Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Külföld - Jezsuita terv a jövő számára

30 felét megajánlhatta volna, úgy tekinthetett volna minket, mint a szolgabírói Írnokokat. Szolgabíró fizetése 1200 frt, Írnoki fizetés 600 frt. Csak nincsen nagyobb külömbség a lelkészi és tanítói hivatal között, mint a szolgabírói és Írnoki állás között ! Hát hiába szenvedni, tűrni kell ! — majd a túlvilágban meghálálja munkánkat az Ur Isten, hol mindnyájan egyenlők leszünk. JBurián JânOS, falusi ev. néptanító. iitriii. Adakozások az ev. kápolnára Barlangligetben az I89l-ik évben. Altalános a törekvés a gyógyhelyeken és a nyári telepeken a vendégek vallásos szükségleteinek kielégítéséről gondoskodni. Isteni tiszteletek rendeztetnek, melyek a természet bájos és megragadó tüneményei között, a zöld fenyvesek susogása, a számtalan virágok illata, a kősziklák magasztossága és a hegyi patak csevegése hatásainak varázsával, rendesen nagy vonzó erővel bírnak. Kápolnák építéséhez is hozzálátnak. A magas Tátra évről-évre nagyobb látogatottságánál fogva is mindinkább örvend ily kápolnáknak és az áhitatosok gyűlheiyeinek. Uj Tátrafüreden, különösen dr. Szontágh Miklós fáradozása folytán, fennáll már egy protestáns imaház; O-Tátrafüreden a volt szepesi püspök, most már kalocsai érsek, Császka György építtetett góth stylben ritka szépségű templomocskát. AlsóTátrafüred bir már templomépítési alappal. Barlangligeten tavaly szenteltetett fel a r. kath. kápolna, mely különösen Császka és Jekelfalussy miniszteri tanácsos és Barlangligetben nyaralótulajdonos áldozatkészségénél fogva lehetségessé vált, mindegyikök 1000 írttal mozdítván elő a szent czélt. A szepes-bélai ev. anyaegyház már a jogegyenlőség érvényesítése céljából is, célul tűzte ki magának Barlangligeten egy méltó protestáns imaház felállítását. Ezen cél elérése persze nem sikerül oly könnyen, mint a túlsó táborban, hol gazdag püspökök és más maecenások ezereket áldozhatnak. Nekünk kisebb eszközökkel is be kell érnünk és türelemmel, kitartással kell gyűjteni és készülni, míg utoljára szintén sikerrel lesz koronázva fáradozásunk. Oly céllal és meggyőződéssel adakoztak a mult 1891-ik évben a barlangligeti prot. imaház pénzalapja javára: Roth Gergely törvényszéki elnök 5, dr. Lingsch Árpád cs. k. ezredorvos 5, Justh József földbirtokos 5, Augustin Ede 3, Bátorfy Emília 10, a bariangligeti istenitisztelet 48, Laam Albert 2'/

2. Bilkay Leopoldina 25, özv. Hanzély Amália 1, Pornikalszky Julia 1, Pornikalszky Julia J/

2, Gresch Janka 1 frtot. Továbbá begyült e célra Gresch Ágost egyházfelügyelőtől 5 írt 20 kr, Alexy János-féle hagyomány 100 frt, Philippy János György hagyomány utolsó részlete 13 frt ; a kassai ev. egyház 18 és az egyetemes gyámintézet 175 frtot adakoztak. Az utóbbi adomány leginkább dr. Pank O., a lipcsei íőegylet elnökének és Ivánka Imre áldozatkészségének köszönhető. A tőke gyorsabb növesztésére „Bausteine" cimü jegyeket nyomattunk, melyek darabját 10 krért árusítjuk. Ezen az utpn beküldtek Gresch Ágost 20, Ivánka Imre 2, Kaltstein Ágost 30, Dobó Adolf 7 frt 60 krt,, Ludwigh János 10, Koronzay György 26, Kaltstein Ágost 20, Oroszné 2, és dr. Greidiger Mihály 20 frtot. Az adományok főösszege a mult évben tett tehát 556 frt 5 krt Az 1888 frtból álló tőkealap kamatja ... 94 „ 40 „ Ugy hogy a tőkealap összesen 650 frt 45 krral szaporodott fel és dec. 31-ig 2538 frt és 45 krt tett ki. A kegyes adakozóknak és a szent cél körül fáradozóknak egyházközségem nevében is hálás köszönetemet fejezem ki. Miután előirányzatunk értelmében célunk eléréséhe zalig vagyunk még a félúton: azért kérem egyházunk buzgó tagjait és segélyző egyesületeit, hogy az uj évben megint uj adományokkal segítsék elő a tervezett imaház építését oly helyen, hol számos idegenek között méltó prot. képviselőségre nagyon is szükségünk van. Wéber Samu. —e«©—— t êif lu. Jezsuita terv a jövő számára. így czimezhetnők a „Civita cattolica" egy czikkét, melyet hasábjaiba felvett és kiváló figyelemre méltónak talált, mert e terv, ha csak részben is meg valósulna, azon minden keresztyén és hazafi örülne. A terv röviden ez: „Olaszország, hasonlóan, mint Belgium és Svájcz semleges államnak nyilváníttatik ; ezen semlegességet nemzetközi egyesség biztosítja. A pápa mint a félszigetnek kizárólag egyedüli szuverénja az olasz nép élére áll. A lefegyverezés lesz ezen változásnak első szerencsés következménye. De a szép terv megvalósítására két nagy szövetkezetre van szükség: katholikus hazafiak ligájára Olaszországban és egy nemzetközi katholikus szövetségre. Az elsőnek az lenne feladata, hogy az olasz népben minden módon fogékonyságot és érdeklődést ébresszen a semlegesítés iránt. A nemzetközi szövetségé pedig, hogy az egyes kormányoknál Olaszország semlegességének elismerését a pápa javára kieszközölje; egyúttal ugy hangolni őket, hogy a pápa választóbiróságát készek lesznek elfogadni; mert ezen hivatalát csak úgy gyakorolhatja, ha helyzete békés és kizárja a pártoskodás minden gyanúját." Nagyszerűek lennének az előnyök, melyek innen háramlanának Olaszországra és az egész világra. „Olaszország megszabadulna a militarizmus alól, mely a mai zsarnokság palladiuma a szabadság öltönyében ; el nem maradna dicsőség, biztonság, meg nem zavarható virágzás ; ipar, kereskedés, földmivelés ismét fölvirágoznának ; a socialismus szörnyetegének életfonala igy el lenne metszve . . . a közerkölcsiség javulna, a családi élet kötelékei újból megerősödnének. A szabadság vívmányai mind biztosítva lennének. A hit egysége a leghatalmasabb köteléke lenne a polgárok közötti egységnek. Ilyen módon a pápa lenne a béke záloga egész Európában stb." Ezen szép tervhez néhány szót. Igazán jezsuita, de lényegében nem új, hogy a pápa legyen Olaszország politikai feje; a szavoyai uralkodóház mellőzve, a mely, mint más monarchiák csak természetellenesen furakodtak be a nép és a pápa közé ; a pápa nemzetközi választott bírósága; mind ezen dolgokkal találkozunk másutt is. De merésznek, merész ezen terv mégis. Egykor, idegen franczia katonáknak kellett oltalmazniok a pápáknak egyházi államukat; most meg egész Olaszországot katonaság nélkül vélik engedelmességben megtarthatni. És milyen lenne az a hitegység, melyet e jezsuita recept szerint kellene létesíteni! Bizony nem egyet kellene Giordano Bruno sorsára juttatni, még a szent inquisitiónak is akadna elég dolga, mig minden vallási és politikai szabad gondolkodás el lenne fojtva! S íme mégis kívánják helyreállítani ezt a hitegységet és kiterjeszteni valamennyi eretnek országra. Vigyázzunk, a régi ellenség nem nyugszik, mint ezt a jelen jezsuita életnyilvánulás is bizonyítja.