Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Czikkek - A protestantismus és katholicismus befolyása a népek szabadságára és jólétére (Solcz Ödön)

235 nagy feltűnést keltett s melynek olvasása s tanul­mányozása a mai korban — midőn a középkor árnyai ismét és mindinkább kisértenek — különösen hasznos és szükséges. Czime : „A protestantis­mus és k a t h o 1 ici s mu s befolyása a népek szabadságára és jólétére" 1); célja pedig ki­mutatni: „hogy a kath. népek sokkal las­sabban haladnak előre, mint mások, a melyek már nem katholikusok." Nem kell túlélés szemmel birnunk, hogy észre­vegyük, miszerint általános műveltség tekin­tetében a prot. országok messze túlszárnyalják a katholikusokat. Ezen elvitázhatlan tény okát ultra­montán oldalról kizárólag a „faji különbség­ben" keresik, mert világos — mondják — hogy míg a prot. országok csaknem kizárólag a germán népcsaládhoz tartoznak, addig a kath. országok zöme a román népcsaládból kerül ki. Laveleye nézete erre következő : „Nem hihetem, hogy a latin fajok az ereikben folyó vér, tehát a sors végzetes határo­zata folytán volnának hanyatlásra kárhoztatva. De azon jelenség, hogy kath. népek sokkal kevésbé gyorsan haladnak előre, mint mások, melyek már nem katholikusok, sőt hogy azok emezekkel szem­ben inkább visszamenő mozgásban vannak, a tör­ténelem és különösen a mi korunk eseményei által is, bebizonyítottnak tekinthető. — Ha látjuk — úgy­mond — hogyan emelkednek a latin fajhoz tartozó protestánsok germán, de kath. néptörzsek felé; ha állítani lehet, hogy egy és ugyanazon országban és egy és ugyanazon csoportban, a nyelvre és eredetre azonos protestánsok gyorsabban és biztosabban halad­nak előre mint a katholikusok, akkor valóban nehéz azon magasabb állást, melyek az egyik a másik felett elfoglal, nem a vallásnak tulajdonítani, melyet vallanak." Igenis, az a Laveleye alapos és becsületes ku­tatás folytán szerzett meggyőződése, hogy a pro­testantismus szembetűnő elsőbbsége korántsem magya­rázható azon faj befolyásából, melyhez tartoznak, hanem megmagyarázható nagyon könnyen a vallás­ból, melyet követnek s ezen állítását mindenek előtt egyes népek történetéből vett érdekes példákkal bizonyítja. Ismeretes dolog, hogy a skótok és irföldiek eredetre nézve testvér népek s azonkivül mind­kettő angol felsőbbség alatt áll. Irlion a középkor elején virágzó, művelt állam volt, Skótország ellen­ben kietlen, puszta, népe műveletlen. S ime, mióta a skótok reformátusokká lettek, túlszárnyalják még az angolokat is; az ultramontanismus karjaiba sülyedt Irlion ellenben manapság szegény, nyomorult, örökös forrongás színhelye s úgy látszik, hogy képtelen ön­erejéből emelkedni. Minő ellentét magában Irhonban is a kizárólag kath. Connaught 2) és Ulster 3) között, hol a protestantismus az uralkodó. Ulster *) Németül : Protestantismus und Katholicismus in ihren Beziehungen zur Freiheit und Wohlfahrt der Völker. Von Laveleye. (Olv. Lav'leh.) — 2) Connaught: Irhon nyugati tartománya. gazdag lett ipara által, Connaught a nyomor képét állítja elibénk!" Ha már ez az egy példa is szépen bizonyítja állítása igazságát, mégis nem elégszik meg vele, hanem a kis Svájcz-ra veti tekintetét. „Hasonlít­suk össze — úgymond— Neuchâtel, Waadt és Genf kantonok állapotát (különösen a savo y ai katholikusokiiak nem rég történt bevándorlása előtt), Luzern, Wallis és az erdei kantonok 4) álla­potával. Az előbbiek messze túlszárnyalják az utób­biakat a nevelés, irodalom, szépművészet, ipar, keres­kedelem, jólét s tisztaság terén, szóval mindabban, mit civilisatiónak nevezünk és pedig e szó mindennemű jelentése szerint. S az elsők mégis latin eredetűek, de protestánsok, az utóbbiak germánok, de Róma alattvalói. Itt tehát bizonyára a vallás és nem a faj okozza az előbbiek magasabb állását. De lépjünk egy egyetlen, az appenzell! kantonba, melynek lakossága tel­jesen és kivétel nélkül ugyanazon népfajhoz tartozik. Itt ugyanazon ellentét mutatkozik a kath. „Inner Rhoden" és a prot. „Ausser Elioden" 5) között, melyet péld. (a prot.) Neuchatel és (a kath.) Luzern vagy Uri lakosai között láttunk: az egyik (a prot.) oldalon műveltség, munkásság, ipar és a külvilággal való érintkezés s mint ezek szükség­képeni folyománya, jólét; a másik (a kath.) oldalon hanyagság, „schlendrian", tudatlanság — s ebből folyólag — szegénység." Ezután a túlnyomóan prot. Észak-Amerikát állítja szembe a csaknem kizárólag kath. Dél­Amerikával, majd Francziaországhoz fordul s végül azon természetes következtetésre jut: „Mind­ezen összhangzó körülményekkel szemben alig lehet annak bevallásától visszahúzódni, hogy a vallás és liem a faj az, mi bizonyos népek rendkivtili fejlő­désének alapját képezi. — A reformatió azon orszá­goknak, melyek hozzá szegődtek oly erőt (ruganyos­ságot) kölcsönzött, melyet történetileg alig lehet meg­magyarázni. — Azon nemzetek, melyek Rómával tartanak, mintha terméketlenséggel volnának megverve." — S midőn első állítását Németalföld, Svéd- és Angolország történetével bebizonyította, utóbbi állításának erősítésére pedig Franczia­országot hozta volna fel példaképen, — a nem­zetek történetéből vett bizonyítékok érdekes lánczo­latát, eme reánk protestánsokra ugyancsak hízelgő, igaz szavakkal végzi: „Ebből folyólag mindenki előtt, ki a viszonyokat elfogulatlanul szemléli s be­lőlük tanulni akar, világos, hogy a protestantis­mus kedvezőbb befolyással van a nem­zetek fejlődésére, mint a katholicismus!" Azonban Lavaleye nem elégszik meg ezen a történelemből vett érvek felsorolásával, hanem azon van, hogy elvi alapokon is bebizonyítsa állítása igazságát. 3) Ulster: Irhon legészakibb tartománya. — 4) Die Waldstätten. — 5) Appenzell 2 fél kantonra van osztva. Neveik: „A.-Innerrhoden" és A.-Ausserrhoden". Az első katholikus, a második egészen protestáns.

Next

/
Thumbnails
Contents