Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Belföld - Az ág. hitv. evangelikusok zsinata (Moór Gyula, Madár Mátyás, Nagy Sándor)

197 Moór szerint, miután a kormányzottak tör­vényileg biztosítva vannak a kormányzók túlkapásai ellen, kívánatos, hogy viszont a kormányzók is biz­tosítva legyenek a kormányzottak ellen; ugyanazért a felügyelő is életkossziglanra választandó. Per lak y e szavakat „anyagilag független" a szövegből kihagyatni kivánja. Prónay br. pártolja Zelenka indítványát azzal, hogy ő a felügyelő szolgálatéveit megállapítani a kerületeknek tartaná fel jogul. F a r b a k y ellenzi Perlaky kihagyási módosí­tását, nehogy valamely kétes existentia befúrhassa magát egyházközségi felügyelőnek. Fabiny Ferencz nem szeretné a felügyelőtől megkívántató tulajdonságok felsorolása által a szabad­választás jogát e részben korlátolni, azért azoknak kihagyását javasolja. Dohnányi a „művelt" jelzőt, mint nehezen meghatározót, kihagyatni kivánja. Radó a szakasz változatlan fen tartását kivánja, elfogadván azzal Zelenka módosítását is. A szakasz szavazás alá bocsáttatván 38 szavazat a szöveg fentartására, 38 szavazat a szöveg meg­változtatására esett; mire az elnökség egyértelműleg a szöveg fentartása mellett szavott s így az elfogad­tatott azon kijelentéssel, hogy evang. alatt az evang. reform, vallású egyén is értendő. 63. §. „Az egyházközségi felügyelő az egyház­községi jogainak, érdekeinek és vagyonának, vala­mint az egyház, a lelkész és tanító tekintélyének őre és védője." Schreiner a szövegbe e szavakat is beillesztetni kiváuja a tanító szó után : „valamint a többi tiszt­viselők." A szakasz e módosítással elfogadtatott. 64. §. „Hivatala tiszteletbeli ugyan, mindazáltal azzal járó kötelességeit lelkiismeretesen teljesíteni tartozik." Farbaky e szakaszt egészen kihagyatni kivánja. Győry ellenben úgy módosítja, hogy az „ugyan, mindazáltal" szavak kihagyattassanak s helyettük az „és" szó vétessék fel. A szöveg Győry módosításában elfogadtatott. A javaslat következő §-ainak tárgyalása a követ­kező napi ülés napi rendjére kitüzetvén : az ülés elnökileg bezáratott. Nagy Sándor. 1892. május 18-án. Elnökök : Péchy Tamás és K a r s a y Sándor. Az előző ülés jkönyve hitelesíttetett. Napirend: Törvényjavaslat az egyházi háztartás rendezése tárgyában. Poszvék Sándor előadó. A zsinat a pénzügyi bizottságnak fehérlapot adott át, melyet ez most kitöltve rendelkezésére bocsát néhány igénytelen szó kiséretében. A bizottság tudatában volt úgy a fele­lősségnek, mint a jelentőségnek. Ellentétes eszmék­kel állunk szemben. Egyik szükségtelennek mondta a rendezést, mert eddig is megvoltunk a nélkül. Ez a felfogás téves. Voltak a múltban is ellentétes küz­delmek úgy a mint ma is vannak, azonban nagy a különbség. A múltban minden ellentétet közvetített a vallásos szellem, a mely hatalom meg van ugyan ma is, de nincs meg az az ereje, a mi volt hajdan. Ez az oka, hogy" törvény utján kell közvetítő hata­lomról gondoskodni, mert ma már önkéntes adako­zással czélt nem érhetünk. A külvilágban meg van a nagy igény, az egyházban bent a nagy szegény­ség. Versenyre kell szállnunk, pedig ily körülmé­nyek között nehéz a harcz. Igaz, hogy a protestan­tismus csak a morális téren arathat babért, s a mint a hatalom s gazdagság tekintetében akar versenyre szállni, elvesztette a biztos talajt, de ez az elv ferde kinövésre is vezethet. Mig a külvilág fényes palotá­kat emel, nálunk bizonyos cynismussal találkozunk. A lelkész, kinek hivatása volna hiveit magához fel­emelni, az anyagi szegénység következtében maga is alásülyed; Fontosnak tartja tehát, hogy a lelkészi állás anyagi színvonalát emeljük, mert különben saját keblünkben terjesztjük a socialismust. Fő problémája volt a bizottságnak a szabadsá­got összhangba hozni a renddel, nem tévesztve szem elől autonom szervezetünket. Ez csak jó ellenőrzés mellett érhető el s ezt czélozza a jelen törvényjavas­lat. Első kérdés volt megteremteni az ép fejlődés eszközeit, másfelől gondoskodni a keretről, melyben a pénzügyi szervezet szabadon fejlődjék. Megnyitot­tuk tehát elsőben a forrásokat, melyek az egyház­ban rejlenek, hogy az egyház betölthesse hivatását még akkor is, ha kivülről segélyre nem találna. Kivetésnél egyrészt a személyt vettük alapul, más­részt a vagyont. De ennek daczára sok egyház nem lesz képes szükségleteit fedezni, azért hozzuk javas­latba a közalapot. A javasolt keretben ez nem fogja ugyan kielégíteni a hozzáfűzött reménységet, de szá­mítottunk annak életképes fejlődésére. Az autonom intézkedést szem előtt tartottuk, de a visszaélések megszüntetését is czélozzuk, azért ja­vasoljuk az ellenőrzést és a számvevőszékek felállí­tását, mely mandátumát a közgyűléstől nyeri. Ajánlja a javaslatot tárgyalás alapjául. Altalánosságban elfogadtatott. A „czim" Bánó József indítványára így álla­píttatott meg: „Egyházi háztartás." I. Altalános elvek. 1. §, mely kimondja pénzügy tekintetében az egyházi testületek autonom jogát, csekély módositás­sal elfogadtatott. 2. §, mely a felsőbb hatóságok ellenőrzési jo­gának elvét mondja ki, Fabiny T., Zelenka Pál és az előadó felszólalásai után, néhány felesleges szó kihagyása után elfogadtatott. 3. §. A kezdő és ellenőrző közegek felelőssé­géről szól. Radó Kálmán indítványára a közegek mellett a felülvizsgáló hatóságok felelősségének törvénybe iktatásával elfogadtatott. 4. §. Az alapítványok jövedelmeinek hovafor­dításáról.

Next

/
Thumbnails
Contents