Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Belföld - Zólyomi esperesség közgyűlése (Vitális Gyula)

318 sokaknál, mondhatni a többségnél viszhangra talált s alig is lesz elejthető. Egyházunk tevékenysége a gyámintézet mezején — hogy erről is megemlékezzem — még mindig nem olyan, hogy dicsekedésre volna okunk. Vannak egyházaink, melyek a semminél alig tesznek többet s a legnagyobb tevékeny­séget azok fejtették ki — aránylag — ez évben is, melyek magok is gyámolítást várnak. Az évi gyűjtés eredménye 378 frt. s így kiosztásra 80 frt. jutott; csak egy kis buzgó­ság a lelkészek részéről s ez összeg megüthetné évenként a 150 frtot. Legközelebbi esperességi közgyűlésünk helyéül — a követni szokott sorrend szerint — Szarvas következik. Most pedig mondjunk búcsút, igaz köszönetet a szíve­sen látott Csabának, egyházi elöljáróinak és közönségének, annak a lutheránus Kómának, melynek jelszava nem a „non possumus", — hanem ÄZ JJÖ X C 6 lsior" legyen. Fetrovics Soma, esperességi jegyző. A zólyomi evang. egyházmegye rendes közgyűlései. (Folytatás.) A szokástól eltérőieg az egyházmegyei rendes évi közgyűlés, mely augu-ztus hó 17-ki szerdára lett egybehiva, nem az egyház dísztermében, hanem az előző esti értekezlet megállapodása szerint a hűsebb levegővel kecsegtető templomban tartatott meg. Reggeli 9 órakor az oltár elé helyezett zöld asztalnál el­foglalták helyeiket Moczkovcsák János főesperes, Csipkay Károly esp. felügyelő társelnökök, Svehla Gusztáv ales­peres, Bakay Péter egyházi, dr. Huszágh István világi jegyző és Kuzma Adolf esp. pénztáros. Eleinte az egyhá­zak küldöttei gyéren ültek a padokban, később azonban szép számmal gyűltek össze. A gyűlés lefolyása különben a következő volt: A főesperes buzgó fohásza után Ctíipkay Károly üd­vözölte a közgyűlést s örömét fejezte ki nagytiszteletű Csecsetka Sámuel theoJ. akad. tanár úr — mint szí­vesen látott vendég — jelenléte felett, kinek tanítványai­ból áll egyházmegyénk papságának nagyobb része. Azután kegyelettel emlékezett meg egyházunk elhúnyt buzgó munkatársairól, végül pedig utalt, mint az év legfontosabb művére, a zsinat nagyjelentőségű munkájára. Ezzel a gyű­lést megnyitotta, átadta a szót a főesperesnek, ki általá­nos figyelem mellett felolvasta az egyházi élet minden jelentékenyebb mozzanatára kiterjeszkedő, érdekes é v i jelentését, melynek bevezető részében szintén méltány­lással emlékezett meg a zsinat által létesített s immár szentesítésre váró egyházi törvényekről, melyeket oly­képen jellemez, hogy azoknál a tiszta presbyterialis elv érvényesült, mely magában az egyházközségben, — tehát annak híveiben látja minden egyházi hatalom és meghiva­tás forrását, hogy minden egyes egyházi fórumra nézve csakis az általános irányelveket állapítja meg, azoknak keretén belül az egyes forumoknak megadja a lehető leg­nagyobb autonomikus szabadságot. . . gondosan kerülve a felesleges újításokat és figyelembe véve az idők követel­ményeit is lehetőleg az eddig érvényben volt s a tapasz­talás által kipróbált elvek alapján megmaradva, megóvta a mult, a jelen és a jövő közti folytonosságot, biztosí­totta az egészséges, mert természetes tovafejlődés lehető-h ségét. Elismeréssel emeli ki báró Radvánszky János és Csipkay Károly zsinati világi követeink önzetlen s ügy­buzgó fáradozásait, kik nemcsak hogy cselekvőleg befoly­tak az egyházi törvényhozás nagyfontosságú munkájába, de még anyagi áldozatot is hoztak, mert költségeik rész­ben való megtérítésére szánt napi díjaikat sem fogadták el, azokat az esp. lelkészi özvegy-árva segélyegylet javára szentelték. A főespere?i jelentés továbbá megemlékezik királyunk, ő Felségének 25 éves koronázási jubile­umáról, mely az egyházmegye minden egyházában alatt­valói kegyelettel méltóképen ünnepeltetett meg. Örven­detes eseményként említi az Aszódon felállított kerületi leányiskola megnyitását is. Azután egy borús felhő vonult át a jelentésen: ott voltak említve egyházunk elhunyt jelesebbjei: Huszágh Dániel kiérdemült esp. felügyelő, Drexler Frigyes egyházmegyei ügyész s a gyámintézet világi elnöke. Plathy György a nagyszalatnyai egyház felügyelője és Újhelyi György a badini egyház felügyelője s a számvizs­gáló bizottság elnöke. A közgyűlés fájdalmát fejezte ki a szenvedett veszteség telett. Az elhaltak örökébe érdemes új erők léptek. Az egyházmegye élén áll mint felügyelő, már közel egy év óta Zólyomvármegye jól ismert alispánja, Csipkay Károly, Nagyszalatnán Leustach Lajos lelkes főszolgabíró lett fel­ügyelővé, ki főleg a tanügy terén tett nagy szolgálatai­val szerzett magának érdemeket. Az egyházmegyei gyám­intézet elnökévé evang. hűségéről s áldozatkészségéről tör­ténelmileg híres család méltó sarja, báró Radvánszky János lett, ki 250 frtnyi gyámintézeti adományával kezdte meg uj bizalmi állását. A közgyűlés a többi üresedésbe jött tisztségeket is betöltötte. Így a számvizsgáló bizott­ság elnökévé Csipkay Károly, esp. törvényszéki biróvá Chovan János ügyvéd, gyámintézeti választmányi taggá, Jeszenszky Sándor kir. közjegyző, esp. ügyészszé Bur­kovszky Kálmán lett megválasztva. Az egyházi élet egészséges lüktetésének eléggé meg­nyugtató bizonyságául szolgálnak a főesperesi jelentésben felsorolt egyházi és iskolai czélokra hozott rendkívüli ál­dozatok, melyek az egyházmegye 22 egyházában összesen 14,524 frtot tettek, úgyszintén elismerésre érdemes a hí­vek áldozatkészsége, kik önkénytes pénzbeli és tárgybeli adományokban 9600 frtot tettek le az egyház oltárára. Az egyházi intézmények az elmúlt közigazgatási év folyamán általán emelkedtek. így az egyházak összes magtárai pénzben 23,334 frttal és gabonában 2162 hl.­rel rendelkeznek. Az össszes iskolai takarékperse­lyekben 6390 frt. található. Az egyházmegyei pénztár bevett 1634 frtot, kiadott 1320 frtot; tőkéje 1949 frt. Eddigi buzgó pénztárnoka: Kuzma Adolf ezen tisztségétől megvált, helyébe a z.-lipcsei lelkész lépett. Minthogy pedig a pénztár jövedelme az évenként növe­kedő igényeknek megfelelni nem képes, a jövedelmi forrá­sok bővítése szükségessé vált, mely czélból javaslat előké­szítésére az elnökség, a volt és az uj pénztáros s Thébusz János zólyomi lelkész tagokból álló bizottság küldetett ki. Egyelőre az egyházak által fizetett évi járulék egy évre megkétszereztetik s az esperesi segédlelkész tartására 200 frt helyett 300 frt jő az előirányzatba. Az egy­ázmegyei lelkész-tanár s tanítói özvegy-

Next

/
Thumbnails
Contents