasztja. Ez eszme eltörpült s nem életrevaló alakban a pesti prot. theol. intézetben testet nyer; de ez intézet néhány évi lendületes fejlődés után tálkapások s visszavonások következtében közösségi jellegét elveszti s már 1863-ban egyet, gyűlésünk által a közös intézetből visszavont evang. alapok egy külön ev. theologiai intézet alapítása czéljából tőkésíttetnek. Theologiai intézeteink s így a pozsonyi intézet tanügye ezen egész időszak alatt gyökeresebb átala­kuláson nem ment át. A zay-ugróczi, valamint az acsai megállapodások csak legégetőbb bajokon segí­tettek ; a javítások inkább csak foltozgatások, mint organicus müvek voltak. De igenis volt az 1869-iki acsai értekezletnek a kötelező tanterven kivíil egy más gyümölcse is. A nemzeti újjászületés, alkotmányunk feltámadása s a nemzeti nevelés utján a culturállam létesítésére irányló törekvések és alkotások napjaiban, egyházunk vezérférfiai, élükön br. Prónay Gábor a fenkölt szel­lemű Székácscsal megemlékeztek őseik eszményéről s felkeltették ismét sírjából az önálló tökéletesen fel­szerelt theol. akadémia felállításának eszméjét. A pozsonyi theol. tanárok által készült terv alapján ezen akadémiának részletes terve dolgoztatott ki. Az eszme Székács felszólalása alapján az egyetemes gyűlés által örömmel és lelkesedéssel lett fogadva. Már-már megvalósítva látták emez eszmét egy a haza szivé­ben felállítandó s innen éltető sugarait az egész országba elárasztó központi theol. akadémiá­ban. Az erre szükségelt félmilliónyi tőkének hiánya azonban alkuvásra készté már 1873-ban egyetemes gyűlésünket, s ez alkuvások eredménye, a helybeli gyülekezet áldozatkészsége, boldog emlékű Zsedényi, Pálífy és Reuschl alapítványai alapján — theolo­giai akadémiánk, melyet tiz évvel ezelőtt nyitot­tunk meg. Az önálló, magyarhoni ág. h. ev. egyetemes egyházunk érdekeit a theol. tudományosság által szolgáló, teljesen felszerelt theol. akadémia, egy oly akadémia, amelyen a theol. tudomány mai állásának megfelelő számú és minősítésű tanárok működnek, kik életük osztatlan erejével a theol. tudományt szakszerűen művelik, előadásuk és seminariumaik által a theol. tudományba hallgatóikat bevezetik s irodalmi tevékenységük által a magyar theologia eddig oly szegény tudományos irodalom megterem­tésében s fejlesztésében közreműködnek : ezen esz­mény nem hagyta el az alkuvókat. Ne legyen in­kább semmi, mint a létező intézetek utánzása; uj

Next

/
Thumbnails
Contents