Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Czikkek - Zelenka püspök beszéde

Tizedik évfolyam. 35. szám. Pozsony, 1892. évi Augusztus 27-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ es ISKOLA. c Előfizetési ár: Egész évre 6 frt — kr. félévre . 3 „ - , negyedévre 1 » »0 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. V J YVL EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. Bélyegdij : külön 30 kr. Tartalom : Zelenka Pál tiszaker. püspök beszéde a f. évi aug. 18. Dobsinán tartott ker. gyűlésen. — Belföld. — Vegyesek. -- Pályázat. Zelenka Fái tiszaker. püspök a f. évi aug. 18. Dobsinán tartott ker. gyűlésen. Egy hoszszú év után Isten mérhetlen kegyelme megengedte az újra találkozást, püspöki ezen egyházban a viszontlátást. Igen. Püspöki egyházban vagyunk. Anyagi és szellemi teljes berendezéssel ápolja a közegyház közczéljait, régi hűséggel vezeti az ev. szellem hatása alatt a művelődés magaslatára a nemzedéket, számra nézve fogyatkozik ugyan, — a felvidéki városok balsorsát ez sem kerülhette el, — belerejére nézve azonban nem enged a múlt eszményibb lelkesedéséből, kegyelettel őrzi sziilő és egyház családok oltárait s akar és tud azokon Istennek és királynak, egyháznak és hazának vallásos érzelemmel égő áldozatot hozni. Tartsa meg e nemes tulajdonságot, Folytassa ezen nemes hivatását. Ápolja a közegyházzal való szoros szövetségben annak magasabb czéljait. Népe és intézményei legyenek védve és áldva az Úrtól ! Püspöki egyházban, hírneves Euffinyi, Pákli, Czékus, Máday ezen otthonában, felemelkednek e nagy emlékű püspökök szellemalakjai most előttünk, Pákli és Máday közel nyughelyéről pedig édes búsemlékek virágfüzérét hozza és teszi le tanácsasztalunkra a kegyelet. Adjuk át nekik itt is a főhelyet. Emlékezzünk meg róluk áldó fohászszal. Tegyünk emiékök éltetésével példájok követésére ujolag fogadást. II. Nagy események színhelye volt a lefolyt közigazgatási évben hazánk és egyházunk. Az Európaszerte ünnepelt koronás államfő, apostoli királyunk Ő felségének alattvalói örömmel és hálával ünnepeltetése történetileg is nagy évek sorába vezeti a jelen évet hazánk életsorsában. Bölcs és jóságos király felett zengett jún. 8-án a magyar birodalom összes templomaiban a hálaének, tanácstermekben és köztereken az öröm- és dicsének. Ünnepi hangulatban, ünnepi öltözetben seregeit hazánk nyelv- és valláskülönbség nélkül minden lakosa az oltárok köré s melegséggel tőn alattvalói hűségről és hódolatáról lélekemelő bizonyságot. S méltán. Két korona tündöklik apostoli királyunk felkent fején. Az egyiket, az ősrégit, az alkotmány adta, a másikat, talán még becsesebbet önmaga készítette. Gyöngynél értékesebb alkotmányos felfogás, ércznél becsesebb haza- és népszeretet, igazság és szabadság tisztelete és mély vallásosságból magas példaadás képezik e ragyogó fi korona alkatrészeit. Az teszi trónját hatalmassá, megjelenését hódítóvá, országlását kor- és mintaszerűvé, magyar királylyá megkoronáztatásával Istentől immár 25 évét valójában Istentől áldásossá. Ennek hódító hatása volt a fényben és melegségben páratlan fővárosi és egyszerűségben, de örömárban uszó vidéki ünnepélyeken látható. S az akkor, azelőtt és azóta is ünnep- és hétköznapokon mindig felhangzó egyet, fohász a királyért, benne az első magyar embernek s a nép és nemzet kegyes atyjának folytatva életéért is könyörög hálatelt szívből az Úrhoz! A hü népek sorában méltó helyet foglalt el egyházunk s összes hiveivel együtt. Mi azonban egygyel többért fohászkodánk, azért t. i., vajha az ő befolyásával történt államépítésre ő tehesse fel az 1848-iki 20-ik törvényben kimondott nagy elv életbeléptetésével a legragyogóbb koronát, hogy ne legyen az Úr teremtményei közt egy sem e hazában, ki az állami élet különböző ágazatában épen vallásos hite miatt nyerjen előnyt vagy szenvedjen hátrányt, — s ezzel az új korszaknak kezdője ő, végezze is be annak nagy alkotásait, alkotmányos hazánk szebb jövőjére. Emeljük fel tehát hálás feltek intéssel vallásos hitünket az angyalok magaslatáig s mondjuk el a próféta megalázódása, hite, öröme, reményével : éljen, a király !