Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Belföld - A tiszai egyházkerület közgyűlése

308 ban foglalt azon határozata ellen, hogy a dunáninneni kerületből a zsinatra küldött két tanár költségeit a pozsonyi egyház fedezze, ugyanez egyház felszólalására intézett kérelme, hogy a költség nem róható az egyház terhére, s így az egyház mentessék fel e teher súlya alól. A vitának eredménye püspök úr indítványának elfogadása volt, mely szerint a kerület méltányossági szempontból tekintetbe fogja venni úgy a kebelbeli esperességek, mint a pozsonyi egyház kívánságát a zsinati költségek fedezésére nézve. Különféle bizottságok megválasztása, az egyetemes gyűlési követek kiküldése, a népiskolai jelentés benyújtása után az első nap munkája be lett fejezve, melynek délutánján az egyes bizottságok végezték teendőiket. Augusztus 25-én ismét 8 órakor ült össze a soraiban megfogyatkozott közgyűlés, a mely két tárgyat kivéve az ügyek elintézését illetőleg, simán folyt le. Az első nagyobb vitát előidézett kérdés volt az egyetemes gyűlés felhívása a dunáninneni kerülethez, hogy a theol. akadémia költségeinek fedezésére szolgáltatott járulékot emelje fel. Lesújtó volt a közérdek szolgálatában álló embernek észrevenni azt az ellenszenvet, mely a theol. akadémia ellenében e vita folyamán megnyilatkozott, s mely a többséget arra bírta, hogy a járulék felemelését megtagadja. Mint egyszerű referensre, nem tartozik reám e helyütt a felhozott érveket és ellenérveket előadni s mint e 10 éves intézetnek lelkem egész odaadásával hive, nem kívánom ecsetelni azon fájó érzelmeket, melyek eltöltötték és eltöltik lelkemet, csak annyit jegyzek meg, hogy egy ily intézetnek érdeke követeli, nem tenni ki magát többé oly modorú támadásoknaü, mint a milyeneket át kellett élnie. Az államsegély elosztásának kérdése, a mennyiben eddig e forrásból az esperesség papi özvegy-árva intézetei egyenlő összegekben részesítettek s ennek ellenében a pozsonymegyei esperesség indítványa, hogy az ezentúl lelkészarányban történjék, az esperességekre leszállíttatott. Ugyanazon esperesség a házassági felmentvényi díjak hasonló kulcs szerint való elosztását indítványozá, melynek eredménye lett, hogy a theol. akadémiai tanári özvegyárva-intézet, mely eddig szintén osztalékban részesült, e csekély segélytől is elüttetett. A folyó ügyek elintézése után tárgyalás alá vétetett a nyitrai esperesség indítványa, melynek értelmében kívántatott, mondaná ki a kerület, hogy br. Prónay Dezső egyetemes felügyelő úrnak az unió tárgyában a zsinaton elfoglalt álláspontjával és nézeteivel nem ért egyet. Azon indító okból, hogy bárkinek is a zsinaton kifejtett elveit és előadásait a kerületi gyűlés bírálat tárgyává nem teheti, a személyi vonatkozás elejtésével, kimondta a kerületi gyűlés, hogy kerületünk mindennemű unionistikus törekvésekkel szemben őseink hitéhez s annak kifejezője, az ágostai hitvalláshoz, híven ragaszkodik. A püspök úrnak záró imájával a f. évi kerületi közgyűlés befejezte munkáját. r. I. A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület közgyűlése. Augusztus 16—18. Kies fekvésű Dobsina városában tartatott ez évi kerületi közgyűlésünk, mely kiváló jelentőséget nyert az által, hogy díszes keretébe foglalta dicsőült püspökének, a nagynevű Czékus Istvánnak, a kerület összes egyházainak közadakozása fillérein emelt emlékköve leleplezését. A különben is élénk város, még élénkebb képpel kedveskedett a figyelmes szemlélőnek már augusztus 16-án, midőn a kerület vezérférfiai és képviselői vonultak be vendégszerető falai közé. Délelőtt 11. órakor érkezett meg több képviselő kíséretében a kerületi elnökség, mely a vasúti pályaház perronján szívélyesen üdvözöltetvén, ünnepi harangzugás s a jó dobsinai „bulenerek" lelkes éljenzése között tartva bevonulását ez ősi, s a kerület főtiszt, püspöke által méltán „püspöki"-nek nevezett egyházba. Rövid pihenés után kezdetét vette a munka, a különféle bizottságok üléseiben, melyek közül, a ker. bizottságnak, a kerület és az eperjesi kollégium közti viszony szabályozása, a kerületi számvevőszéknek, a kerületi pénztárak számadásai s költségvetései, a tanári értekezletnek, belügyek s főleg a felekezeti tanároknak állami nyugdíjaztatása ügyében a közoktatási miniszterhez felterjesztendő emlékirat szövege szolgáltak tárgyul a bölcseség, az igazság és jog, a méltányosság és tapintat kifejtésére, érvényesítésére. Másnap, augusztus 17-én, reggeli 7 és 1/

2 órakor tartott istentisztelet után az egyházkerületi gyámintézeti bizottság ülésezett az elemi iskola egyik tantermében, mely bizottsági ülés után, a ker. gyámintézeti közgyűlés tartatott meg ugyanott, s Dianiska András egyházi és az ez alkalomra közlelkesedéssel helyettes világi elnökül megválasztott Szentiványi Árpád gömöri egyházmegyei felügyelő társelnöklete alatt. A szeretet adományainak kiosztásánál most is mint mindenkor helyes tapintattal járt el a ker. gyámintézet, a gyógyító, erősítő gileádi balzsamnak cseppjeit oda csepegtetvén, a hol legfájóbb a seb, legerőtlenebb a test, legnagyobb veszélyben az élet. Fájdalom, hogy kerületünkben is még mindig nagyon sok az ilyen seb, erőtlen test, veszélyeztetett élet, s a samaritanusi gyógyforrás még mindig oly csekély, hogy életadó ereit még nem csengedeztetheti át minden beteg, szenvedő tagba. Egy ily nagyon beteg, senyvedő tagra hívta fel a hegyaljai főesperes nt. Farbaky József úr, a ker. gyámintézet kiváló figyelmét, midőn a kicsiny, de igen fontos missiói pont, a hernádvécsei egyház, illetve annak lelkésztanítói állásának égő sebét tárta fel megrendítő képben ; azt a hernádvécsei egyházat, a hol 340 forinton tengődött élet és halál között, számos tagu családjával, mint lelkésztanító nem rég elhúnyt társunk Palásthy Gábor, s a mely kiválóan fontos hely mégis feltartandó, óhajtaná, úgymond, megerősíteni a kerületi s egyetemes gyámintézet állandó segélye, támogatásával. A ker. gyámintézet készséggel nyujtá oda a lelkes főesperes úrnak támogató jobbját, s a Baldácsy- s az egyetemes gyámintézet állandó segélyére a legmelegebb ajánlással terjeszti fel a hernádvécsei egyházat. E helyen is melegen ajánljuk a pusztuló, a beteg Hernádvécsét az állandó gyámolitásra. A közgyűlés után az egyházmegyék elnökei bizalmas értekezletre gyűltek, mely értekezlet jellegénél fogva nem levén a nyilvánosságé, e helyen annak egyszerű felemlítésére szorítkozunk. A délelőtti órákban még a Baldácsy bizottság tartott ülést, melynek végével közös ebéd következett a Casinóban. A fehér asztaltól a kegyelet sietteté távozásra az elnökséget s a képviselőket, kiket a készen álló fogatok a pályaházhoz röpítettek, hogy az ott készen álló különvonaton Rozsnyóra siessenek, a kerület kegyeletének